
A Talált szív című meséje
nemrég jelent meg a Manó könyvek kiadványaként, Horváth Ildikó illusztrációival.
Horváth Ildikó 2001-ben végzett a Képzőművészeti
Egyetem képgrafika szakán. Munkái igen eredeti stílust képviselnek. A mű 2013-ban az Aranyvackor-pályázaton a III. helyezést érte el, tovább a Manó
Könyvek és a Scolar Kiadó különdíját is elnyerte.

Pepe szívet talált a lehullott őszi
falevelek alatt. A történet egyes szám első személyben bontakozik ki, egy
nagycsoportos óvodás kisfiú hangján.
„Éppen akkora volt, mint a kezem, ha ökölbe szorítom, és valami finom,
bársonyos anyagból varrták, anya szerint plüssből, a szélén pedig apró, fehér
öltések látszódtak.”
Pepe
hétköznapian egyszerű kisfiú, nem kelt különösebb feltűnést környezetében,
mégis érezzük, hogy tele van érzékenységgel, segíteni akarással és végtelen
szeretettel. A történet már az első bekezdések után Margery Williams Bársony
Nyusziját, Balázs Ágnes Menjünk világgá!
című gyerekkönyvét idézi fel bennem; az óvodáskorú gyerek sajátos, animisztikus
világát tárja elénk.
A
történet a csoda és a hétköznapiság határán mozog. Ezt a kettősséget egyrészt a
szimbólumra épülő történet eredményezi, másrészt a gyermeki szemmel való
láttatás. A hétköznapiság a valós helyszínekből, az időkezelésből, valamint a
szereplő kapcsolatrendszeréből fakad. A csoda, mely a történetből kibontakozik,
a mágikus világképnek és motívumkezelésnek köszönhető. Így kapcsolódik a mű a
klasszikus gyermekirodalmi vonulathoz.
A
történet klasszikussága ellenére mégis mai. Mai a nyelvezete miatt, és attól
is, ahogyan a történetmesélő gyakran kiszól a meséből („ugye tudjátok”, ha még
ezt sem mondtam volna” stb.), és ezzel bevonja a hallgatóságot az eseményekbe.
A
történet az elveszett rend helyreállításaként is tételezhető, mint ahogy azt a
klasszikus meseirodalomból megtanulhattuk. A hiány pótlása, a felborult rend
helyreigazítása olyan, ismert motívumok egy mesében, amelyek a népmesei hőst is
gyakran útjára indítják. Filozófiai értelemben Turbuly Lilla meséje kerek
egészet alkot, ahogy a klasszikus hármas állomásokat számba vesszük. Erre
utalnak a mese alcímei is (Tűpárna
lenne?, Árulnak itt karácsonyfaszívet? és Vándorszív lesz belőle?). A lehetséges világ felállítása, majd
megkérdőjelezése az óvodáskorú gyermek gondolkodását is tükrözi: a
kérdésfeltevések, majd azok megválaszolása, cáfolata vagy igazolása, az emberi
megismerés a gondolkodás fejlődésének fontos állomását képezi. Ezt a sémát
követi a történetmondás is. Ez is klasszikus vonalvezetésre utal.
A mű
nyelvezete a mai nyelvhez közelít, ezzel hozza közel, teszi szerethetővé a
klasszikus történetmondás mentén megalkotott, abszurditásba hajló narratívát a
mai kis olvasók körében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése