2017. augusztus 28., hétfő

Újabb gyerekkönyv a Koinónia kiadó gondozásában


Nemrég mutatták be Gál Andrea második gyerekkönyvét a Kolozsvári Magyar Napok alkalmával. Az alig egy éve megjelent első kötete (Fecske utca 12., 2016) egy 2. osztályos fiú életének hétköznapi epizódjait meséli el. Műfajilag a laza szerkezetű történetfolyam alapján gyerekregényként  definiálható, a regény egymásba kapcsolódó történeteit a szereplők köre tartja össze.  A mű valóságos referenciája alapján a  gyermektörténetek műfajához közelít, így akár gyermektörténetek fűzérének is tekinthető. ( Előzményét tekintve az erdélyi gyermekprózában a klasszikus Benedek Elek Istike-történeteihez, a modern klasszikus Hervay Gizella Kobakjához, a kortársak közül pedig Zágoni Balázs Barni-meséihez áll közel. A gyermektörténetek vagy gyermekelbeszélések legtipikusabb jegye, hogy általuk a szerző a valósághoz kapcsolódva, a gyermekek hétköznapi eseményeit, történéseit meséli el. Komáromi Gabriella ún. életmeséknek nevezi ezt a műfajt, hiszen szerkezetileg lazák és egyszerűek, mint az életbeli élmények. Az író beszédmódja a mindentudó elbeszélő.  Tartalmi, strukturális, nyelvi szempontból azonban nem nevezhetők a szó szigorú műfaji értelmében meséknek. )
A nagysikerű Fecske utca 12. után, Gál Andrea nemrég bemutatott második gyerekkönyve (Hátamon a zsákom) az előző kötethez hasonlóan a gyermektörténet műfaji sajátosságait viseli magán, a korábbi kötethez képest kisebbeknek szól, ezért terjedelmében is ehhez a korosztályhoz igazodik.
A történet alaphelyzete sok gyerek számára ismerős életeseményt idéz fel: egy kiscsalád városról falura költözik. Miközben az édesapa egész napját az új ház csinosításával tölti, a költözés előtti nap Pintyőke édesanyjával végigsétálják a lakótelep legkedvesebb helyszíneit, búcsút intenek az ismerős néniknek, bácsiknak, lakótársi gyerekeknek. A búcsúzás kellemetlen élményét azonban hamarosan kárpótolja a sok kaland, játék és felfedezés, mellyel a cóványfalvi kis birtok várja őt. Először az udvar kincseit és állatlakóit fedezi fel, majd kimerészkedve az utcára és a közvetlen környékre, a szomszéd néni baromfiudvara kínál felejthetetlen élményeket. A kacsákkal való barátkozásnak köszönhetően még a bürkösi piacra is elkíséri a szomszéd Mária nénit és Pista bácsit. Csakhogy a vásárban Pintyőkének pillanatok alatt nyoma vész. A könyv hátralévő részében kiderül, hová tűnt Pintyőke, és milyen következményei lettek annak, hogy elcsatangolt.
A könyv vonzereje a történet tartalmi jellegéből fakad. A hasonló élethelyzetbe kerülő gyerekek könnyen azonosulnak az azonos korú szereplővel. Erénye, hogy a hétköznapi történetbe beleszőtt kis vásáros kaland azoknak a gyerekeknek is vonzóvá és könnyen befogadhatóvá teszi a történetet, akik még nem élték át a költözéssel járó kellemes vagy épp kellemetlen élményeket.  

A célkorosztály életkori sajátosságait figyelembe véve a könyv gazdagon illusztrált. Bódi Kati kedves, naiv illusztrációi nemcsak a történet jelentésgazdagításában játszanak szerepet, hanem a kisebbek szövegértését is támogatják a vizuális minták segítségével.

