2022. szeptember 9., péntek

2022. február 23., szerda

Amália ❤️

Ha az élet egy nagy könyvtár, ahogyan Borges mondta, akkor miért ne mondhatnánk azt, hogy bizonyos könyvekkel való találkozásunk is sorsszerű. Boldizsár Ildikó Amália könyvét régóta vártam, és mint minden eddigi könyve, ez is megfelelő időben érkezett  el hozzám. Számomra Amália a titkok és az elfogadás könyve. Jelképekben és archetípusokban rendkívül gazdag, többrétegű, csodálatosan szép mesék gyűjteménye. Sokrétűségük, parabolisztikus jellegük folytán kortalanok: megszívlelendő bölcsességeket hordoznak kicsiknek, nagyoknak egyaránt. Amália meséi végtelen barangolásra hívnak bennünket. A könyvet olvasva sűrű jelképek között járunk, olyan belső utakon, melyek érdekes titkokat rejtenek magukban. Amália álmaiban járva rájövünk, hogy mi is lehetünk Amáliák, hiszen ott lakik bennünk a szépség, a jóság és a bölcsesség, csak keresnünk kell. Hiszen mindannyian egy anyától származunk, ugyanannak az örökségnek a részesei vagyunk. Boldizsár Ildikó ennek a tudásnak a birtokában vezet bennünket. Amália meséi olyan univerzális életbölcsességek sűrített változatai, melyek tükröt tartanak elénk, önmagunk megismerését, az életszépségének, lényegének feltárását és meglátását segítik. 


Kéményseprő Kelemen


 A könyv, amit figyelmetekbe ajánlok gyermekkönyv ugyan, de mint az igazi gyerekkönyvek, amelyek kortalanság jellemzőjét viselik magukon, a felnőttek által is szerethetőek. Szerzője a sokunk által kedvelt Marék Veronika. És ki ne hallott volna a népszerű Boribon sorozat, akedves Kippkopp történetek vagy a kockásfülű nyúl szerzőjéről? Marék Veronika népszerűsége egyéni beszédmódjában rejlik, melyet legtalálóbban azegyszerűség kifejezéssel tudnánk megragadni. Kevés író van, aki oly könnyedén éstermészetességgel tud szólni az élet nagy dolgairól, ahogy azt Marék Veronika teszi. Kedves,szeretetteljes hangja, mellyel a kisebb olvasókhoz szól, felejthetetlen emléknyomokathagytak generációk szívében.Legutóbb megjelent könyve, a Kéményseprő Kelemen a szerelem halhatatlan erejéről szól,egy kéményseprő fiú és egy kék ruhás lány egymásra találásáról. Egyfajta modernhamupipőke történet, csak ezúttal nem a lány cipője, hanem a fiú sapkája szolgál a felismeréstárgyául. Az egyszerű, hétköznapi történet varázslatos erejével hat gyerek és felnőtt olvasóraegyaránt. A könyv, melyet Szegedi Katalin csodaszép illusztrációi gazdagítanak tavaly jelent meg aPagony Kiadó jóvoltából, és általa a szerző egyik régóta dédelgetett vágya vált valóra.Kéményseprő Kelemen meséje ugyanis, amely Marék Veronika legkorábbi írásainak egyike,több évtizedes fióki fogságából szabadulva végre a rajongó olvasók kezébe kerülhetett.A mesekönyvet azoknak ajánljuk, akik hisznek még a szerelem csodálatos erejében, megejtő szépségében. 


100 éve született Nemes Nagy Ágnes


Nemes Nagy Ágnes gyermekköltészetéről írtam az Óvónők Lapjában: 



A gyermeki perspektíva érvényesülése Nemes Nagy Ágnes gyermekköltészetében

 Nemes Nagy Ágnesről jelent meg egy átfogó tanulmányom a Látó februári számában. 

Olvassatok Nemes Nagy Ágnest!

Keressétek a Látót a könyvesboltokban!


2021. május 18., kedd

Fóris-Ferenczi Johanna: Teszetosza Matati

 


Az elmúlt év gyermekirodalmi megjelenéseit vizsgálva örömmel nyugtázhatjuk, hogy bár a járvány miatt lényegesen kevesebb gyerekkönyv jelent meg a tervezettnél, a 2020-as év számos meglepetést tartogatott az erdélyi gyerekkönyvkiadás terén.

