2015. február 28., szombat

Vakációs mesedélutan Gutenberg könyvesboltban

Mert könyvek társaságában időzni jó,  gyermekek között lenni, még jobb! 

2015. január 23., péntek

Versek holdról, holdlakókról nem csak holdlelkűeknek

Jelent már meg verseskötete bűvös ládikóról (Bűvös ládikó, Tinivár, 2003)  és az utca emberéről (Virágárus bácsi, Ábel, 2008). Bújt már sárkánybőrbe gyermekek szórakoztatása kedvéért (Sárkánykórus, Móra, 2008). Írt már nyelvtörőket, mondókákat a gyerekek örvendeztetésére (Szósziporka, T3, 2010).  Szólt már mély empátiával kamaszokhoz kamasznyelven kamaszproblémákról (Amit nem lehet megenni, Koinónia, 2014). Tanári pályafutása során közvetlenül megismerhette a vakok, gyengén látók világát, életét. Erről tesz bizonyságot a Világtalan világosság (Móra, 2010) című, megható együttérzésről tanúskodó kötete.

A remek hazai kiadó gondozásában megjelent legújabb gyermekvers-kötete (Hold-világ, Kriterion, 2014) varázslatos világot tár elénk. Valami bájos egyszerűség öleli körül ezeket a verseket, de ugyanakkor titokzatosság is. Gyermekköltészetünk igen gyakori szereplője, képe, motívuma a hold. Nem csak a modern gyermeklíránk nagyjainak verseiben találhatunk „holdidézést” (lásd Weöres Sándor Táncol a Hold, Hold és felhő, Galagonya, Ezüst pohárkádat, Szunnyadj, kisbaba, Őszi éj a mezőn, Nől a dér, álom jár című versei vagy Nemes Nagy Ágnes szürrealisztikus képei a Bors néni könyvében – Minden kedden, Héthold, Bors néni beszélget a Holddal), hanem később, az 1970-es években kibontakozó gyermeklíránkban is gyakran központi figura a hold (pl. Csoóri Sándor Moziba megy a Hold, Kányádi A kíváncsi hold).  De a hold képét idézi számos kortárs költő gyermekverse is, mint ahogyan KAF Holderdője vagy Balázs Imre József Holdkörtéje. Hasonlóképpen Szabó T Annát (Pittypang) és Tóth Krisztinát (Altató) is lenyűgözte már a hold bűvös ereje. 
 
A kötet címadó verse (Hold-világ) már utal arra, hogy egy egész hold-univerzum tárul elénk a kötet következő 46 versében. Gazdag, ugyanakkor mozgalmas világ tárul az olvasó elé. Csöppet sem unatkozunk. A kötet minden darabjában egy-egy holdlakóval ismerkedhetünk meg. Ezt a különös világot hold-vándorok, hold-bűvészek, holdkoboldok, holdudvari bolondok, holdtündérek, holdparipák, holdmadarak és hasonló mesés vagy misztikus lények lakják. Az elvont, kitalált alakokon kívül valóságos, a földi világból ismert gyerekek, lányok és fiúk (Emma, Esztike, Dorottya, Luca, Zsófi, Zita, Rozi, Magor, Dávid, Márk, Áron, Péter, Előd) népesítik be ezt a  költő által teremtett világot. A gyerekek sorát felnőttek, bácsik, nénik egészítik ki (Gitta, Paula, Irma, Pityu, Géza, Frici), akik a költő közvetlen szomszédjai, ismerősei.

Ez a kettősség, a titokzatosság és a hétköznapiság, a valóságos és az imaginárius ilyenfajta egybemosása kölcsönöz játékosságot ennek a költészetnek. Az egyszerű rímjáték, a halk zeneiség, a természetes ritmus teszi könnyen befogadhatóvá, szerethetővé ezeket a verseket a kisebbek körében. A kíváncsi olvasó megtudhatja, mikor pihen a hold-vándor (Hold-vándor), milyen trükkökre képes Hold Huba Töhötöm (Hold-bűvész), mivel tölti egy napját a holdkobold (Holdkobold), mi van a holdkamrában (Holdkamrában) és a holdpadláson (Lomtalanítás), mi kapható egy hold-vásárban (Hold-vásárban). A valós és kitalált alakokkal benépesített Hold-világ a valóság és az irreális, a képzelt világ határán mozog. Ez a fajta ábrázolás, világteremtés mélyen a magyar lírai hagyományban gyökerezik. Gyermeki naivitás, mágikus gondolkodás szüleményei közül bontakozik ki a hétköznapi valóságból merített képi világ: ezek a szereplők ugyanis látszólag éppen úgy élik mindennapjaikat, mint a földi gyerekek és felnőttek. A világ, melyet a költő köréjük varázsol, derűs világ. A finom humorral megrajzolt alakok könnyen megkedveltetik ezt a világot a fiatal olvasókkal. 

 A kötet egyes darabjai titokzatos, sejtelmes világra utalnak (Titok, Kaland, Álom, Égi-csönd, Talány). Ezek a versek a neveket viselő költemények közé ékelődnek, mintegy egybemossák a hétköznapiság és az irreális világ határait. Egyszerű emberek, gyerekek, az ő hétköznapjaik, illetve vágyaik, álmaik keverednek egy megfoghatatlan, titokzatos kozmoszi világgal. A kötet versei épp azt sugallják, hogy csak a költő képes ezt a két világot összekapcsolni, illetve hogy csak az érzékeny lélek tud belelátni a gyermeki fantázia és mágia ősi maradványaiba. A gyermeki látás, a gyermeki láttatás, a világteremtés, a leheletfinom, érzékletes, mégis egyszerű nyelv képes világot teremteni.
Aki ismeri Cseh Katalin költészetét (gyermekköltészetét, felnőttköltészetét egyaránt), az legújabb kötetében is ugyanazzal a megszokott szerénységgel, halkszavúsággal, érzékenységgel találkozik, mely költői stílusának, egyéni világlátásának legjellegzetesebb vonásai közé tartozik. Mindez egybehangzik ars poeticának is tekinthető vallomásával: „Szerintem a vers ajándék, amelyet meg kell tanulnunk elfogadni és befogadni. Ez a folyamat egyszerre gyötrelmes és gyönyörűséges. A kisgyermeknek viszont természetes, mert ő még lénye egészével a versben él, annak ritmusában, zeneiségében, szókapcsolataiban. A költészet varázsa nem kívülről hat rá, hanem belülről, a lélek határain belül. A vers ugyanakkor tükör is, amelybe ha belenézek (beleolvasok), meglátom önmagam, és önmagamban a gyarlóság mellett a magasztosat, vagyis az örök emberit.”
A kötetet a brassói születésű Tomós Tünde nagyszerű rajzai teszik kedvessé, varázslatossá, szerethetővé.
 
 
Cseh Katalin

1961. április 11-én született Erdőszentgyörgyön. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte, a Babes-Bolyai Tudományegyetem filológia karán, magyar-angol szakon. Jelenleg Kolozsváron él, magyartanárként dolgozik egy lakótelepi általános iskolában. Gyermekverseket a nyolcvanas évek közepétől ír, ezeket a kolozsvári székhelyű Szivárvány valamint Napsugár gyermekirodalmi folyóiratokban publikálja.

2015. január 6., kedd

Nagyálmos Ildikó


Költő, újságíró. 1978-ban született Székelyudvarhelyen. A nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium elvégzése után az Erdélyi Napló, majd az Udvarhelyi Híradó munkatársa. Ezt követően Temesváron és Aradon dolgozik a Nyugati Jelen napilapnál, évekig az Irodalmi Jelen irodalmi havilap felelős szerkesztője, majd a Temesvári Rádió munkatársa. Alapító tagja az Erdélyi Magyar Írók Ligájának.

Gyerekverskötetek:

A babaház lakói, AB-ART, 2009.

Panna első könyve, AB-ART, 2010. (ill. Molnár Krisztina)

Panna második könyve, Irodalmi Jelen Kft, 2014. (ill. Márton Éva)

Tolna Éva

Költő, író. 1939-ben született Margitán. Középiskolai tanulmányait a nagyváradi Klasszikus Magyar Vegyes Líceumban végezte. 1955-ben érettségizett. 1963-ban a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán szerzett magyar szakos tanári diplomát. 1972 és 1985 között Kolozsváron, később Erdély különböző településein tanít. Első írásait a Napsugár közölte 1965-ben.

Gyermekönyvek:


Furfangos szavak, Stúdium, 1995. (unokái rajzaival)

Hol árulnak szeretet?, Tinivár, 1998.(ill. Horváth Gyöngyvér)

Közös játék, közös öröm, Tinivár, 2000. (ill. Forró Ágnes)

A hintaszék meséje, Status, 2002.

Amikor a kő is lágy volt, Tinivár, 2002.(ill. Forró Ágnes)

Cseh Katalin

1961-ben született Erdőszentgyörgyön. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte, a Babes-Bolyai Tudományegyetem filológia karán, magyar-angol szakon. Jelenleg is Kolozsváron él, magyartanárként dolgozik egy lakótelepi általános iskolában. Gyermekverseket a nyolcvanas évek közepétől ír, ezek a kolozsvári székhelyű Szivárvány valamint Napsugár gyermekirodalmi folyóiratokban jelennek meg.


Fontosabb díjak:

Szép Magyar Könyv Oklevél (2008), Benedek Elek alkotói Ösztöndíj (2009).


Gyerekkönyvek:

Bűvös ládikó, Tinivár, 2003. (ill. Székely Géza)

Sárkánykórus, Móra, 2008. (ill. Kállai Nagy Krisztina)

A Virágárus Bácsi, Ábel, 2008.

Világtalan világosság, Móra, 2010. (ill. Kovács Péter)

Amit nem lehet megenni, Koinónia, 2013. (ill. Bódi Kati)

Hold-világ, Kriterion, 2014. (ill. Tomos Tünde)

2014. november 17., hétfő

Ahol a nap dalolt

A hétfejű tündér - mesepedagógiai foglalkozás
A daloló nappal versenyez... Geréd Jolán zenepedagógusi szerepben

Rendhagyó könyvbemutató: Kürti Andrea volt a vendégünk

Képzőművészeti műhely


Tavak jóságos tükre, föld barna nyugalma, templomok békéje, májusi rétek szépsége - ilyen volt Szabó T Anna arca 

A népi kultúra ápolása is fontos számunkra
A csütörtök esti gyermektáncház immár hagyománnyá vált a vásáron
Folyóiratot szerkesztettünk a Csodaceruza jóvoltából

A kortárs gyermekirodalmi alkotások népszerűsítését szolgálta A könyvek harca című könyves foglalkozás

Ekkora érdeklődés övezte a versfaragó műhelyt

A kézműves foglalkozáson könyvjelzőt készítettünk

A bábelőadások a legkedveltebbek a gyerekek körében

Marék Veronika Süni és a barackok című bábelőadását a Habakuk társulat bemutatásában láthattuk
Szalóki Ági legújabb albumából, a Körforgás című lemezéről is hallhattunk dalokat.
Ugye ti is szívesen hallgattátok?

Kár, hogy a székek között nem lehet táncolni!

Az idei könyvvásár kiemelkedő vendége volt Csernik Pál Szende mesemondó 

Egyéni stílusa magával ragadta a közönséget

Totyogókat és szüleiket vártuk szombat délelőtt egy kis mondókázásra, szabad játékra
 
Demeter Éva igazi Könyvmutatványos: puhakönyveket fabrikál a legkisebbeknek, és úgy mesél.
Vagy éppen papírszínházas foglalkozást vezet nagyobbaknak:



Az olvasás népszerűsítése céljából vetélkedőt hirdettünk. Olvasópályázatunkra több mint 250 diák jelentkezett. 

