Április 2. Nemzetközi gyermekkönyvnap

 

Mesélj velem! - 2025. április 5.

 

Interjú Zágoni Balázzsal

 Amikor 2018-ban megjelent a Fekete fénydisztópia sorozat első kötete, érezhető volt, hogy az addig inkább a kisebb korosztálynak mesélő Zágoni Balázs egészen új irodalmi területre, a komolyabb tartalmakat megelevenítő, kalandos ifjúsági regény „aknamezőjére” lépett A Gömb megjelenését követően, nem sokat kellett várni a sorozat második részére, hiszen egy évvel később már a kezünkben tarthattuk az Odaát című kötetet, amely egyértelművé tette, hogy Zágoni Balázs komolyan gondolja ezt a műfajváltást, és nem fog itt megállni a nagyobb terjedelmű ifjúsági regények folyamatában. Sejtésünk be is igazolódott, amikor 2022-ben új nagyobb lélegzetű ifjúsági regénnyel jelentkezett, melyben az általa jól ismert filmgyártás világába kalauzolta a mindenkori olvasót. Ezúttal nem a jövőt fürkészi, hanem a múltat idézi meg, az első világháború idején zajló erdélyi filmgyártás korszakát  (Szamos-parti Hollywood). Ez utóbbiban vált világossá számomra, hogy Zágoni Balázs még sok mondanivalót tartogat az ifjúságnak. És most itt van A csillag és a százados című izgalmas, egyben szívszorító ifjúsági regénye, amely a II. világháború szörnyűségeit idézi. Az Év Ifjúsági Írója és Janikovszky Éva díjas szerzőt a nemrég megjelent ifjúsági regénye kapcsán kérdeztem.

Pontosan 5 évvel ezelőtt jelent meg az első magyar holokauszt ifjúsági regény (Igaz Dóra Egy fiú a csapatból), amely megtörte a hallgatás falát a magyar gyermek-és ifjúsági irodalomban a holokauszt témáját illetően. A csillag és a százados című izgalmas egyben szívszorító regényed, amely a magyar holokauszt 80. évfordulója alkalmából jelent meg, szintén egyedülálló abban a tekintetben, hogy erdélyi szerzőként elsőként nyúlsz a holokauszt témájához. Milyen belső késztetés indította el az írásfolyamatát?

Nem terveztem sem holokauszt sem második világháborús ifjúsági regényt írni. De az élet úgy hozta, hogy Budapesten többször megszálltam a Radnóti Gimnáziummal szemben, így reggel és este is láthattam az iskola falán Ocskay László emléktábláját. Fogalmam sem volt arról, kicsoda ő, így hát utánaolvastam. A Móra Kiadó felkérésére előbb csak egy mesét akartam írni a vészkorszakban embereket mentő nyugalmazott századosról, a magyar Schindlerről, akit nagyon kevesen ismernek. Aztán a szerkesztőm, Dóka Péter, azt mondta, hogy ebben sokkal több van, és én is azt éreztem, hogy benne van egy ifjúsági regény lehetősége, de akkor ki kéne nyitni a történetet az egész 44-es évre.

A csillag és a százados annak ellenére, hogy egészen új témát dolgoz fel, eszmeiségében, mondanivalójában, célzatosságában számos ponton kapcsolódik előző műveidhez. Érzek benne egyfajta zágonibalázs-féle lelkületet, ha lehet így fogalmazni, amely minden írásodból, regényedből kiérződik, és amely tagadhatatlanul választ ad arra, hogy miért annyira közkedveltek a könyveid a fiatal olvasók körében. Akárcsak a Fekete fény sorozatodban, ahol két jóbarát kapcsolatán keresztül bontakozik ki a történet, ebben a regényedben is két 11 éves fiú, osztálytárs szemszögéből látjuk, éljük át az eseményeket. Tekinthetjük-e A csillag és századost a bajtársiasság regényének?

Mindenképp. Az érdekelt, hogyan lehetett 1944-ben nemcsak túlélni, noha az sem volt kis teljesítmény, de embernek, és barátnak maradni, ha egyikünk zsidó, a másikunk keresztény.

