2021. március 15., hétfő

Izge és Mozga nyomában




A 2020-as év kedvezőtlenül érintette a könyvkiadást általában, így az erdélyi gyerekkönyvkiadást is, a kolozsvári Ábel kiadónak mégis sikerült az év végére két figyelemre méltó gyerekkönyv-újdonsággal megörvendeztetni az olvasókat. (Izgemozga, Teszetosza). 

Az Izgemozga szerzője az öt gyerekkönyv-kötetes Alfonsín Gergely Edó, aki először a Monyómesék szerzőjeként lopta be magát a magyar gyermekolvasók szívébe. 

A mostani, tizenkét fejezetből álló meseregény alcíméből (Izge királykisasszony és Mozga lovag meséje) nemcsak a két mesehős nevét találhatja ki az olvasó, hanem egyben a könyv műfaját és a kort is, amelyben a meseregény cselekménye játszódik. 

A fejezetcímek alatt rövid, humorral átszőtt leírás tájékoztat a fejezetek tartalmáról. Maga a történet a klasszikus varázsmesék hármas szerkezetét követi: a hétfejű sárkány elrabolja a gyönyörűszép királykisasszonyt, a lovag elindul a királykisasszony kiszabadítására. Számos kaland és próba közepette sikerül legyőzni a hétfejű sárkányt. A mese boldog végkifejletében a két fiatal egybekélésének lehetünk tanúi.

A szerző a varázsmesei hagyományhoz híven annak egész tárházát vonultatja fel: kacsalábon forgó vár, varázseszközök, táltos paripa, sárkány. Mindezek az alapvető meseelemek és motívumok sajátosan keverednek a szerző írói leleményének termékeivel (pipa, a kancsók,  Hippiapacs és Hippianyacs, Copfmók). A modern mesék tipikus jellemzője a funkcióváltás, torzítás, így A. Gergely Edó meseregényében is a klasszikus tündérmesei elemek kiegészülnek: például a sárkánnyal való valóságos küzdelem szópárbajjal egészül ki. A főhős így nem csak a bátorság és vitézség, hanem az eszesség próbáját is kiállja. 

A teljes recenziót  itt olvashatjátok.



2021. március 14., vasárnap

Tanulmány az olvasóvá nevelés iskolán kívüli lehetőségeiről

 





EN

Extra-curricular methods in cultivating taste for reading

The present study deals with the practical dimensions of cultivating taste for reading. In the first part, the author describes the general aspects of taste cultivation for reading. In the second part, we read about the possibilities of carrying out this process in the school, as well as outside of it. The last part of the study presents the National Reading Contest Olvasd el, és játssz velünk! (Read and play with us!) organized annually at the International Book Fair, a competition that reached its sixth edition in 2019.


Megj.
A tanulmánykötet megrendelhető az Ábel kiadó oldalán:

2020. december 1., kedd

A méhkirálynő


 
A felvétel a Csimota Könyvkiadó A méhkiralynő című papírszínháza ségítségével készült. 


2020. szeptember 25., péntek

Idén is lesz könyvvásár!



Olvassatok és játsszatok velünk! Induljon a játék!

 

Olvasd el, és játssz velünk! - indul a játék, lehet jelentkezni 📚📖

A szervezők négy kategóriában hirdetnek játékot. A korosztályok életkori sajátosságait és olvasói igényeit figyelembe véve a következő műveket jelölik olvasásra:
1. IV. osztály
Kertész Erzsi: Göröngyös úti iskola – Gáz van, Cerkabella Könyvkiadó, 2020.
gazvan@vasarhely.ro
2. V-VI.osztály
Wéber Anikó: Cseresznyeliget titka, Pozsonyi Pagony, 2019.
cseresznyeligettitka@vasarhely.ro
3. VII-VIII.osztály
Maksai Kinga: Erik és a legfelső utáni emelet, Cerkabella Könyvkiadó, 2019.
erikesalegfelso@vasarhely.ro
4. IX-XII. osztály
Berg Judit: Az őrzők, Ecovit Kiadó, 2019.
azorzok@vasarhely.ro

Jelentkezési határidő: 2020. szeptember 25.