A vásárra érkezett döntős csapatok játékát a kiadó (Cerkabella) és a könyv szerzője (Kertész Erzsi) is nagy örömmel fogadta 


Segítségeim is voltak: egykori, kedves tanítványok


Jövőre ugyanitt!

2014. szeptember 26., péntek

Olvasópályázat indul!

Rendezvényünk programjaival kiemelt figyelmet fordítunk a kortárs irodalom népszerűsítésére, az olvasóvá nevelésre. Ettől a céltól vezérelten a 20. könyvvásárt megelőzően olvasójátékot hirdetünk a gyerekek és fiatalok körében.

A játék kitűnő lehetőséget biztosít arra, hogy az olvasni szerető gyerekek és ifjak újabb igényes kortárs művekkel ismerkedjenek meg, illetve az olvasni kevésbé szerető gyerekek körében is felkeltse az olvasókedvet.

A jelentkezőknek a kijelölt műveket kell elolvasniuk, majd játékos feladatokat kell megoldaniuk, amelyek lehetőséget biztosítanak az olvasói élmények megosztására.


 Négy kategóriában hirdetünk játékot. Figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait és olvasói igényeit a következő műveket jelöljük olvasásra.

  1. III–IV. osztály
     Kertész Erzsi: Dalia és Dália
  2. V–VI. osztály
    Mikó Csaba: Veszélyben a Tölgy!
  3. VII–VIII. osztály
    Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István: Időfutár I. – A körző titka
  4. IX–XII. osztály
    Vida Gábor: Ahol az ő lelke

Jelentkezési határidő: október 3.

A jelentkezés módja: 3 fős csapatok (osztályonként max. 2) jelentkezhetnek. A jelentkezésnek tartalmaznia kell a résztvevő diákok nevét, évfolyamát, az iskola nevét, a kapcsolattartó nevét és telefonszámát, valamint a csapat nevét.
Az első 15 jelentkező csapat az olvasásra kijelölt könyvet kapja ajándékba, és minden résztvevő könyvjutalomban részesül.
Tíznél több csapat jelentkezése esetén október végén előválogatásra kerül sor. A döntőbe továbbjutó csapatok a 20. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron találkoznak egy újabb játékra.

Az Olvasd el, és játssz velünk! játék  a 20. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár gyermek- és ifjúsági programjainak keretében zajlik.
Jelentkezés és további információ: office@vasarhely.ro
 

2014. szeptember 5., péntek

Mit olvastunk a nyáron?



 Szép volt ez a nyár. Tele élményekkel. Annyi jó dolog történt vele ezen a nyáron: túl van már élete első táborozásán, nyugodt, csendes vidéki környezetben nagyszüleinél tölthetett egy-két hetet; új bringát kapott a nyár elején, mellyel alaposan körbekerékpározta a környéket;  baráti együttlétek, beszélgetések, rokoni látogatások, családi nyaralás, tengerpart, sátorozás, új társi, kirándulás, na és természetesen legózás a végtelenségig. Mindezt a sok élményt kiegészítette a sok könyv, melyek igazi barátnak bizonyultak a nyár folyamán.
Megáll S. Nopola könyvével a kezében (barátjától kérte kölcsön), és könyvespolcát bámulja. Ősszel kezdi a harmadik osztályt, és idén nyáron szívesen időzött könyvek társaságában. Most fejezte be a Risto Rapper!-t, s azon gondolkozik, melyik legyen a következő: Ella és barátaiVilággá mentem, majd jövök, vagy a Felbukkan egy szombóc. Mind a hármat feltettem a polcára.  Ő majd beleolvas, és eldönti, hogy volna-e kedve hozzá vagy sem. Mert ő már olvasó. Az olvasónak pedig jogai vannak. Például a végig-nem olvasás joga. Vagy a választás joga. A beleolvasás joga. Hogy Pennac tíz parancsolatát kiegészítsük.