A BBTE Színház és Film Karának főállású oktatója vagy. Regényedet olvasva számos ponton éreztem úgy, hogy egy képzeletbeli vetítővászonra kivetítve látom a cselekményt, szóval ez egyértelművé teszi, hogy egy filmes szakmában jártas profi írói megjelenítéssel van dolgunk. Hogyan van jelen a könyvben a filmekért rajongó Zágoni Balázs? Hogyan segíti az írást a filmes szakmai érdeklődésed?

Ezt a kérdést gyakran nekem szegezik, és erre több válaszom is van. Egyfelől ez egy elbeszélés technika, a láttatás, illetve annak az érzetnek a megteremtése, hogy az olvasó ott van, abban a térben, ahol a dolgok történnek, lát, hall, érez mindent. Ezt nem én találtam ki. Másfelől valószínű, hogy mivel közel három évtizede foglalkozom filmmel, ez valamelyest valóban rányomta a bélyegét az írásmódomra, és ezt cseppet sem bánom. De van még egy történet: tizenkét éves voltam, amikor egy színdarabot írtam az osztályom évzáró ünnepélyére. Egy osztálytársam édesapja, Berecki Péter, aki akkoriban rendező volt a kolozsvári színháznál, segített színpadra vinni és akkor mondta, hogy „Balázs, te olyan filmesen írsz”. Lehet, hogy ő ezt akkor kritikának szánta, de ennek hatására sokáig filmrendező akartam lenni. És ezek szerint azóta is „filmesen írok”.

Korábbi regényed a középiskolás korosztályt célozta meg. A legutóbbi regényed főszereplői a 11 évesek. Miért ezt a korosztályt választottad?

Elég gyorsan eldőlt bennem, hogy még kamaszkor előtti fiúk kellenek a regénybe. Nehezen tudnám megmondani, hogy miért. A Szamos-parti Hollywood esetébenez követelmény volt, tudtuk, hogy hetedikesek a főszereplők, mert ezt adta a kerettörténet. Itt viszont, ahogy elkezdtem a szereplőket mozgatni, ahogy megszólaltak, már tudtam, hogy 10-11 évesek.

Minden ifjúsági regényed egy-egy időutazásként is felfogható. Legyen az egy elképzelt jövőt kutató (Fekete fény), vagy a múltat idéző (Szamos-parti Hollywood, A csillag és a százados). Vagy akár a Barni Berlinben című kisregényedet is megemlíthetjük, amely úgy gondolom ennek a kalandos könyvben utazásnak az első megjelenése. Mit jelent számodra az idő, az időben való lét, és mennyire tekinthet el az ember a múltban történtek felelősségétől? Hol kezdődik az emberi felelősség és hogyan függ össze az írói szereppel?

Azt gondolom, hogy a történelmi regényt és a sci-fit is a jelennek írjuk. Az előbbi esetben az az izgalmas, ahogyan ismétlődnek minták, helyzetek. Mi az, amit nagyon másképp csinálunk, és mi az, amit ugyanúgy? Mi az, amiből úgymond „tanultunk”, és mi az, amiből nem? 1944-ben már sok tekintetben úgy éltek az emberek, mint ma. Volt villany, telefon, rádió, villamos, repülők. Már túl voltak az első világháború borzalmain, és nagyon el szerették volna kerülni, hogy megismétlődjön. Azt hiszem, akkor, amikor a zsidó szomszédot vitték el, az volt a legnagyobb kísértés, hogy: „mit foglalkozzak én ezzel? Hisz háború van, nekem is megvan a magam baja, nekem se könnyű az életem.”

Van-e személyes érintettséged a regényben kibontakozó történettel kapcsolatban?

Nincs. Lehet, hogy ez egyfajta előnyt is jelentett. Azt látom, hogy akinek a családjában történt meg a tragédia, az nagyon ritkán tud írni róla fikciós formában. Talán csak annyi, hogy az én apám is írt paródiákat, humoreszkeket, mint a regényben a Dávidé. Kellett nekem ez a kapcsolódási pont.

Ha történelmi regényről beszélünk, óhatatlanul felmerül a kérdés bennünk, olvasókban, hogy az olvasottakból mi igaz, és mi az, ami az írói képzelet része. Talán a legnehezebb írói feladat, amikor egy megtörtént, valós eseményt próbálunk újramesélni, hogy mennyire tudjuk megtartani az egyensúlyt írás közben a valóság és fikció között, hogy a történet még hihető, ugyanakkor cselekménydús, izgalmas történet legyen, amely mindvégig fenntartja az olvasó érdeklődését. Úgy érzem neked nagyszerűen sikerült ezt a két szempontot egybesodorni. Mennyi a valóság és mennyi a fikció a regényben?

E a regénynél ez tényleg nehéz volt. Rengeteg visszaemlékezést olvastam el, az első év kizárólag ezzel telt. De még írás közben is folyamatosan olvastam, kerestem újabb forrásokat, és néha újraírtam részeket. Roppant izgalmas és megrázó visszaemlékezéseket találtam, és gyakran gondoltam azt, hogy ez a mozzanat, ez a töredék, ez a szereplő mindenképp be kell kerüljön a regénybe. Ezért Dávid és Péter, valamint az ő családjaik mellett, akik kitalált szereplők, rengeteg valós elemet szőttem bele a regénybe. Előd Nórától loptam, amint a gyerekek a lépcsőházi korláton csúszkálnak lefele, nyaktörő mulatságként. Konrád Györgytől a mínusz húsz fokban, a ház tetejére megépített jégpályát, Schneider Tamástól a cipőkrémes dobozokból barkácsolt telefont, Tatár Györgytől az apáca ruhában menekülő anyát, Kerti Zsuzsától a történetet, amelyben egy csillagot viselő anya úgy úszta meg a letartóztatást, hogy a vonatállomáson egy részeg német katona a vállára hajtja a fejét, és mindenki azt hiszi, hogy vele van, és még hosszan sorolhatnám. Vajda Mihálytól azt a remek gyerekszáj történetet kölcsönöztem, amelyben a hat-hét éves gyermek a szülők elé áll és felszólítja őket, hogy mondjak már meg neki végre, mi az, hogy zsidó: foglalkozás vagy szórakozás? De persze szívszorító történeteket is loptam, túl ügybuzgó házmesterekről, jegygyűrűért vásárolt kenyérről, és képtelen vádakról, hogy a zsidók lámpákkal jeleznek az ellenséges bombázóknak.
Úgy próbáltam ezeket ráépíteni a fiktív történetre, hogy egyfelől az olvasó ne érezze ezt külön anyagnak, hanem a regény szerves részének, másfelől nekem azt a garanciát adta, hogy ez tényleg arról szól, ami megtörtént. Nagy öröm és elégtétel volt, amikor Ungváry Krisztián történész a budapesti bemutatón ezt visszaigazolta.

Mit vársz ettől a könyvtől?

Abban bízom, hogy akár fiatal, akár felnőtt olvassa el, részévé válik egy kicsit ennek a kísérletnek: belehelyezzük magunkat a főhősök életébe, és feltesszük magunknak a kérdést, hogy mi mit tettünk volna akkor? És adja Isten, hogy élesben, ezt soha ne kelljen feltegyük magunknak. De erre, sajnos, semmilyen garancia nincs. Szóval éljük át egy kicsit az 1944-es év hihetetlen hullámvasútját!

Milyen érdekes témák „várnak megírásra” a közeljövőben, milyen történetek lapulnak még a tarsolyodban?

Most egy időre szerintem eltávolodom a történelmi regényektől, és visszakanyarodok egy kicsit a sci-fi-fantasyhez. Legalábbis ez a terv. De, ahogy ezt a könyvet se terveztem, majd meglátjuk mi következik.

Megj. Az interjú a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár alkalmából a Vásárlapban jelent meg. 

Könyvvásár képekben - 2024

 

Rendhagyó irodalomóra Zágoni Balázzsal

Kiss Lehel: Csak egy mosolyt, Komitász - a Koinónia kiadó könyvbemutatója. A szerzővel Tekei Erika beszélget 

Szabó Róbert Csaba kreatív írás műhelye újdonság volt idén. Lenyűgözte a résztvevőket.

Telt házas volt Szabó Róbert Csaba könyvbemutatója. A Cipzárkovács című legfrissebb művét az illusztrátor jelenlétében Codău Annamária mutatta be. 

A Koinónia kiadó könyvbemutatója: Marcus Majauloma Pipőke című művét a műfordító, Jankó Szép Yvette jelenlétében Bíró Emese Eszter méltatta.

A könyvvásár a legfiatalabb szerzőkre is odafigyel. Zsidó Eszter Tímea, XII.osztályos tanulóval a Homo Fortis című könyv kapcsán Szabó Csenge beszélget.

A Napsugár és Szivárvány neves erdélyi gyermeklapok egykori (Zsigmond Emese) és jelenlegi (László Noémi) főszerkesztője is vendégünk volt.

Az Olvasd el, és játssz velünk! olvasó-vetélkedő szombati döntőjének lelkes csapata: Tálas Ferenc (játékvezető), Kőrössy Erika, Benő Kinga és Derzsi Ági (zsűritagok).

Alkotó műhely Marosi Eszterrel, aki Budapestről érkezett hozzánk! Alapozó című könyvét a Cerkabella Kiadó egyenesen a nyomdából hozta el a vásárra. 

A Gutenberg kiadó könyvbemutatója: Szőcs Margit Eltolható birodalom. A szerzővel és az illusztrátorral, Kürti Andreával Tekei Erika beszélget.

A Kreatív Könyvkiadó vidám, fergeteges, macskás  könyvbemutatója a szerző, Kiss Adrienn és az illusztrátor, Pápai Barna jelenlétében.

                                   Marosi Eszterrel

    Író-olvasó találkozó Somfai Annával. Az írót Kányádi Orsolya faggatta a nagyszámú, túlnyomórészt középiskolás közönség előtt.

              Szőcs Margit, Kürti Andrea és Tekei Erika

Végre sikerült meghívni Mészöly Ágnes írót Marosvásárhelyre! Először találkozik a vásárhelyi olvasóival az Olvasd el, és játssz velünk! vetélkedő alkalmából.

Dér Adrienn Kalandorjetti fémkeleten, a Koinónia könyvkiadónál megjelent kötet bemutatása céljából Kőrössy Erika tartott rendhagyó irodalomórát a művészetis diákoknak. 

            Másodszor beszélgetünk Kertész Erzsivel a marosvásárhelyi olvasóközönség előtt. Először szintén az olvasóvetélkedő kapcsán, 2017-ben. Akkor a Fény Sebestyén című könyvéről, most a Göröngyös úti iskola sorozat utolsó kötetéről. 

                 Darvasi László írónak nincs szüksége moderátorra. Rajong a gyermekekért, és ők is érte. Valami különleges humor és szeretet járja át írásait, beszédét. Ért a gyermekek nyelvén. Adottság ez. Különleges adottság, ajándék. 

Köszönjük, hogy itt voltatok! 

Olvass többet! konferencia-Kovászna 2024. október 25.

 

És íme, az elhangzott előadás anyaga: 

Olvasd el, és játssz velünk!

Egy olvasóvetélkedő évtizedes tapasztalatai 

 

2014-ben indította útjára a Marosvásárhelyi Könyvvásár az Olvasd el, és játssz velünk! olvasásnépszerűsítő vetélkedőt. A szervezők az olvasókedv felkeltését tűzték ki a vetélkedő céljául kortárs irodalmi alkotások megismertetésével. A versenyre 3 fős csapatok jelentkezhettek. A vetélkedőt négy kategóriában hirdettük meg:  I. kategória 3-4. osztály, II. kategória 5-6. osztály, III. kategória 7-8. osztály, IV. kategória 9-12. osztály. Az alsó korhatár kijelölését azért tartjuk indokoltnak, mert az önálló olvasás képességének kialakítása a Romániai NAT követelményeinek megfelelően a III. pedagógiai szakasz elejére helyezi.