Az egyik ilyen meglepetés a kolozsvári Ábel Kiadó gondozásában megjelent Teszetosza Matati című meséskönyv volt, melynek elsőkötetes szerzője a székelykeresztúri születésű, Kolozsváron élő 29 éves Fóris-Ferenczi Johanna. Miközben számos szálon kapcsolódik a klasszikus és a kortárs gyermekirodalmi hagyományokhoz, a szerző által teremtett sajátos mesei univerzum lényegesen új hangot képvisel az erdélyi kortárs gyermekprózában.

Fóris-Ferenczi Johanna meséi a titokról szólnak. Arról a titokról, amit mindenkinek magának kell az életben megfejtenie. És milyen más helyszín lenne erre alkalmasabb, mint az Erdő, a maga jelképes, léleksimogató erejével. Amint az utolsó fejezetekből megtudhatjuk, Matati meséit Firnyákos Babadu, a könyv egyik szereplője meséli el a szerzőnek, aki egy teljes nap alatt keresi és találja meg a dolgok lényegét. A történetmesélés és a humor gyógyító, önfejlesztő jelentőségét így fogalmazza meg a kötet végén a szerző: „az egzisztenciális krízisek is humorban érlelődnek élhetővé.”

Matati meséi a Láthatatlan Erdőben játszódnak, abban az erdőben, ahol a Csend lakik. Az erdő a mesékben, a gyermekirodalmi alkotásokban szimbolikus tér. A lelki érlelődés, a megvilágosodás, vagy mondhatjuk úgy is, a jungi kollektív tudat közege. Milne Micimackójának Százholdas Pagonya, Lázár Ervin Négyszögletűje, Fodor Sándor Csipikéjének Erdeje, hogy csak egy pár fontosabb művet említsünk, mind olyan helyek, ahol a lélek megnyugszik, a gondolatok és igazságok megérlelődnek. Az erdő, ugyanakkor, közösségi tér. Az elesettek, a szomorúak, az „útonállók” találkozó helye. Matati Láthatatlan Erdeje is egy ilyen tér. A szerző a hagyomány közelében marad, de egyéni hangon alakítja a tradicionális toposzokat.

Műfajilag nehéz körülhatárolni a művet. Tulajdonképpen mesék laza fűzére teszi ki a 74 oldalnyi kötet anyagát. A két fejezetre tagolódó 14 mesét a szereplők tartják össze, pontosabban maga a főszereplő, Matati. Az első fejezet (Teszetosza Matati) némileg elkülönül a második fejezettől (Összeáll a kép), ez utóbbiban, ugyanis, a szerző átvált az első személyű beszédmódra. Itt derül fény, egyrészt, a szerző és Matati lelki rokonságára, másrészt az elbeszélő és Matati viszonyára. Jogos tehát az olvasó feltételezése, miszerint Matati tulajdonképpen a szerző alteregója.

Matati és társai saját otthonukban laknak, a maguk életét élik, egy olyan világban, ahol mindenki megőrizheti egyéniségét. Matatinak vannak „nem kívánatos” vendégei is, akik magaviseletükkel, bosszantják, sőt feldúlják Matati lelki nyugalmát (lásd Numel), de a mesei világokban megszokhattuk a jó és a rossz egymásnak feszülését. Itt mégsem beszélhetünk egy klasszikus népmesei konfliktusról. Inkább átlényegül ez a konfliktus egy pluralista társadalom természetes megnyilvánulásává, amelyben a „másság” kérdése alapvetően a hozzáállással, pontosabban az elfogadással és nem a szembeszegüléssel kapcsolatos.

A második fejezet Firnyákos Babadu című alfejezete a mesék keletkezését árulja el nekünk. Az erdő izgalmas hely, ahol furcsa emberekkel, képzeletbeli lényekkel találkozik az ember. Mindez csakis azokkal történhet meg, természetesen, akik hisznek a csodákban. Ebből mi más következik, minthogy a hétköznapi csodák mentén születnek a mesék, melyek rólad, rólunk szólnak. Mert ha Matati egy senki, akkor lehet bárki, mindenki.