Gál Andrea: író, kutató, szerkesztő, egyetemi tanár. 1978-ban Brassóban született. Szülővárosában végezte alapfokú, majd középiskolai tanulmányait. Ezt követően a kolozsvári BBTE Bölcsészkarán szerzett magyar-német szakos oklevelet (1996-2000). 2001-2009 között a BBTE Magyar Irodalom Tanszékének doktorandusz hallgatója. Doktori disszertációját Virtualitás és utópia a közelmúlt irodalmában címmel dr. Cs. Gyimesi Éva vezetésével 2009-ben védte meg. 2005-től a brassói Áprily Lajos Főgimnázium magyar szakos tanára, 2006-2012 között a Brassói Lapok Lurkó gyermekoldalának szerkesztője. Óraadó oktatóként több egyetemen is tanított: a brassói Transilvania Tudományegyetem Magyar Nyelv és irodalom szakán,  a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi , illetve Újságírói Tanszékén. 2002 – 2003 között a Krónika napilap kultúra rovatának szerkesztője.Gyermekeknek szóló írásai különböző antológiákban, folyóiratok gyerekrovatában jelentek meg.

Önálló gyerekkötetei: Fecske utca 12. (Koinónia, 2016., ill. Bódi Kati), Hátamon a zsákom (Koinónia, 2017., ill. Bódi Kati)
 

2017. augusztus 18., péntek

Otthonteremtő mesék - Sikó-Barabási Eszter legújabb meséskönyvéről


Balázs Imre József irodalomtörténész írja, hogy egy szerző írói stílusát érdemben megítélni legalább három önálló kötet alapján lehetséges[1]. Sikó-Barabási Eszter idén elérkezett a harmadik önálló kötetéhez, s ez lehetőséget ad számunkra, hogy elhelyezzük őt az erdélyi kortárs gyermekpróza vonulatai között.
 A szerző korábbi köteteiben közölt mesék „különös gyöngédségről és érzékenységről” vallottak. A korábban felütött lírai hangvétel későbbi köteteiben is meghatározó stílusjegy marad: meséinek líraisága hol J. Ch. Andersen, hol Hervay Gizella prózastílusát juttatja eszünkbe. [2] A most megjelent harmadik kötetben (Meseotthon) is ugyanez a hang dominál mintegy a szerző kiforrott egyéni stílusára utalva.
Sikó-Barabási Eszter meséit a lírai mese kategóriába sorolhatjuk, amelynek műfaji sajátossága, hogy a gyermektörténet tartalmi, tematikai érdeklődéséből kölcsönöz, viszont a gyermektörténet élményszerű elbeszélésmódja helyett lirizált nyelvhasználatot alkalmaz. A mese és novella határán egyensúlyozó lírai mese szabadon válogat a két műfaj összetevőiből, a két szövegtípus különböző variációját teremtve meg általa.[3] Ezekben a szövegekben még kimutatható a mesére jellemző mágikus gondolkodás, a csoda, a csodálatosság, előtűnik a racionális‒irracionális tér-időábrázolás, viszont a hétköznapi élettér hétköznapi témái kerülnek előtérbe. A próza lírizálódásának megnyilvánulásai közül a legszembetűnőbb a hétköznapi tárgyak, természetei elemek (fő)szereplővé emelésével létrejövő antropomorfizálódás, animizálódás.  A hétköznapi tárgyak életre keltése során ismerkedhetünk meg mindjárt az első mesében Buborékával, a buborékfejedelemmel (Különös kívánság), majd a bálba készülődő bútorokkal: S.P. Alettával, az emeleti ablakkal és Bükk Kázmérral, az ajtófiúval (Bútorok bálja), a kócokat kibogozó felmentő sereggel, Kuferenccel, a kefével, Ferkével, a fésűvel és Vével, az ollóval (Sej-haj!), vagy kicsit később Frank Záppal, a hímes tojások versenyének zsűritagjával (Ajándék), valamint Sári zoknijába hímzett pillangókkal (A magasban).  A hétköznapi tárgyak megszemélyesítése mellett, az állatok vagy természeti jelenségek antropomorfizálása a gyermeki világlátást tükrözi: Berci, a nadrágjából kihízott mentaszínű bálna (Bálnabaj), Pipacsilla, a kis piros virág, aki nappal Samu játszótársává válik (Samu a réten), Balambér, a repülni vágyó jegesmedve (Balambér bánata), valamint Nagy Panna, a napleány (A nap ruhája) éppúgy szereplői ennek a csodálatos világnak, mely, akárcsak a címben kódolt üzenet,  a gyermek otthon- és világteremtő képzeletének köszönhető.

A kötet utolsó darabja (A bűvös pemzli) a klasszikus népmesei tradíciót, a hagyományozódás, a továbbmondás gesztusát idézi fel. A tradicionális tündérmesei elemekkel átszőtt történet bár klasszikus elemekkel operál, mégis kortárs olyan értelemben, hogy ezek az elemek funkciójukat vesztve, sajátos jelentéstartalommal telítődnek (pl. a boszorkány ármánykodása). Ugyancsak a tradicionális népmesével, annak egyik típusával, a novellamesével mutat rokonságot az Öten című mese, mely a kéz ujjairól mesél.
A 14 mesét egybegyűjtő kötet két kistestvér, Samu és Sára hétköznapjait elevenítik fel a mágikus világkép tudatos működtetésével. A valós és fikciós világok párhuzamos szerepeltetése többdimenziós, diffúz jelleget kölcsönöz a történeteknek, ez a prózai hagyomány rokonítja a szerző meséit Hervay Gizella meseköltészetével.  A világok (mese és valóság) közötti ingázás vagy többdimenzionalitás[4] sajátosságán túl ezeknek a meséknek egyik másik jellemzője a novella műfaji sajátosságainak betüremkedése épp a hétköznapiság, a csodás meseszereplők, illetve a gyermekszereplők (Samu és Sára) egyidejű szerepeltetésével.
A hagyományos felnőtt elbeszélői pozíciót alkalmazó narratívumokból kikacsint a mindentudó elbeszélő, ez azonban nem teremt alá-fölérendeltségi helyzetet, sőt a sorok mögött ott érezzük gyermekekkel cinkos, a „csodák világában” otthonosan mozgó, a gyermeki világlátás sajátját még őrző narrátort. Ezek a szövegek ugyanis kiemelten érzékenyen rezonálnak a gyermekbefogadók pszichikai sajátosságaira. A művekben tetten érhetjük a gyermek hiányos ismereteinek képzelettel való feltöltését (pl. Samu nadrágot „rajzol” a bálnának), a környezet elemeinek nem rendeltetésszerű használatát, vagy a pszichológia nyelvén a gyermeki gondolkodás egyik tipikus jellemzőjét, az artificializmust (pl. az olló arra való, hogy megszabadítsa Sárát a makacs kócoktól ) a mágikus-csodás világ hétköznapi világba való beágyazódását (pl. Sára zoknijára hímzett lepkék megmentik a bolyhóktól), vagy a különböző szférák, az élővilág illetve a tárgyak képviselte materiális világ közötti átjárást, a köztük lévő határok egybemosását (pl. a pipacs nappal lánnyá lényegül (Samu a réten), a naplény Sára hajának aranyszínt kölcsönöz (A nap ruhája), a falra ragasztott állatképek mentik meg Samu álmában megjelenő szellemlényeket, a negatív érzéseket (Samunál az állatok).
A gyermeki és mesei mágikus világkép találkozásán túl az egymással rímelő mondatrészek, tagmondatok véletlenszerű felbukkanása fokozzák a szövegek zeneiségét. A lirizált nyelvhasználat érzékletesebbé teszi az értelmezői folyamatot, ami a gyermekek életkori sajátosságaival, kívánalmaival esik egybe.
A gyermeki gondolkodásmódot, nyelvezetet és világlátást tükröző meséket Karda Zenkő illusztrációi teszik érzékletessé, hangulatossá. A festővászon érdes felületét, textúráját is láttató képek finom szín és formakezelése tökéletesen illeszkedik a mesék naiv szövegtartalmához, az otthonteremtés művészi szándékához.
Sikó-Barabási Eszterre illik a gyermekíró megnevezés, hiszen azok közé a szerzők közé tartozik, akik nem a „felnőttirodalomból érkeztek” a gyermekirodalomba, hanem akit már az első kötete megírásakor is a „gyermekek számára való írás” szándéka vezérelt. A most napvilágot látott kötet meséi arról győzik meg az olvasót, hogy a szerzőnek sikerült megtalálni sajátos, egyéni hangját, prózastílusát, mellyel kijelölte helyét az erdélyi kortárs gyermekpróza legújabb vonulatában.
Sikó-Barabási Eszter a Bihar megyei Szalárdon született 1981-ben, Sepsiszentgyörgyön nevelkedett. A kolozsvári BBTE Bölcsészkarán szerzett angol tanári oklevelet (2005).  Négy évig tanítónőként dolgozott előbb Kolozsváron, majd később Sepsiszentgyörgyön. Írói munkásságára nagy hatással volt a munkája, illetve anyasága (négy gyermek édesanyja). Rendszeresen publikál meséket a Napsugár és Szivárvány gyermeklapokban. Első kötetete (Kabátvigasz, gombszomor) 2013-ban jelent meg a Koinónia Kiadó gondozásában, második kötete Csillagvándor  (2016) címet viseli. Legutóbb megjelent kötetét (Meseotthon) a Kolozsvári Magyar Napok keretén belül mutatják be napjainkban.

(Sikó-Barabási Eszter: Meseotthon, ill. Karda Zenkő, Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2017.)


[1] Balázs Imre József: Az új közép, (Tendenciák a kortárs gyermekirodalomban), Universitas Kiadó, Szeged, 2012.
[2] Makkai Kinga: Mesék párban, https://konyvmutatvanyosok.wordpress.com/2014/02/16/siko-barabasi-eszter-kabatvigasz-gombszomor-mesek-parban/, Sikó-Barabási Eszter Kabátvigasz, gombszomor című könyvéről http://tunderorszag-meseorszag.blogspot.ro/2014/02/siko-barabasi-eszter-kabatvigasz.html
[3] Petres Csizmadia Gabriella: Kortárs lírai mesék, In: Ambroozia, VII. évf., 2017/1. http://www.ambroozia.hu/index.php/2017-1/86-2017-1-tanulmany/409-petres-csizmadia-gabriella-kortars-lirai-mesek [online: 2017. augusztus 17. ]
 [4] Lovász Andrea: Felnőtt gyermekirodalom, Cerkabella Kiadó, Szentendre, 2015., p.32.

2017. augusztus 5., szombat

Gál Andrea

Kutató, szerkesztő, egyetemi tanár. 1978-ban Brassóban született. Szülővárosában végezte alapfokú, majd középiskolai tanulmányait. Ezt követően a kolozsvári BBTE Bölcsészkarán szerzett magyar-német szakos oklevelet (1996-2000). 2001-2009 között a BBTE Magyar Irodalom Tanszékének doktorandusz hallgatója. Doktori disszertációját Virtualitás és utópia a közelmúlt irodalmában címmel dr. Cs. Gyimesi Éva vezetésével 2009-ben védte meg. 2005-től a brassói Áprily Lajos Főgimnázium magyar szakos tanára, 2006-2012 között a Brassói Lapok Lurkó gyermekoldalának szerkesztője. Óraadó oktatóként több egyetemen is tanított: a brassói Transilvania Tudományegyetem Magyar Nyelv és irodalom szakán,  a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi , illetve Újságírói Tanszékén. 2002 – 2003 között a Krónika napilap kultúra rovatának szerkesztője.Gyermekeknek szóló írásai különböző antológiákban, folyóiratok gyerekrovatában jelentek meg.
 
 
 Gyerekkönyvek:
 
 
Fecske utca 12. (gyerekregény), Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2016., ill. Bódi Kati
 
Hátamon a zsákom (mese), Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2017., ill. Bódi Kati
 
 







 

2017. augusztus 2., szerda

Sikó-Barabási Eszter



 
 

Sikó-Barabási Eszter a Bihar megyei Szalárdon született 1981-ben, Sepsiszentgyörgyön nevelkedett. A kolozsvári BBTE Bölcsészkarán szerzett angol tanári oklevelet (2005).  Négy évig tanítónőként dolgozott előbb Kolozsváron, majd később Sepsiszentgyörgyön. Írói munkásságára nagy hatással volt a munkája, illetve anyasága (négy gyermek édesanyja). Rendszeresen publikál meséket a Napsugár és Szivárvány gyermeklapokban. Első kötetete (Kabátvigasz, gombszomor) 2013-ban jelent meg a Koinónia Kiadó gondozásában, második kötete Csillagvándor  (2016) címet viseli. Legutóbb megjelent kötetét (Meseotthon) a Kolozsvári Magyar Napok keretén belül mutatják be napjainkban.
 
 
 
 
 
Kötetei:
 
Kabátvigasz, gombnyomor, Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2013., ill. Visky Ruth Boglár
 
Csillagándor, Ábel Kiadó, 2016.
 
MeseOtthon, Koinónia kiadó, Kolozsvár, 2017., ill. Karda Zenkő
 


 

2017. július 28., péntek

Ajánlott könyvek általános iskolásoknak (V-VIII)


1.      Timothée Fombelle: Ágról szakadt Tóbiás (I, II)

2.      Bán Mór: Hunyadi (I- VI.)

3.      Bosnyák Viktória: Tündérboszorkány, Klott Gatya, ne fárassz!, Analfa visszatér (I, II, III.)

4.      Vidra Gabriella: A fekete kő titka, A labirintus titka, A templom titka,

5.      Nógrádi Gábor: PetePite, Az anya én vagyok

6.      Pachkovszky Zsolt: Az álamrendőrség

7.      Tasnádi István: A kőmajmok háza

9.      Tallér Edina: Most akkor járunk? (Tilos az Á-könyvek-sorozat, Móra)

10.  Tasnádi: Időfutár (1-5.)

11.  Mikó Csaba: Veszélyben a Tölgy!

12.  Tolkien: A Gyűrűk Ura (I, II, III)

13.  Rowling: Harry Potter-sorozat

14.  Ulysses Moore: Az időkapu, Az elfeledett térképek botlja, A Tükrök Háza, A Maskarák szigete, A szikla őrei, Az igazság pillanata, A sötétség útvesztője (I- IX.)

15.  Finy Petra: Másvilág-trilógia (I- Kettő, II, III)

16.  James Lecesne: Trevor

17.  Sohonyai Edit: Kockacukor

18.  Brian Selznieck: A leleményes Hugo Cabret

19.  Gombos Péter: Vándorok, Pont

20.  Kiss Attila: Altináj

21.  Lincoln Pierce: Profi Noki kalandjai

22.  Péterfy Gergely: Misikönyv

23.  Tom Angleberger: Papír Yoda különös esete

24.  Péterfy Gergely: Örök Völgy, Pannon mese

25.  Varga Bálint: Váltságdíj nélkül

26.  Seita Parkkola: Pára, Cerkabella

27.  Seita Parkkola: Vihar, Cerkabella

28.  Berg Judit: Alma, A sötét birodalom, Pagony

29.  Dávid Ádám: Millenium Expressz (1. A potyautas, 2. A fogoly, 3. A tudósító, Pagony

30.  Kertész Erzsi: Panthera (1-2. ), Pagony

31.  Miklya Luzsányi Mónika: Cília árnyai

32.  Wéber Anikó: Az osztály vesztese, Pagony

33.  Wéber Anikó: El fogsz tűnni, Pagony

34.  Arne Swingen: Magas cé és jobbhorog, Kolibri

Ajánlott könyvek kisiskolásoknak


Klasszikusok:

 

  1. A. A. Milne: Micimackó, Móra, Budapest
  2. A. Saint Exupery: A kisherceg, Móra, Budapest
  3. Andri Snaer Magnason: A kék bolygó története, Koinónia, Kolozsvár
  4. Astrid Lindgren: Harisnyás Pippi, Egmont
  5. Astrid Lindgren: Juharfalvi Emil-sorozat, Móra
  6. Bajor Andor: Egy bátor egér viszontagságai, Ion Creanga, Bukarest
  7. Bajor Andor: Mióta nem tudnak számolni a varjak?, Koinónia, Kolozsvár
  8. Bajzáth Mária: Népmesekincstár-sorozat, Kolibri, Budapest
  9. Bálint Ágnes: A szeleburdi család, Móra
  10. Bálint Ágnes: Hajónapló, Móra
  11. Baum: Óz, a nagy varázsló
  12. Cecile Aubry: Belle és Sebastien
  13. Collodi: Pinokkió
  14. Erich Kastner: A két Lotti,  Móra, Budapest
  15. Erich Kastner: Május 35, Móra, Budapest
  16. Fekete István: Tüskevár, Bogáncs, Kele, Vuk, Hú
  17. Fodor Sándor: Csipike, Pro-Print, Kolozsvár
  18. Fodor Sándor: Fülöpke beszámolói, Mentor, Marosvásárhely
  19. Lázár Ervin: A hétfejű tündér, Osiris, Budapest
  20. Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő, Osiris, Budapest
  21. Lázár Ervin: Bab Berci kalandjai, Osiris, Budapest
  22. Lázár Ervin: Berzsián és Dideki, Osiris, Budapest
  23. Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika, Osiris, Budapest
  24. Lewis Carroll: Alice csodaországban
  25. Michael Ende: Momo, Móra, Budapest
  26. Michael Ende: Végtelen történet, Árkádia, Budapest
  27. Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön, Móra
  28. Szabó Magda: Szigetkék, Európa, Budapest
  29. Szabó Magda: Tündér Lala, Európa, Budapest
  30. Tamási Áron: Bölcső és Bagoly, Móra
  31. Török Sándor: Gilikoti, Ciceró, Budapest
  32. Törös Sándor: Kököjszi és Bobojsza, Ciceró, Budapest

 

Kortárs magyar mesék, meseregények:

 