A különböző korosztályok életkori sajátosságait és érdeklődését figyelembe véve minden kategóriának más-más kortárs szépirodalmi alkotást jelöltünk ki olvasásra. A versenyt minden év szeptember 2. hetében hirdetjük meg a sajtóban, a könyvvásár honlapján, illetve különböző közösségi oldalak online felületein. A vetélkedőre 3 fős csapatok jelentkezhetnek, egy osztályből maximum 2 csapat. A jelentkezési határidőtől az első fordulóig, október végéig kell a jelentkezőknek a kijelölt műveket elolvasniuk. Tíznél több csapat jelentkezése esetén előválogatásra kerül sor. Az elődöntős feladatlap alapján, melyet elektronikus formában kell a csapatoknak beküldeniük, egy szakmai zsűri kiválasztja azt a 7-8 csapatot, akik bejutván a döntőbe, a könyvvásár ideje alatt, vagyis november második hétvégéjén ismét lehetőséget kapnak a megmérettetésre. A döntő játékos vetélkedő vagy műhelyfoglalkozás formájában zajlik,  általában a szerző jelenlétében. A győztes csapatok képviselői gazdag könyvjutalomban részesülnek. Azoknak a gyerekeknek, felkészítő pedagógusoknak, akik résztvesznek a játékban, illetve támogatják és tanítványaik körében népszerűsítik vetélkedőnket, emléklapot és meghívót küldünk a könyvvásár különböző gyermekprogramjaira: író-olvasó találkozókra, könyvbemutatókra, előadásokra, koncertekre. Fontosnak tartjuk, ugyanis, hogy a résztvevőket további olvasára ösztönözzük, kultúrafogyasztókká neveljük őket. A könyvvásár erre számos lehetőséget biztosít. A következőkben tekintsük át a vetélkedő részvételi arányát.

 

 

1.     táblázat. Évenkénti részvételi arány

	2014	2015	2016	2017	2018	2019	2020	2021	2022	2023	2024
Csapat	90	98	188	239	278	278	217	349	311	210	287
Tanuló	270	294	564	717	834	834	651	1047	933	630	861

 

A fenti táblázat a csapatok részvételi arányát mutatja. Az először 2014-ben  meghirdetett vetélkedőre 90 csapat jelentkezett. Ezután a résztvevők száma évről évre növekedett elérve az utóbbi évben a 287 csapatszámot, ami összesen 861 olvasó diákot jelent.

A következő táblázat korosztályonként kategorizálja a résztvevőket, tehát azt mutatja, melyik kategóriában jelentkeztek legtöbben a vetélkedőre, illetve melyik az a korosztály, akit a legnehezebb megszólítani.

 

2.     tablázat. Csapatok száma kategóriánként

Kateg.	2014	2015	2016	2017	2018	2019	2020	2021	2022	2023	2024
3-4. o.	26	32	63	41	35	27	26	39	46	21	36
5-6. o.	15	50	103	163	109	137	95	167	126	91	138
7-8. o.	24				92	88	59	87	81	69	68
9-12. o	25	16	22	35	40	26	59	56	58	30	45
Csapat	90	98	188	239	278	278	37	349	311	211	287
Tanuló	270	294	564	717	834	834	651	1047	933	630	861

 

Megfigyelhető, hogy a középső kategóriában, az általános iskola felső tagozatán a legtöbb a jelentkező. Ők azok, akik a legnagyobb számban vesznek részt évről évre az olvasójátékunkban. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy ez a korosztály ösztönözhető leginkább olvasásra az iskolán kívül meghirdetett olvasóvetélkedők által. A legelső kategóriában jelentkezők alacsony száma talán azzal magyarázható, hogy 3-4. osztályban az olvasási készség nincs olyan begyakorlottsági szinten, hogy a vállalkozzanak egy-egy könyv meghatározott időn belüli elolvasására. Hasonlóan kevés a jelentkező a középiskolás kategóriában, amely arra enged következtetni, hogy kevesebb középiskolás tanuló ösztönözhető az olvasásra az online versenyek segítségével.