           
Mégegyszer megsimogatja a könyv fedelét, és beszúrja a legutóbbi olvasmányai mellé: Bálint Ágnes: Hajónapló. Padtársa kedvenc olvasmánya. Ez a lány rengeteget olvas, jobbnál jobb könyveket. Jó hatással van rá. Bár, kissé elszontyolodott, mikor észrevette, hogy ezt a kötetet már nem a szerző rajzai díszítik. Hiába hallotta, hogy Sajdik Ferenc kitűnő illusztrátor, hogy a Pompom is az ő keze munkáját dicséri, neki úgy is az első kötet (Szeleburdi család) rajzai tetszettek. Rendkívül nagy hatással volt rá a szerző stílusa, humora. Bálint Ágnes könyve tulajdonképpen kamasznapló. Benne a főszereplő, a tizenkét éves Laci, egy háromgyerekes család hétköznapi eseményeiről számol be lenyűgöző stílusban. Erre mondják, hogy „klasszikus”, meg hogy „halhatatlan”. 
Elhatározta - akárcsak a könyvben szereplő két jóbarát, Laci meg Radó, - hogy naplóírásba kezd, és megörökíti a mi családunk történéseit is. Ősszel pedig új naplót nyit, melybe majd az iskolai élet élményeit jegyzi fel. A naplóírás gondolata tulajdonképpen egy korábbi könyv kapcsán fogalmazódott meg benne, az Egy ropi naplója olvasásakor. Ez volt első igazi könyvélménye. Hihetetlen gyorsasággal száguldott végig a hat köteten. Most várja a nemrég megjelent 7. kötetet.


Mielőtt nekifogott volna a Szeleburdi családnak, megismerkedett Miúval és Vaúval. A finn szerzőt, Timo Parvelát a Mérleghintában ismerte meg, azóta kedvencei közé sorolja. Abból még én olvastam fel neki, és ezúttal is vágyott rá, hogy ezek a kalandok, történetek az esti mesehallgatás részeivé váljanak. Annak ellenére, hogy esténként egyedül olvas, szívesen meghallgatja azokat a meséket is, amit a hét éves öccsének olvasok. Az idén nyáron újdonságokból válogattam nekik az esti felolvasáshoz: Fahéjas kertTorzonborz, a rablóDalia és DáliaTündérbodárKicsibácsi és KicsinéniMiú és Vau. Ezekbe ő is belekóstolt. 


 




Öccsével szívesen hallgatták, forgatták, böngészték a régi kedvenceket is, mint amilyen a Garmann nyara, az Apa, irány a tenger vagy a Tatu és Patu sorozat. Ez utóbbi sorozat legújabb kötete (Tatu és Patu elszabadul) vált ismét a nyár kedvencévé. 
Az igazi slágert az iskolakezdés előtt álló öccsének a Kolibri Kiadó jóvoltából megjelent  Hihetetlen történet az óriás körtéről és a Torzonborz jelentették.

  

Második osztály végén Gárdonyi Géza Egérvadászat című könyvét kapta jutalomként tanító nénijétől. Abba is bele szeretne olvasni. 
Még van egy kis ideje...
Egy hét vakáció az iskolakezdésig. 
Lélekben már felkészült rá. De szívesen nosztalgiázik. Egy-két fénykép, könyvborító, játék idézi az önfeledt nyári perceket.  A személyesen átélt élményekhez képzeletbeli vagy fiktív szereplők társulnak. Ezek a történetek, figurák kísérik  lélekben a  harmadik osztályba.

2014. szeptember 2., kedd

Nagyszerű könyv óvodásoknak és kezdő olvasóknak!