A jelentkezés módja: 3 fős csapatok (osztályonként legfeljebb két csapat) jelentkezhetnek, feltüntetve a résztvevő diákok nevét, évfolyamát, az iskola nevét, a felkészítő pedagógus nevét, telefonszámát és postacímét, valamint a csapat nevét.
A kategóriánként első 15 jelentkező csapat az olvasásra kijelölt könyvet ajándékba kapja.
Nyolcnál több csapat jelentkezése esetén október végén előválogatásra kerül sor. Az elődöntő feladatlapjait október 23-án e-mailben kapják meg a csapatok. A kérdéseket október30-ig kell megválaszolniuk. A döntőbe jutó csapatok névsorát november 6-án szintén e-mailben közlik a szervezők. A döntőbe jutó csapatok a 26. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron találkoznak egy újabb játékra. Ha a koronavírus-járvány megfékezése érdekében életbe léptetett korlátozások ezt nem tennék lehetővé, akkor a döntősök egy online találkozó keretében osztják meg élményeiket.

Az Olvasd el, és játssz velünk! játékra a 26. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár gyermek és ifjúsági programjainak keretében kerül sor.
Jelentkezés és további információ kategóriánként:
gazvan@vasarhely.ro
cseresznyeligettitka@vasarhely.ro
erikesalegfelso@vasarhely.ro
azorzok@vasarhely.ro

2020. július 9., csütörtök

Készülünk az Olvasd el, és játssz velünk! olvasóvetélkedőre

Felirat hozzáadása
Ilyenkor nyáron nekifogok előkészíteni az őszi olvasó-vetélkedő anyagát. Először is elolvasom a tavalyi és idei gyerekkönyv-újdonságokat. Ez több könyvet jelent különböző kategóriákban. Július végéig kiválasztom azt a négy könyvet, amelyet meghirdetünk majd ősszel a különböző korosztályú gyerekeknek. Ha meyvannak a könyvek, akkor augusztus folyamán kidolgozom az elődöntős feladatlapokat, illetve a döntők forgatókönyvét. Izgalmas része ez a vetélkedő szervezésének. Szeretem.

Demény Péter két meseregényéről


Demény Péter Tamara és a vidámság mellénye, Tamara és a tavirózsák zenéje című meseregényeiről a következő linken olvashattok:
https://igyic.hu/mesecentrum-kritikak/a-szulok-is-gyermekek-csak-nagyra-nottek.html


2020. június 1., hétfő

Gyermeknapra


Fogadjátok szeretettel a Grimm testvérek Békakirály és Vashenrik című meséjét:



2019. december 3., kedd

Bemutattuk!


Bemutattuk az Útlevél Meseországba című tanulmánykötetet. Beszélgetőtársam Szilveszter László Szilárd, volt egyetemi évfolyamtársam és Szikszai Bóné Ildikó, az Ábel Kiadó igazgatója, szerkesztője, a könyv megálmodója volt. 
Bővebben a könyvbemutatóról a következő linken:



2019. november 9., szombat

Megjelent! Tanulmányok a kortárs erdélyi gyermekirodalom és az olvasóvá nevelés köréből (Ábel Kiadó)

Pontosan 10 évvel ezelőtt indult  útjára ez a blog, és íme, megszületett az elmúlt tíz év tanulmányaimból, írásaimból válogatott azonos címet viselő tanulmánykötet.  Köszönet az Ábel Kiadó főszerkesztőjének, Szikszai Bóné Ildikónak!


2018. december 29., szombat

Az olvasóvá nevelés iskolán kívüli lehetőségei


Korszerű pedagógiai felfogásban a jövő iskolája csak úgy tudja betölteni nevelési funkcióját, ha az adott társadalmi követelményeknek megfelelően figyelembe veszi és kiaknázza azokat az iskolán kívüli nonformális és informális nevelési lehetőségeket, amelyeket a különböző kulturális intézmények, nonprofit szervezetek, alapítványok, egyesületek, nevelési és kulturális központok szervezett vagy kevésbé szervezett keretek között nyújtanak az egyén társadalmi beilleszkedésének segítése, más szóval a szocializációs, illetve az enkulturalizációs folyamat elősegítése céljából. A kerettanterv alapelveiben tükröződő mai modern oktatáspolitikai tendenciák közül (szelekció elve, a funkcionalitás elve, a koherencia elve, az esélyegyenlőség elve, a deszcentralizálás és a társadalomhoz való viszonyítás elve) a szociális partnerség az utóbbi kettővel mutat szoros összefüggést. A deszcentralizálás elve ugyanis, egyrészt szabadságot biztosít minden iskolának a helyi tanterv tervezésében, vagyis abban, hogy helyi kezdeményezések alapján önmaguk határozzák meg a tanulók programjának egy részét a kerettanterv alapján, másrészt figyelembe véve a helyi sajátosságokat, lehetőségeket és erőforrásokat, valamint a tanulók érdeklődését olyan sajátos nevelési projekteket dolgozzanak ki és valósítsanak meg, amelyek túlmutatnak a tanórai keretek között folyó hagyományos oktatási-nevelési folyamaton. A társadalomhoz való viszonyítás elve hasonlóképpen az iskola és más kulturális intézmények, nevelési szervezetek, alapítványok közötti partnerséget, kapcsolatot hangsúlyozza.