Elgondolkodtatóak azok a filozófikus, spirituális  tartalmú részek, mint például Teszetosza Matati és a Csend vagy a Teszetosza Matati és az úszómedence, melyben sokatmondó a főszereplő a Csenddel való találkozása. Kérdéseinkre az igazi választ csakis a csend adhatja  meg, a válasz ugyanis bennünk van. „Akinek nincs szüksége, hogy kérdezzen: közös a felelettel.”  - írja Weöres Sándor A kimondhatatlan című versében. Valami ilyensmiről van itt szó, amikor így szól a Csend Matatihoz: „Amíg velem nem vagy jóban, addig senkivel sem leszel igazán jóban.”, majd később: „És akkor Matati újra találkozott a Csenddel. Nagyon nagy csend volt, és valamiféle mámoros kábulat lett úrrá rajta. Akkor már nem érezte Numel szorosan ráfonódó karjait, nem hallotta hangját sem. Egyedül voltak: ő és  a Csend …Tökéletes volt.”

A kötet kevés szereplőt vonultat fel, viszont a maga módján mindegyik különös egyéniség. Teszetosza Matati jelleméről már a neve is sokmindent elárul. A szerző a beszélő nevek írói hagyományát követve az adott szereplő egy-egy jellemző tulajdonságát emeli ki: Toroktörő Reszete, szivaros Hörghurut Krákota, a fázós Hiperterm Hidegráz, Cicakakk Nózita, Nincslevegő Fuldokli. Legjobb barátja Firnyákos Babadu, aki nagyon jól ismeri Matati morcos, szomorú természetét, és tudja, mikor és mivel lehet barátját jókedvre deríteni.

Maga Matati egy igen szerethető figura. Olyan valaki, aki reggel órákig azon gondolkodik, hogy teát vagy kávét igyon. Mélabús, szomorúságra hajló természtéből adódóan szereti az egyedüllétet, finom cseresznyeszirupot főz, szeret olvasni, erdőben sétálni, nem kedveli a társaságot, nem szereti a váratlan vendégeket és a meglepetéseket. Szereti, ha minden a megszokott rendben történik. Furcsaságai ellenére nagyon kedves jellem, a szerző által rokonszenvvel megrajzolt alakjával könnyen belopja magát az olvasó szívébe. Alkatilag Lázár Ervin Bab Bercijét idézi fel bennünk, akihez hasonlóan Matati is egy magányos,  aggodalmaskodó, érzékenylelkű, ugyanakkor jószívű teremtés.  

Matati több szálon kapcsolódik Lázár Ervin világához. Először is a lírai szomorúság, mely behálózza az egész kötetet, másrészt a természetközelség, az erdőnek mint szimbólikus közösségformáló térnek a szerepeltetése, a szereplők bumfordisága, „teszetoszasága”, az elbeszélő humora, mely áthatja az előadásmódot, mind mind olyan jellemzők, amelyek a Lázár Ervin írói művészetét juttatják eszünkbe.

A klasszikus tradíciók mellett a mű az erdélyi hagyományokban gyökerezik, ugyanis a magányos és társas lét kiegészülése, az erdői milliő, a váratlan, rosszindulatú látogatók, Fodor Sándor Csipikéjét idézik. A kortársak közül a mű Demény Péter Sünödijéhez áll nagyon közel. Elsősorban a főszereplő alakja, a mű filozófikus jellege, az előadásmód lírikussága és a személyessége rokonítja a két alkotást.

Fóris-Ferenczi Johanna könyve azt igazolja, miszerint, ma már szinte lehetetlen olyan merőben új mesei világot teremteni, mely valamilyen formában ne kapcsolódna a gyermekirodalmi hagyományokhoz. Az intertextualitás, a különböző gyermekirodalmi szövegek párbeszéde,  ugyanakkor feldúsítja, gazdagítja a mű olvasatait, értelmezési lehetőségeit, egyben kijelöli helyét a kortárs gyermekirodalmi tendenciák tekintetében, beilleszti a mai gyermekirodalmi alkotások vonulatába.

A szerző szövegvilága egyszerű, közvetlen, néhol humorral átitatott. Visszafogottsága, alázatot kelt, illik a bemutatott mesei univerzumhoz. A kötet egyediségét növelik a szintén fiatal képzőművész, Juhász Szilárd rendkívül eredeti, szürrealisztikus illusztrációi.  Egyszerűségükben elgondolkodtatóak, inspirálóak, ugyanakkor mélyek, csodálatosan simulnak a szerző sajátos szövegvilágába.

Matatiékat olvasva egy erős vágy fogalmazódik meg az olvasóban: szeretnénk még többet olvasni a szerzőtől!

A könyv 2020-ban a kolozsvári Ábel Kiadó gondozásában jelent meg. A kiadó érdemei közé tartozik, hogy felkarolja a pályakezdőket. Útjára indítani egy még ismeretlen fiatal szerzőt, ugyanis, nem kis bátorság és felelősség.

2021. március 15., hétfő

Izge és Mozga nyomában




A 2020-as év kedvezőtlenül érintette a könyvkiadást általában, így az erdélyi gyerekkönyvkiadást is, a kolozsvári Ábel kiadónak mégis sikerült az év végére két figyelemre méltó gyerekkönyv-újdonsággal megörvendeztetni az olvasókat. (Izgemozga, Teszetosza). 

Az Izgemozga szerzője az öt gyerekkönyv-kötetes Alfonsín Gergely Edó, aki először a Monyómesék szerzőjeként lopta be magát a magyar gyermekolvasók szívébe. 

A mostani, tizenkét fejezetből álló meseregény alcíméből (Izge királykisasszony és Mozga lovag meséje) nemcsak a két mesehős nevét találhatja ki az olvasó, hanem egyben a könyv műfaját és a kort is, amelyben a meseregény cselekménye játszódik. 

A fejezetcímek alatt rövid, humorral átszőtt leírás tájékoztat a fejezetek tartalmáról. Maga a történet a klasszikus varázsmesék hármas szerkezetét követi: a hétfejű sárkány elrabolja a gyönyörűszép királykisasszonyt, a lovag elindul a királykisasszony kiszabadítására. Számos kaland és próba közepette sikerül legyőzni a hétfejű sárkányt. A mese boldog végkifejletében a két fiatal egybekélésének lehetünk tanúi.

A szerző a varázsmesei hagyományhoz híven annak egész tárházát vonultatja fel: kacsalábon forgó vár, varázseszközök, táltos paripa, sárkány. Mindezek az alapvető meseelemek és motívumok sajátosan keverednek a szerző írói leleményének termékeivel (pipa, a kancsók,  Hippiapacs és Hippianyacs, Copfmók). A modern mesék tipikus jellemzője a funkcióváltás, torzítás, így A. Gergely Edó meseregényében is a klasszikus tündérmesei elemek kiegészülnek: például a sárkánnyal való valóságos küzdelem szópárbajjal egészül ki. A főhős így nem csak a bátorság és vitézség, hanem az eszesség próbáját is kiállja. 

A teljes recenziót  itt olvashatjátok.



2021. március 14., vasárnap

Tanulmány az olvasóvá nevelés iskolán kívüli lehetőségeiről

 





EN

Extra-curricular methods in cultivating taste for reading

The present study deals with the practical dimensions of cultivating taste for reading. In the first part, the author describes the general aspects of taste cultivation for reading. In the second part, we read about the possibilities of carrying out this process in the school, as well as outside of it. The last part of the study presents the National Reading Contest Olvasd el, és játssz velünk! (Read and play with us!) organized annually at the International Book Fair, a competition that reached its sixth edition in 2019.


Megj.
A tanulmánykötet megrendelhető az Ábel kiadó oldalán:

2020. december 1., kedd

A méhkirálynő


 
A felvétel a Csimota Könyvkiadó A méhkiralynő című papírszínháza ségítségével készült. 


2020. szeptember 25., péntek

Idén is lesz könyvvásár!



Olvassatok és játsszatok velünk! Induljon a játék!