Hihetetlen történet — hiteles história

korteA könyv címeHihetetlen történet az óriás körtéről
Alcímavagy hiteles históriája annak, hogyan került vissza Jeronimus Baltazár Severin Olsen az őt megillető, jogos hivatalába, Napváros polgármesteri székébe, a város összes lakójának örömére – egyvalakit kivéve
Az első mondat: „A nap sütött, a tenger ragyogó kék volt, Micó horgászott, miközben Sebastian az almalevével üldögélt, és újságot olvasott.”
Az utolsó mondat: „A nap süt, a tenger ragyogó kék, ez pedig itt a történet vége.”
A történet legfontosabb szereplői: Micó és Sebastian, Jeronimus Baltazár Severin Olsen, Napváros törvényes polgármestere, Karc alpolgármester (aki mindig haragos és folyton parancsolgat), Glükóz professzor és Doktor Pipetta az Atomkutató intézetből, A Marcona kalózok, A Rémséges Tengeri Sárkány, Ulysses Karlsen, Napváros lakói.
A történet: Egy cica (Micó) és egy elefánt (Sebastian) két feltaláló kíséretében egy óriási körte belsejében a Rejtélyes Sziget keresésére indul. Kalandos útjuk végén (találkoznak a Rémséges Tengeri Sárkánnyal, vitorláznak az Éjfekete-tengeren stb.) rátalálnak városuk eltűnt polgármesterére. Hazatérésüket óriási ünnepséggel jutalmazza a város.
Melyik korosztálynak ajánljuk? 3-9 éveseknek. Óvodásoknak böngészésre, kisiskolásoknak önálló olvasmányként (kezdő olvasóknak kitűnő!).
Hol, mikor olvasd? Ideális nyári olvasmány (tengerparti nyaralás közben javallott).
Mi jut eszembe róla? Tesz-vesz város.
Az erőssége: vonzó formátum, gazdagon illusztrált oldalak, izgalmas cselekmény, közvetlen írói hang (a szerző minden fejezet elején megszólítja a hallgatót/olvasót), humor.
korte1A kiadóról: KOLIBRI, az Év Kiadója 2013 (IBBY)
Eredeti kiadás: 2012
Magyar kiadás: 2013
Az íróról:  Jakob Martin Strid, neves dán képregényrajzoló (szül. 1972)
Az illusztrátorról: Maga a szerző  
Oldalak száma: 105

2014. február 16., vasárnap

Sikó-Barabási Eszter: Kabátvigasz, gombszomor



Sikó-Barabási Eszter a Bihar megyei Szalárdon született 1981-ben, Sepsiszentgyörgyön nevelkedett. Kolozsváron végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem Pedagógia-angol szakán (2004), majd a Filozófia Karon államvizsgázott (2005). Tanítónőként dolgozott, négy évig Kolozsváron, két évig Sepsiszentgyörgyön. Írói munkásságára hatással volt a munkája: a gyerekek számára mesejátékokat írt. Négy éve nem tanít: három gyermekét neveli. Közel ötven mesét vetett papírra az utóbbi években, novembertől pedig a sajtóban is dolgozik: az Erdélyi Naplóban kéthetente jelenik meg az Anyaölben című rovata.


Különös gyöngédség és érzékenység lengi körül az elsőkötetes Sikó-Barabási Eszter meséit. Hangja néhol Hervay Gizellára emlékeztet, a mesék líraisága, az, ahogyan a hétköznapi tárgyakat életre kelti Andersen meseírói stílusával rokonítja meséit, és van bennük egyfajta egyedi báj, kedvesség, sajátos hang és szemléletmód, mely az írónő egyéni stílusára vallanak.

A mesék történéseit a szerző gyerekkori élményei, valamint saját gyermekei világából fakadnak. Tulajdonképpen a saját gyermekei késztetik arra, hogy újra átélje egykori gyermeki mivoltát. Ezt a feltételezésünket igazolta maga a szerző is a könyv marosvásárhelyi bemutatóján tett vallomásával: „Ezt a kötetet, tulajdonképpen, negyedik gyermekemnek tekintem, hiszen azokból az érzésekből, gondolatokból, ötletekből, eseményekből és tapasztalatokból születtek, melyeket gyermekeim születésével és növekedésével párhuzamosan élhettem meg.”