Jelen tanulmány egy több intézmény között megvalósuló partnerkapcsolaton, illetve egyezményen alapuló nevelési projektet mutat be, mely az évente megszervezett Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár keretén belül zajlik. Tulajdonképpen két egymást kiegészítő, némiképp elkülönülő, mégis szoros összefüggést mutató projektről van szól, melyet a következőkben külön  tárgyalok.



 Olvasd el, és játssz velünk! olvasóvetélkedő 

    

A projekt témája:

A kisiskoláskori irodalmi nevelés meghatározó az olvasóvá válás folyamatában, hiszen ekkor ismerkedik meg a gyerek a könyvekben rejlő teremtett világokkal, ekkor válik befogadóvá, műélvezővé. Ekkor tehetjük érzékennyé a gyereket az irodalom iránt. Ezért képezi alapját ez az időszak az olvasóvá válásnak. Az olvasóvá nevelés az anyanyelvi nevelés első tíz évében valósul meg. Ezt tekintjük az olvasási kedv felkeltésének kritikus időszakának. Az 5. évfolyamtól már az olvasási kedv fenntartása a cél egészen a középiskolás korig. Az olvasóvá nevelés nem csak az iskolai oktatás feladata, és nem csak a pedagógus felelőssége, hanem többtényezős folyamat függvénye: kialakulásában szerepe van a kortárs csoportnak, illetve mindazoknak a társintézményeknek, akik felelősséget éreznek, fontos ügyüknek tekintik a fiatal generáció művelődését, olvasóvá nevelését. Az olvasóvá válás folyamatában tehát fontos, hogy megteremtsük, illetve kiaknázzuk azokat az iskolán kívüli alkalmakat, melyek lehetőséget teremtenek a hagyományos iskolai tanítás kiegészítésére. Ennek nagyszerű lehetősége a különböző országos rendezvények, vásárok, fesztiválok keretén belül zajló vetélkedők.

A projekt célja:

Az Olvasd el, és játssz velünk! olvasóvetélkedő célja a tanulók olvasási kedvének felkeltése kortárs gyermekirodalmi alkotások segítségével.

Partnerek:

1. Mihai Eminescu Pedagógiai Líceum, 2. Romániai Magyar Könyves Céh, 4. Marosvásárhelyi Kulturális Központ, 5. Polgármesteri Hivatal, 6. Maros Megyei Tanács, 7. Mentor Kiadó stb.

Célcsoport:

A vetélkedőt három kategórián belül hirdettük meg 3. osztálytól 12. osztályig. I. kategória: 3-4. osztály, II. kategória: 5-6.osztály, III. kategória: 9-12. osztály. Az alsó korhatár kijelölését azért tartjuk indokoltnak, mert az önálló olvasás képességének kialakítása a Romániai NAT követelményeinek megfelelően a III. pedagógiai szakasz elején feltételezhető.

A vetélkedő ideje:

A vetélkedőt 2014-ben indult el. Idén, 2017-ben negyedik alkalommal hirdettük meg a versenyt.