Érdekes megvizsgálni a jelentkezők nemek szerinti eloszlását is. A következő táblázat a 2019-es verseny résztvevőinek nembeli eloszlását mutatja kategóriánként.

 

3.     táblázat. A 2019-es verseny résztvevői nembeli eloszlása kategóriánként

Kategória	4.  o.		5-6. o.		7-8. o.		9-10. o.
Jelentkezők száma	81		411		265		78
	Fiú	Lány	Fiú	Lány	Fiú	Lány	Fiú	Lány
	25	56	137	268	52	212	10	52
%	31	69	35	65	20	80	10	90

 

 

A 3. táblázat számadatait elemezve két általános tendencia állapítható meg. Az egyik a jelentkezők életkorára vonatkozik. Az előző táblázatban feltüntetett 2. kategóriát (5-8. osztály), mivel ez volt a legszámosabb kategória, tovább bontottuk. Az adatokat összehasonlítva kiderül, hogy a  V-VI. osztályos korosztály jóval megelőzi a 7-8. osztályt, ami arra enged következtetni, hogy 5-6. osztályban a legmagasabb a részvételi arány, vagyis megkockáztathatjuk azt a kijelentést, miszerint a 11-12 éves gyerekek olvasnak a legtöbbet. A másik tendencia, amelyről beszélnünk kell, a nemek közti eloszlás. IV-VI. osztályban a fiúk részvétele az olvasóvetélkedőben 30% körül mozog, VII. osztálytól kezdődően viszont ez számottevően visszaesik. Középiskolás korban 10 % -ra csökken. Ezek az adatok azt a sajnálatos tényt igazolják, mely szerint sokkal kevesebb fiú találja vonzónak egy olvasóvetélkedőn való részvételt, következésképpen, a fiúk kevesebben és kevesebb szépirodalmat olvasnak, mint a lányok. Ezek az eredmények egybehangzanak más olvasásszociológiai felmérés adataival: az olvasás terén a fiúk veszélyeztetett helyzetben vannak.

A vetélkedőn évről évre új csapatok is jelentkeznek, viszont találunk olyan jelentkezőket is, akik minden évben részt vesznek. Mivel a vetélkedőre osztályonként maximum 2 csapat jelentkezhet, nagyobb érdeklődés esetén a pedagógus javaslatára osztály szinten elődöntőt tartanak. A pedagógusok visszajelzései alapján arról is tudomásunk van, hogy  utólag azok számára is megtartják a versenyt, akik a korlátozott létszám miatt kimaradtak a vetélkedőből. Ez iskolai szinten történik a magyartanár irányításával. Előnye, egyfajta „olvasási mozgalmat” indíthat el a tanulók körében.

A vetélkedő meghirdetése előtt zajlanak az előkészületek, ami az olvasásra szánt művek kiválasztását az elődöntös feladatlapok kidolgozását valamint a döntő forgatókönyvének megírását jelenti. Az olvasára kijelölt műveket magam választom ki jól meghatározott  szempontok alapján. Olyan kortárs alkotásokból válogatok, amelyek nemzetközi vagy hazai gyerekkönyvsikerek, rangos gyermekirodalmi és irodalmi díjak, elismerések nyertesei.a Igyekszem magas esztétikai értékkel rendelkező, színvonalas műveket kijelölni, amelyek nyelvezetükben, tartalmi és formai sajátosságaikban illeszkednek a mai gyerekek olvasóigényeihez. Fontos szempont továbbá, hogy a kijelölt művek elolvasása élményt nyújtson számukra, további olvasásra ösztönözze őket. Erre a sorozatok a legalkalmasabbak. Az olvasókedv felkeltésében, ugyanis az élménynyújtás, szórakoztatás, a mai gyermekolvasók körében lényeges igényként jelentkezik.