A Kabátvigasz, gombszomor című kötetben 15 mesét olvashatunk, mindegyik kacéran kétrétegű, azaz a gyermeki világ, a hétköznapokban rejtőző apró csodák és örömök közös felfedezésére hív gyermeket, felnőttet egyaránt.  Hétköznapokból, a minket körülvevő hétköznapi tárgyak történéseiből, a családi élet egyszerű örömeiből táplálkoznak ezek a mesék, de átívelnek a valóságon túli világba, oda, ahol a csodák történnek. Gyermeki világkép és gyermeki világlátás érvényesül a narrátor történetmondásában, mintegy követve az óvodáskorú gyermek gondolkodására oly jellemző animisztikus, mágikus világszemléletet. Ez rokonítja az Erdélyben oly népszerű Hervay-féle Kobak-mesékkel a kötetet.

A mesék tematikailag és tartalmilag is valóságközeliek, földközeliek, ott történnek, ahol a gyermekek otthon érzik magukat. Ez a gyermekvilág azonban olyannyira valósághű, annyira hiteles, hogy a gyerekolvasó a szerző hangjából nem a mindentudó felnőttet hallja ki, hanem a gyermek által megélt valóságot.

A kötet első meséjében Rémusszal, az elsőre ijesztő bogárra hasonlító fekete gombbal, Sztaniollal, az apró vasgombbal és Fehérkével, az inggombbal ismerkedik meg, akik mind a gombosdoboz fenekéről kerülnek elő, és válnak Samu kedves játéktársaivá. A család többi tagja is részese a történetnek, így például anya, aki szinte szabólőrinces felismeréssel hajol le gyermekeihez játszani ebbe a Samu teremtette csodálatos gyermekvilágba, apa, aki néha rácsodálkozik ezekre a kis csodákra, és ott látjuk a kis tipegő Sárát is, Samu kistestvérét is a történetben, aki csodálkozva szemléli anya és testvére szívmelengető játékát. A szerző világot teremt. Gyermeki képzelettel. Gyermeki világképpel. Milyen is ez a gyermeki világ? Sikó-Barabási Eszter meséiből kiolvashatjuk: ebben a világban gombok énekelnek búgócsiga hangján (Rémusz, a fagomb), a tócsa arra jó, hogy a kis szilva tükörnek használja, és a szél váratlan vendégként érkezik (Lila mese), a virág úgy hálálja meg a gondoskodást, hogy gazdája szeme színéhez illeszkedik (Sárivirág), a fa arrébblép pár arasznyit, hogy az ágain rekedt cica átléphessen a párkányra. Olyan világ ez, amelyben a Veszekedés csúnya szörnyetegét képesek vagyunk elűzni otthonunkból (Taszajtós mese), melyben a porkandúrok hada és zsebpiszkok nemzetsége kel ádáz csatára, Szösztakovics, Szösz Ödön és Pihánder vezetésével (Szöszmöszök között),  melyben egy gyermekrajz segít egy kopott hintaszéknek régi vágyának valóra váltásában (Sára meg a hintaló),  melyben nem furcsa az sem, ha a gőzölgő lekvárból váratlan vendég érkezik, Edgár, a Lek vár királya személyében (Lekvár). Érdekes világ ez, melyben Jónás, a kíváncsi nagy lábujj folyton kikukucskál a barlangjából (Jónás, a kíváncsi…), a lépcsőmászáskor megszámlált farkasok meg nyulak megelevenednek (Lépcsőmászó), sapkamacskák telepednek a gyermekek fejére az emberi szokások tanulmányozása végett (A sapkamacska). Olyan világ ez, melyet valóságos királyfik és királylányok népesítenek be (Álruhások), beszélő és cselekvő tárgyak tesznek otthonossá (Bújócska, Az ábrándos bárányfelhő, A hólegény, A kék kabát). Samu és Sári, a két kisgyerek, akik által a szerző megeleveníti ezt a világot egyszerű, hétköznapi gyerekek, akikkel könnyen azonosul a mindenkori gyerekolvasó is.

A könyv tavaly, őszutón jelent meg a kolozsvári Koinónia Kiadó gondozásában. Hisszük, hogy a most induló tehetséges szerző egyéni hangvételű meséivel tovább gazdagítja a kortárs gyermekirodalmunk jelenét.