A vetélkedő leírása:

A különböző korosztályok életkori sajátosságait és érdeklődését figyelembe véve kortárs  minden kategóriának más-más gyermek-és ifjúsági irodalmi alkotásokat jelölünk ki elolvasásra. A versenyt szeptember 2. hetében hirdetjük meg a sajtóban, a könyvvásár honlapján, illetve különböző erdélyi online felületeken. A vetélkedőre 3 fős csapatok jelentkezhetnek. Egy osztályből maximum 2 csapat. A jelentkezési határidőtől az első fordulóig e jelentkezőknek a kijelölt műveket kell elolvasniuk. Tíznél több csapat jelentkezése esetén előválogatásra kerül sor. Az elődöntős feladatlap alapján, melyet elektronikus formában megoldva október végéig kell a csapatoknak beküldeniük, egy szakmai zsűri kiválasztja azt a 7-8 csapatot, akik bejutván a döntőbe, a könyvvásár ideje alatt, vagyis november második hétvégéjén ismét lehetőséget kapnak a megmérettetésre. A győztes csapatok képviselői gazdag könyvjutalomban részesülnek. Azoknak a gyerekeknek, felkészítő pedagógusoknak, akik résztvesznek a játékban, illetve támogatják és tanítványaik körében népszerűsítik vetélkedőnket, emléklapot küldünk, illetve meghívjuk a könyvvásár különböző gyermekprogramjaira: író-olvasó találkozókra, könyvbemutatókra, előadásokra, koncertekre. Ezáltal is további olvasásra ösztönözzük, kultúrafogyasztókká neveljük őket.

A vetélkedő kiértékelése részvétel alapján

Az először 2014-ben  meghirdetett vetélkedőre 90 csapat jelentkezett. Ezután a résztvevők száma évről évre növekedett elérve idén a 239 csapatszámot, ami 717 olvasó diákot jelent.

A következő táblázat a csapatok részvételi arányát, illetve kategóriánkénti eloszlását mutatja:



Kategóriák
2014.
2015.
2016.
2017.
Összesen
1.Kategória (3-4. o.)
26
32
63
41
162/486
2.Kategória (5-8. o.)
39
50
103
163
355/1065
3. Kategória (9-12. o.)
25
16
22
35
98/294
Összesen
90­/270
98/294
188/564
239/717
615/1845

1.     számú ábra



A táblázat csapatonként kategorizálja a résztvevőket. Ha ezeket a számokat megtriplázzuk, kiderül a résztvevő diákok pontos száma. A táblázatból az is kiderül, hogy melyik kategóriában jelentkeztek legtöbben a vetélkedőre (5-8.), illetve melyik az a korosztály, akit a legnehezebb megszólítani (középiskolások). További kutatás tárgyát képezhetné a résztvevő tanulók megyék szerinti vagy az iskolák szerinti eloszlása.

A vetélkedőn évről évre új csapatok is jelentkeznek, de találunk olyan jelentkezőket is, akik minden évben feliratkoznak versenyünkre, és kiolvassák az általunk kijelölt könyveket. Előfordul az is, a pedagógusok elmondása alapján, hogy a pedagógusnak nehezére esik kijelölni azt a két csapatot, aki képviseli az adott osztályt a versenyen, ezért jelentkezés előtt helyi szinten előzetes felmérést, elődöntőt tartanak. Utólag pedig osztályszinten vagy iskolaszinten azok számára is megtartják a versenyt, akik a korlátozott létszám miatt kimaradtak a vetélkedőből. Ez egyfajta „olvasási mozgalmat” indít el a tanulók körében.

Az olvasásra kijelölt művek megválasztása, a vetélkedő feladattípusai:

Az olvasásra kijelölt műveket jelen tanulmány írója, egyben a vetélkedő ötletgazdája válogatja ki olyan kortárs alkotásokból, amelyek nemzetközi vagy hazai gyerekkönyvsikerek, vagyis rangos irodalmi díjakat nyertek. Igyekszem magas esztétikai értékkel rendelkező, színvonalas műveket kijelölni, melyek nyelvezetükben, tartalmi és formai sajátosságaikban illeszkednek a mai gyerekek olvasóigényeihez.

Az elődöntős feladatlapokat és a döntős feladatlapokat szintén jómagam állítom össze. A feladatok között általában kérdés-felelet típusú, feleletválasztásos, szógyűjtő, szómagyarázó, illetve kreatív írásbeli feladatok (pl. könyvajánló írása, kedvenc rész kiragadása a műből és közönség előtt való megjelenítése) szerepelnek. A 3 tagú csoportok közös feladatvégzése elősegíti a diákok közötti együttműködést, és lehetőséget nyújt az olvasmányélmények közös feldolgozására, megvitatására.

A vetélkedő költségevetése:

A verseny költségvetése meghaladja a 4 500 lejt. Ugyanis kategóriánként az első 15 jelentkező (45) csapat az olvasásra kijelölt műveket ingyen kapja. A döntőbe bejutott csapatok minden egyes tanulója (3x24) ajándékkönyvben részesül. Az első három helyezést elért csapatok szintén 3-4 könyv nyereményesei. A diákok részvételét hasonlóképpen jutalmazzuk. Legtöbbször azzal, hogy meghívjuk a kijelölt könyvek szerzőjét, hogy találkozhassanak olvasóikkal. Idén közel 750 gyerek részesül ilyen nyereményben.

A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár gyerekprogramjai

Tanulmányom utolsó felében a könyvvásár alkalmából megszervezett gyerekprogramokat ismertetem. A 2012-ben kötött együttműködési szerződés értelmében, mely a Romániai Magyar Könyves Céh (RMKC), a Marosvásárhelyi Kulturális Központ, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház és többek között a Marosvásárhelyi Pedagógiai Líceum között jött létre, a könyvvásár keretén belül elindítottuk a gyerekeket megszólító kulturális programokat. A 3 napos rendezvény az elmúlt 5 éve alatt több 100 különböző gyerekprogramokkal várta az érdeklődőket. A program összeállításakor pszichopedagógiai, illetve összművészeti kritériumokat, valamint az életkori sajátosságokat tartottam szem előtt. A programok elsősorban a könyvhöz, az olvasáshoz kötődtek. A kisebbeknek puhakönyves foglalkozásokat, gyerekkoncerteket, gyermekelőadásokat, az óvodásoknak bábelőadásokat, mesepedagógiai foglalkozásokat, míg a kisiskolásoknak rendhagyó irodalomórákat, verses műhelyeket, könyvbemutatókat, író-olvasó találkozókat, színházi előadásokat, koncerteket szerveztünk. A programokon önkéntes diákok, a Marosvásárhelyi Mihai Eminescu Pedagógiai Líceum tanító-óvónő szakos tanulói segítették munkámat. Célom kettős volt: a gyerekeknek meghirdetett rendezvényeken, tevékenységeken, foglalkozásokon kívül a leendő pedagógusok elsajátítsák az iskolán kívüli nevelés szervezési kérdéseit, illetve kipróbálják maguk is gyakorlatban a nemformális nevelés módszereit, eljárásait.

A foglalkozások célja:

A gyerekek tanintézményen kívüli irodalmi, művészeti nevelésének, művelődésének elősegítése, az iskolai oktatás nonformális keretek között történő kiegészítése.

A gyerekprogramok értékelése:

A több mint 100 programra az 5 év alatt (2012-1017) hozzávetőlegesen 10 000 gyerek látogatott el. Úgy gondolom, hogy mind az olvasóvetélkedő, mind a könyvvásár keretén belül megszervezett gyermekprogramok elérték céljukat, a különböző kulturális élmények biztosításával hozzájárultak a gyerekek művelődéséhez, esztétikai, értelmi és érzelmi fejlődéséhez, a hagyományos kulturális értékek átadásához.

 

A papírszínház felhasználása az óvodai nevelésben

A papírszínház szó a „kamishibai” japán szóból ered, pontos jelentése „színházi játék papírból”. A papírszínház az első századokban használt japán mesemondó módszer volt, amely a korabeli buddhista templomokban terjedt el. Az itt élő buddhista szerzetesek papírlapokra festett képek, képtekercsek segítségével adták elő a nevelő célzatú, erkölcsi tanulságot hordozó történetet. Eleinte a képeket papírtekercsekre kézzel festették, rajzolták. Később a képeket fakeretbe helyezték, így született meg a mai papírszínház ősi változata. A VIII. századtól a nyomdák megjelenésével a buddhista szerzetesek illusztrációkkal ellátott buddhista szövegeket kezdtek el nyomtatni. A XVII. századtól megjelenő nyomatok műfaji gazdagsága és széleskörű elterjedése igazolja a japán kultúra ikonográfiai és pedagógiai érzékenységét, hiszen a képi szemléltetés a hallgatóság figyelme felkeltéséül és fenntartásául, valamint az erkölcsi meggyőzés eszközéül szolgált. Az illusztrációk korai megjelenése a japán nép kifinomult esztétikai ízlésének, vizuális kultúrájának maradandó bizonyítéka. A mai formájában ismert papírszínház a húszas évek végén jelent meg. A mesélők, az ún. gaitók kerékpáron járták a városokat, falvakat, és a mese mellé édességet osztogattak a mesét hallgató gyerekeknek. A papírszínház tehát a kultúra terjesztésének eszközéül szolgált a szegényebb lakósság körében. A második világháborúban a japán kormány propagandaeszközként vezette be minden japán óvodába és iskolába. A hatvanas években a televízió megjelenésével háttérbe szorult a papírszínház népszerűsége, viszont ma is „úgy tekintenek rá, mint nemzeti örökségük egyik fontos elemére.”
A módszer Magyarországon is ismert volt. Az ún. képmutogatók művelték, akik a XIX. században a magyar vidékeket járva, japán elődeikhez hasonlóan, színes illusztrációkról meséltek különböző történeteket a hallgatóság számára. 2009-től ismét népszerűvé vált a módszer a magyar óvodákban, iskolákban, különböző szabadidős gyerekprogramokban, játszóházakban, könyvtárakban, könyvvásárokban és könyvesboltokban. Magyarországi népszerűsítésében nagy szerepet játszott a Csimota Kiadó, amely új, kortárs és klasszikus papírszínházas mesék kiadásával újra ismertté és közkedveltté tette ezt az ősi, több évszázados múltra visszatekintő nemzetközi hagyományt.
Leírása
A papírszínházas mesélés fakeretbe helyezett lapok segítségével történik, amelyek egyik oldalán illusztrációk, másik oldalán a mese szövege található különböző jelölésekkel, utasításokkal. A lapok mozgatása balról jobbra történik, ellentétben a nyugati olvasás-hagyományban megszokott iránnyal. A képeskönyvek nézegetésével szemben egészen más élményt nyújt a papírszínház. Ugyanis a lapok nincsenek rögzítve, mint a könyvek esetén. Így mozgatásával (ki- és behúzogatásával) megteremthető a mesélés dinamikája, mely a mesehallgatás élményszerűségének növeléséhez, az érdeklődés felkeltéséhez és fenntartásához, az átélés izgalmának fokozásához, a színházi varázslat megteremtéséhez járul hozzá. Hasonlóképpen sajátos szerepe van a keretnek a színházi élmény létrehozásában. „Egyrészt a nézők figyelmét fókuszálja, másrészt hasonló hatásmechanizmussal működik, mint a televíziók képernyője, megragadja és megtartja a figyelmet. A keret ajtajainak használatával tovább lehet fokozni az előadás színházi jellegét, kinyitásával és becsukásával lehet jelezni a mese kezdetét és végét, zajokat lehet vele kelteni, illetve a képek bizonyos elemeit is el lehet rejteni általuk a hatás fokozása érdekében.”[1]
A papírszínház pedagógiai sajátosságai