A vetélkedő több szakaszban zajlik. Az első szakasz a verseny meghirdetésétől (szeptember 2. hete) október végéig tart. Ezalatt megtörténik a bejelentkezés, a kijelölt művek egyéni beszerzése, majd elolvasása. A mű elolvasására tehát több, mint egy hónap áll a jelentkezők rendelkezésére. A 2. szakasz két hetet ölel fel, az elődöntős feladatlapok kiküldésétől a részeredmények közléséig. Az elődöntős feladatlapok nagyrészt szövegértési feladatokat tartalmaznak. A kérdés-felelet típusú, feleletválasztásos, szövegértelmező feladatok mellett kreatív írásbeli feladatok (pl. könyvajánló írása, képzelt riport, párbeszéd vagy monológ írása, a regény végkifejletének átírása stb.) is szerepelnek, így kapcsolódik össze az olvasási képesség és az írásbeli szövegalkotás képességének együttes fejlesztése. A 3. szakasz a döntőt öleli fel, amely november második hétvégéjén, a Marosvásárhelyi Könyvvásár ideje alatt zajlik.

Pontokba szedve  a vetélkedő tanulságait, megállapíthatjuk, hogy: 

·      a mai fiatalok olvasásra ösztönözhetők az olvasóvetélkedők segítségével

·      jól kiválasztott kortárs irodami művekkel felkelthetjük a tanulók érdeklődését az olvasás iránt

·      az olvasásvetélkedő jellegének köszönhetően fejleszti a  tanulók szövegértő képességét

·      az íróval való személyes találkozás további olvasára ösztönözheti a tanulókat

·      a diákok 3 fős csapatokban való jelentkezése lehetőséget nyújt a tanulóknak az olvasmányélmények megvitatására, az olvasói reflexiók megbeszélésére

·      a vetélkedő növeli az olvasás presztízsét adott osztályközösségen belül

Természetesen a verseny pozitív hatásán túl számos olyan tényező van, amelynek tudatában kell lennünk a vetélkedő megszervezésekor. Ezek a következők:

·      a verseny alkalmi jellegénél fogva nem ad lehetőséget a rendszeres és folyamatos olvasóvá nevelésre, csupán kiegészíti az egyéb lehetőségeket

·      a versenyre túlnyomórészt az olvasni kedvelő tanulók jelentkeznek. Nehéz megszólítani a gyenge vagy olvasási motivációval egyáltalán nem rendelkező tanulókat.

Egy olvasóvetélkedő, bármennyire népszerű egy város, egy régió életében, önmagában nem képes egy nemzedék olvasóvá nevelését megvalósítani. Mégis hiszek abban, hogy az Olvasd el, és játssz velünk! olvasóvetélkedő bizonyos mértékben hozzájárul az olvasás népszerűsítéséhez, és ösztönzőleg hat más kezdeményezések megszületésére[1], amelyek az olvasóvá nevelést szolgálják. Fontos hozadéka továbbá a vetélkedőnek, hogy kiegészíti az iskolákban folyó olvasóvá nevelési kezdeményezéseket, kapcsolatot teremt a pedagógusok, diákok és a kultúra különböző intézményei között, biztosítva ezáltal az együttműködést a cél érdekében.

 Előadásom az olvasóvá nevelés egy lehetséges modelljét mutatta be. Úgy gondolom, hogy a hagyományos keretek között működő iskola önmagában képtelen megoldani az olvasóvá nevelés kérdését. Mivel az olvasóvá nevelés össztársadalmi feladat, fontos, hogy megkeressük azokat az iskolán kívüli lehetőségeket, amelyek kiegészítik az iskolában folyó kezdeményezéseket, és megteremtik az olvasóvá nevelés céljából az együttműködés megvalósulását a különböző kuturális intézmények  és a hagyományos oktatási formák között.  

 

 

Makkai Kinga

pedagógus

Mihai Eminescu Pedagógiai Főgimnázium,

Marosvásárhely