2014. február 1., szombat

Építs várost! Legofantáziák a világ körül


Az Építs várost! szerzője az ismert legóművész, az éves Lego-kiállítások ünnepelt bajnoka, Warren Elsmore. Az eredeti könyv 2013-ban jelent meg Londonban, a szerző legózáshoz fűződő örök szerelme gyümölcseként. Könyvével egyszerre tiszteleg a világ csodálatos építészete előtt és fejezi ki a Lego építőkockákban rejlő lehetőségek iránti rajongását. A könyvben bemutatott néhány óriási projektet már a nyilvánosság előtt is bemutatott, különböző világrangú rendezvényeken, de mellettük más legóművészek alkotásai is láthatók. A fejezetek különböző városok ikonikus látványosságait mutatják be, a San Franciscó-i villamosoktól a tokiói cseresznyevirágokon át a New York-i taxikig. Ennek köszönhetően egy kis világkörüli utazásra szólítja fel az olvasót. A világ száz csodás építménye jellegű kiadványa  legos szemmel című kiadványnak is elkel.

A Scolar Kiadó jóvoltából még tavaly napvilágot látott magyar nyelvű fordítás Polyák Emese munkája, hűen követi úgy minőségben, mint tartalomban az eredeti kiadványt.

Amióta megismerték fiaim a Legot, azóta rajonganak érte. Hogy mikor kezdődött a Lego-imádat nálunk, már nem tudom pontosan. Úgy tűnik, mintha örökké szerették volna. Két évesen már megkapták a Duplot, majd két évre rá próbálkoztunk az első apródarabos Legoval. Azóta se tudják letenni, abbahagyni.

Nem csoda, hiszen a legjobb konstrukciós játék, szerintem, amit valaha gyártottak. Egy kidolgozott „játékcsalád”, mely figyelembe veszi a gyermek fejlődését, értelmi szintjét. Alkalmas a gyakorlójátékra, konstrukciós és szerepjátékra egyaránt. Előnye abban rejlik, hogy változatos formában illeszthető össze, nagyobb teret adva a gyermeknek az egyéni elgondolásai megvalósításához. De ismerjük-e kedvenc építőjátékunk történetét?

A Lego története 1916-ban kezdődött, amikor Ole Kirk Christiansen fafaragó üzletet nyitott a dániai Billundban. Eleinte fából készült játékokat faragott, és a ’30-as évekre vállalkozása megkapta  a „Lego” nevet, mely a „Játssz jól!” dán kifejezés rövidítése. A vállalat 1947-ben áttért a műanyagra, 1949-ben pedig egymáshoz kapcsolódó műanyag építőelemeket kezdett gyártani „automatikusan kapcsolódó kockák” néven. 1958-ban fejlesztették ki é szabadalmaztatták azt a fajta elemet, amelyek a maiakkal is kompatibilisek (a bütyök és lyuk, stud-and-tube rendszerét). Ugyancsak abben az évben hunyt el Ole Kirk, Godfredre hagyva a vállalkozást. 1966-ra már 42 országban árulták a Lego- játékokat. Ma szinte mindenhol ismerik.

A könyvben nemcsak az különböző elkészítésre, megépítésre javasolt maketteket mutatja be, hanem mindegyikhez az anyagszükségletet is bemutatja. A makettek felsorakozása előtt külön oldalakon tárgyalja a leghasnzosabb kockákat, a Lego színeit, a léptéket, építési tippeket, a gyakorlást, valamint azt, hogy honnan szerezzük be az építkezéshez szükséges alapanyagokat.

A kötet 58 tervrajzot tartalmaz, a világ legnevezetesebb épületeit, melyet lépésről lépésre követve megépíthetünk. Gyermeki ötletesség, mérnöki prezicitás, kreativitás – ezt kínálja a legóvárosok világa

A következő felvételre kattintva az eredeti kiadványba nyerhetünk betekintést:
http://www.youtube.com/watch?v=5ETc87KaQWI