A papírszínház fogalmi körülhatárolásakor tisztáznunk kell néhány sajátosságot. Először is, ha a papírszínházat a pedagógus valamely oktatási-nevelési cél elérése érdekében alkalmazza, akkor pedagógiai módszerről vagy eszközről beszélünk, függetlenül attól, hogy tanórán vagy tanórán kívül használja.  A papírszínház tárgyi valóságában pedagógiai eszköz, mely az ismeretek bővítésére, feldolgozására, ezen túl az esztétikai élménynyújtásban, erkölcsi nevelésben, a személyiség fejlesztésében játszik szerepet. Funkciójukat tekintve az oktatási eszközeit négy nagy csoportba osztjuk. Ilyen formán a papírszínház az oktatási eszközök első csoportjába tartozik. Ha viszont arra gondolunk, hogy bizonyos nevelési-oktatási tartalmak (szépirodalmi alkotások) tolmácsolása és feldolgozása céljából alkalmazza a pedagógus, bizonyos tudatosan megválasztott eljárások felhasználásával, és módszertani, valamint didaktikai elvek betartásával, akkor módszerként tekintünk rá. A didaktikai módszereknek számos funkcióját különbözteti meg a szakirodalom. Kétségtelen, hogy a papírszínház, mint módszer a megismerő módszertől, a nevelő és motiváló szerepig szinte valamennyi didaktikai funkciót képes betölteni. A papírszínház tehát az oktató-nevelő munka komplex didaktikai módszere, mely egy egész sor eljárásból tevődik össze. Alkalmazása lehetséges úgy tanórán, mint tanórán vagy iskolán kívül. A tanórai felhasználása elképzelhető az óra különböző mozzanatában: a figyelem és az érdeklődés felkeltésében, a tanultak átismétlésekor és felelevenítésekor, az új ismeretek feldolgozásában, vagy a rögzítés, ellenőrzés óramozzanataiban.
A papírszínház felhasználása az óvodában
A papírszínház a maga sajátos varázserejével olyan komplex módon hat a gyermekre, hogy szinte nélkülözhetetlen eszközzé válhat az óvodai nevelésben. Az óvodai élet oldott légkörének megteremtésében, a folyamatos beszéd kialakításában, az irodalomhallgatásban, a különböző műveltségterületekhez kapcsolódó tevékenységekben, a nevelés és tanítás minden területén alkalmazható. Nevelő hatása a gyermekkor lélektani jellemzőihez, a gyermek érzelmi sajátosságaihoz illő formanyelvbe illeszthető. Mivel használata egy kollektív élményhez kötődik, olyan pozitív hatások dominálnak általa, mint a feloldódás, a közösségi élmény átélése, a kommunikálás öröme, történetek megértése, az önbizalom növekedése, az összetartozás erősítése. Ezen túl megmozgatja a képzeletet, befolyásolja az akarati tevékenységet, fejleszti a gondolkodást, elősegíti a figyelem és az emlékezet fejlesztését.
A papírszínház az óvodai nyelvi-kommunikációs nevelés sajátos eszköze, ugyanis két érzékszerv bevonásával látási és hallási észlelési folyamatok kölcsönös felerősítésével lehetővé teszi a gondolkodás sokoldalú fejlődését. Az analízis, szintézis, összehasonlítás és elvonatkoztatás gondolkodási műveleteinek gyakorlása által lehetővé teszi az irodalmi szövegek dekódolását és megértését. Az a tény, hogy a papírszínház alkalmazásakor a gyermek az óvónő meséjét képi síkon is követni tudja, lehetővé válik, hogy az óvodáskorú gyermek gondolkodásában, megismerési folyamatában a vizuális és auditív egyensúly pszichológiai és pedagógiai törvényszerűségei érvényesüljenek. A papírszínház a képolvasás hagyományos módszerének mechanizmusára épül, a gyermek ugyanis a képeken ábrázolt cselekményt „olvassa le”, a tárgyak-személyek közötti kapcsolatok, összefüggések feltárására, az előzmények felidézésre, a következtetések levonására törekszik. „A vizuális kultúra mint olyan függvénye a verbalizációnak”- idézi Miklós Pált Dankó Ervinné[2] a vizuális élmény és a beszéd fejlődésének összefüggéseit kutatva. Mivel óvodáskorban jelenik meg a szándékos figyelemmel kísért észlelés, fontos, hogy ebben a korban az óvodai foglalkozásokon nagy hangsúlyt fordítsunk a képek, a vizuális élmények tudatos, beszéd útján való megközelítésének tanítására és gyakorlására. Amikor papírszínház segítségével mesélünk az óvodáskorú gyermeknek, a szemléletes gondolkodási folyamatába illeszkedő látványnak (képnek, illusztrációnak) a szöveg üzenetének felfogásában játszott könnyítő szerepét aknázzuk ki.  Ez a fajta mesélés tehát egyszerre elégíti ki a kisgyerek fokozott képigényét és az olvasáshoz szükséges elaborációs (belső képteremtő) képesség kiépüléséhez szükséges feltételeket.