 

Olvasd el, és játssz velünk! - indul a játék, lehet jelentkezni 📚📖

A szervezők négy kategóriában hirdetnek játékot. A korosztályok életkori sajátosságait és olvasói igényeit figyelembe véve a következő műveket jelölik olvasásra:
1. IV. osztály
Kertész Erzsi: Göröngyös úti iskola – Gáz van, Cerkabella Könyvkiadó, 2020.
gazvan@vasarhely.ro
2. V-VI.osztály
Wéber Anikó: Cseresznyeliget titka, Pozsonyi Pagony, 2019.
cseresznyeligettitka@vasarhely.ro
3. VII-VIII.osztály
Maksai Kinga: Erik és a legfelső utáni emelet, Cerkabella Könyvkiadó, 2019.
erikesalegfelso@vasarhely.ro
4. IX-XII. osztály
Berg Judit: Az őrzők, Ecovit Kiadó, 2019.
azorzok@vasarhely.ro

Jelentkezési határidő: 2020. szeptember 25.

A jelentkezés módja: 3 fős csapatok (osztályonként legfeljebb két csapat) jelentkezhetnek, feltüntetve a résztvevő diákok nevét, évfolyamát, az iskola nevét, a felkészítő pedagógus nevét, telefonszámát és postacímét, valamint a csapat nevét.
A kategóriánként első 15 jelentkező csapat az olvasásra kijelölt könyvet ajándékba kapja.
Nyolcnál több csapat jelentkezése esetén október végén előválogatásra kerül sor. Az elődöntő feladatlapjait október 23-án e-mailben kapják meg a csapatok. A kérdéseket október30-ig kell megválaszolniuk. A döntőbe jutó csapatok névsorát november 6-án szintén e-mailben közlik a szervezők. A döntőbe jutó csapatok a 26. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron találkoznak egy újabb játékra. Ha a koronavírus-járvány megfékezése érdekében életbe léptetett korlátozások ezt nem tennék lehetővé, akkor a döntősök egy online találkozó keretében osztják meg élményeiket.

Az Olvasd el, és játssz velünk! játékra a 26. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár gyermek és ifjúsági programjainak keretében kerül sor.
Jelentkezés és további információ kategóriánként:
gazvan@vasarhely.ro
cseresznyeligettitka@vasarhely.ro
erikesalegfelso@vasarhely.ro
azorzok@vasarhely.ro

2020. július 9., csütörtök

Készülünk az Olvasd el, és játssz velünk! olvasóvetélkedőre

Felirat hozzáadása
Ilyenkor nyáron nekifogok előkészíteni az őszi olvasó-vetélkedő anyagát. Először is elolvasom a tavalyi és idei gyerekkönyv-újdonságokat. Ez több könyvet jelent különböző kategóriákban. Július végéig kiválasztom azt a négy könyvet, amelyet meghirdetünk majd ősszel a különböző korosztályú gyerekeknek. Ha meyvannak a könyvek, akkor augusztus folyamán kidolgozom az elődöntős feladatlapokat, illetve a döntők forgatókönyvét. Izgalmas része ez a vetélkedő szervezésének. Szeretem.

Demény Péter két meseregényéről


Demény Péter Tamara és a vidámság mellénye, Tamara és a tavirózsák zenéje című meseregényeiről a következő linken olvashattok:
https://igyic.hu/mesecentrum-kritikak/a-szulok-is-gyermekek-csak-nagyra-nottek.html


2020. június 1., hétfő

Gyermeknapra


Fogadjátok szeretettel a Grimm testvérek Békakirály és Vashenrik című meséjét:



2019. december 3., kedd

Bemutattuk!


Bemutattuk az Útlevél Meseországba című tanulmánykötetet. Beszélgetőtársam Szilveszter László Szilárd, volt egyetemi évfolyamtársam és Szikszai Bóné Ildikó, az Ábel Kiadó igazgatója, szerkesztője, a könyv megálmodója volt. 
Bővebben a könyvbemutatóról a következő linken:



2019. november 9., szombat

Megjelent! Tanulmányok a kortárs erdélyi gyermekirodalom és az olvasóvá nevelés köréből (Ábel Kiadó)

Pontosan 10 évvel ezelőtt indult  útjára ez a blog, és íme, megszületett az elmúlt tíz év tanulmányaimból, írásaimból válogatott azonos címet viselő tanulmánykötet.  Köszönet az Ábel Kiadó főszerkesztőjének, Szikszai Bóné Ildikónak!