Az óvodai anyanyelvi nevelés módszerei felől közelítve a papírszínház az irodalomhallgatás és a képekhez kapcsolódó módszerekkel áll szoros kapcsolatban. Megfelelő alkalmazása hozzájárul a 3-6 éves gyerekek egész személyiségének a fejlődéséhez. Mivel jól harmonizál az óvodáskorú gyermekek érési folyamataival, a beszédkészség fejlesztésén túl megfelelő alapot biztosít az irodalmi művek befogadásához, a befogadói attitűd kialakításához. A papírszínházas foglalkozások serkenthetik az óvodásokat az önálló szövegalkotásra, a párbeszédes kommunikációra, ha ők maguk mesélnek. A verbálisan feldolgozott vizuális információ a beszédkészség fejlesztésében, a beszéd színvonalának emelésében is fontos szerepet kaphat.[3] A verbális szintű képfelfogás szempontjából az optimális perceptuális feltételeket mindenekelőtt az illusztráció lényegre törő ábrázolásmódja, megfelelő terjedelme és élményközelsége biztosítja. Mivel a papírszínházas mesék illusztrációit szakmailag elismert képzőművészek készítik, a műfaji sajátosságok figyelembevételével, hozzájárulnak a gyermekek vizuális neveléséhez, esztétikai ízlésük formálásához. Mindezeken túl az életkori sajátosságoknak megfelelően válogatott irodalmi alkotások, az óvodapedagógus magával ragadó bemutatása hatásosan fejlesztik a gyermekek empatikus képességeit, képzeletét. Az óvodáskorú gyermek mesetudata segítségével, a beleélés képességének köszönhetően emlékezetébe vési a mese jellegzetes nyelvi fordulatait, szövegrészleteit és a későbbiekben utánzó képessége révén ő maga is mesélővé válhat, így gyakorolva a nyelvi kifejezőkészséget, a beszédet, mely az anyanyelvi nevelés legfontosabb tantervi feladata ebben a korban.
A kereskedelemben kapható papírszínházas mesék (Csimota Kiadó) képeit rangos képzőművészek illusztrálják. A mesék ábrázolása a kiadók által felkért művészek egyedi alkotásai, tehát megformálásuk igényes, évezredek művészi tradíciójából építkeznek, motívumok, a színek, formák megalkotása messzemenően átgondolt. Azoknak a gyerekeknek, akik igényesen elkészített művészi alkotások által ismerkednek meg a képi kultúrával, esztétikai ízlésük, vizuális kultúrájuk fejletté válik. A Csimota Kiadó papírszínházas meséi sajátos képi világot mutatnak, melyek lényegesen eltérnek a könyves illusztrációktól, hiszen létrehozóik tudatosan alkalmazkodnak a színházi helyzetből eredő elvárásokhoz. Az aprólékos rajzok helyett a papírszínházas figurák határozott körvonalakkal, erőteljes kontúrokkal, élénk színekkel rendelkeznek, hogy távolabb ülő gyermekek számára is jól kivehetőek legyenek. A képeket nem zavarja meg a tipográfiai szövegtördelés, a lapokra helyezett alkotások a maguk eredeti nagyságukban pompáznak a nézők előtt. A képek egymásutánja, játéka hasonlóképpen lehetőséget nyújt a dinamizmusból eredő hatás előidézésében. Ebből kifolyólag az alkotó drámai hatást, humort is előidézhet a nézőben. Így beigazolódik M. Schuster véleménye a kortárs művészetek esztétikumáról, mely szerint „a kortárs művészet inkább az emberi érzelmeket kívánja mozgósítani, és inkább belátásra akarja késztetni”[4] a nézőt.
A papírszínház köré komplex foglalkozást építhetünk fel annak függvényében, hogy milyen célból alkalmazzuk. A papírszínházas foglalkozás lehetőséget biztosít a különböző módszerek ötvözésére. Kezdetben a ráhangolódást, az érdeklődés felkeltését szolgálja a beszélgetés, egy ének, egy didaktikai játék. A mesélés után levezetésképpen didaktikai játékok, mondókákat, népi gyermekjátékokat, különböző kézműves foglalkozásokat vagy drámapedagógiai módszereket alkalmazhatunk. Akárcsak a hagyományos mesélésnél, módszertani követelmény, hogy ne elemezzük a gyermekekkel a mesét. A mesélés ceremóniáját viszont  a papírszínházas mesélés előtt is be kell tartanunk. Az előadás alatt a hanghordozás, a kifejező beszéd, az átélést tükröző érzékletes előadás az élménynyújtás elengedhetetlen feltétele.
Könyvészet
Dankó Ervinné: Nyelvi-kommunikációs nevelés az óvodában, Okker Kiadó, Budapest, 2000.
Martin Schuster: Művészetlélektan, Panem Kiadó, Budapest, 2005.
Papírszínház – módszertani kézikönyv, szerk. Csányi Dóra, Simon Krisztina, Tsík Sanya, Csimota Könyvkiadó, Budapest, 2016.



[1] Papírszínház (2016), 19. p
[2] Dankó Ervinné (2000): 188. o.
[3] Dankó Ervinné (2000): 189. o.
[4] Martin Schuster (2005): 41. o.
Megj. A tanulmány megjelent az Óvónők lapja 39. számában