1.      Bagossy László: A sötétbe látó tündér, Pagony

2.      Bátky András: Bazsó és Dorka, Manó Könyvek

3.      Bátky András: Pipogya, a budapesti medve, Pagony

4.      Békés Pál: A kétbalkezes varázsló, Móra

5.      Békés Pál: Félőlény, Móra

6.      Berg Judit: Rumini-sorozat, Pagony

7.      Berg Judit: Tökmagok-sorozat, Pagony

8.      Berg Judit: A holló gyűrűje, Pagony

9.      Both Gabi: Hintarablók, Pagony

10.  Böszörményi Gyula: Gergő-sorozat, Könyvmolyképző

11.  Czigány Zoltán: Csoda és Kósza-sorozat, Pagony, Budapest

12.  Dániel András: Kicsibácsi és Kicsinéni, Pagony

13.  Dániel András: Matild és Margaréta, Pagony

14.  Darvasi László: A háromemeletes mesekönyv, Magvető

15.  Darvasi Sándor: Trapiti, Magvető

16.  Demény Péter: Hóbucka Hugó mókuséknál, Koinónia

17.  Dóka Péter: Lila királylány, Móra, Budapest

18.  Domonyi Rita: Tündérbodár, Csimota

19.  Gimesi Dóra: Csomótündér, Pagony

20.  Jeney Zoltán: Rév Fülöp-trilógia, Kolibri

21.  Kalas Zsuzsa: Álomutazó, Kolibri

22.  Kalas Zsuzsa: Szeretettolvajok, Kolibri

23.  Kertész Erzsi: Dalia és Dália, Cerkabella

24.  Kertész Erzsi: Labirintó, Cerkabella

25.  Kertész Erzsi: Göröngyös úti iskola (1-2), Cerkabella

26.  Kertész Erzsi: Fény Sebestyén, Cerkabella

27.  Kertész Erzsi: ÁllatZoó, Cerkabella

28.  Kiss Ottó: Liliputi trónkövetelők

29.  Lackfi János: Domboninneni mesék, Pagony, Budapest

30.  Lackfi János: Kövér Lajos-sorozat, Móra

31.  M. Kácsor Zoltán: Utazás Dínómdánomba, Kolibri

32.  Magyari Andrea: Átjáró Másvárosba, Kolibri

33.  Máté Angi: Egy susogó levél, Cerkabella

34.  Máté Angi: Emlékfoltozók, Magvető

35.  Máté Angi: Volt egyszer egy, Pagony

36.  Mészöly Ágnes: Hanga és a legényrablók (1.), Cerkabella

37.  Mészöly Ágnes: Sünimanó, Cerkabella

38.  Nyulász Péter: Helka (1), Ciprián (2), Betűtészta

39.  Pacskovszky Zsolt: Az álomrendőrség (Kishugó és a medvelöket I.), Betűtészta kiadó

40.  Scheer Katalin: Nefelé, Noran kiadó

41.  Sopotnik Zoltán: Fahéjas kert, Kolibri

42.  Szakács Eszter: Tulipánháború, Pagony

43.  Szijj Ferenc: Szuromberek királyfi, Jelenkor kiadó

44.  Szijj Ferenc: Zöldség Anna, Pagony

45.  Tasnádi István – Jeli Viktória: Rozi az égen, Pagony

46.  Turbuly Lilla: Kosársuli

47.  Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen, Magvető

48.  Zalán Tibor: A rettentő görög vitéz, Pagony

49.  Kertész Edina: Dodó tizedes és a szoborrablók, Naphegy

 

Külföldi szerzők művei:

 

1.      Doyle, Roddy: Kaland kaland hátán

2.      Eva Eriksson – Rosa Lagercrantz: A szívem ugrál örömében, Cerkabella

3.      Eva Eriksson – Rosa Lagercrantz: Az én boldog életem, Cerkabella

4.      Evelien De Vlieger: Az új barát

5.      Goscinny és Sempé: A kis Nicolas, Sík, Budapest

6.      Nesbo, Jo: Doktor Proktor pukipora-sorozat, Animus, Budapest

7.      Otfried Preusler: Torzonborz-sorozat, Kolibri

8.      Ransome, Arthur: Fecskék és fruskák

9.      Rowling, J: Harry Potter-sorozat, Könyvmolyképző

10.  Shel Silverstein: Shelby bácsi állatkertje, Sík, Budapest

11.  Shel Silvertstein: Lafkádió, Sík, Budapest

12.  Stilton, G: Geronimo-sorozat, Alexandra

13.  Strid, Jacob Martin: Az óriás körtéről, Kolibri

14.  Timo Parvela: Ella és barátai, Ella újabb kalandjai, Pongrác, Budapest

15.  Timo Parvela: Mérleghinta, Körhinta, Szerencsekerék, Cerkabella, Szentendre

16.  Timo Parvella: Miú és Vau, Kolibri

 

10-12 éveseknek:

 

1.      Angleberger, T.: Papír-Yoda különös esete

2.      Annie M. G. Schmidt: Oti megmenti a papáját

3.      Boyne, John: A csíkos pizsomás fiú, Ciceró, Budapest

4.      Jeff Kinney: Egy ropi naplója (1-7), Könyvmolyképző, Budapest

5.      Paul Maar: Felbukkan egy szombóc, Könyvmoly

6.      Pichon, Liz: Tom Gates-sorozat, Kolibri

7.      Pierce, Lincoln: Profi Noki kalandjai

8.      Sinikka Nopola: Risto Rapper-sorozat, Cerkabella, Szentendre

9.      Siri Kolu: Mi, Banditáék, Móra, Budapest

10.  Steinhöfe, Andreas: Rico, Oscar és a nagy nyomozás

11.  Strong, Jeremy: A szuperszonikus kutya

12.  Sverak, Jan: A nejlonzacskók rémuralma ellen

13.  Timothée de Fombelle: Ágról szakadt Tóbiás-sorozat, Móra

14.  Bosnyák Veronika: Tündérboszorkány (1), Klott Gatya, ne fárassz!(2), Analfa visszatér (3), Kolibri

15.  Nógrádi Gábor: Petepite (Az apa én vagyok), Az anya én vagyok, Marci öröksége, Marci visszavág, Az öcsém zseni, A bátyám zseni, Gyerekrablás a Palánk utcában, Papa, ne már!, Édes Munyimunyi, Segítség, ember!, Móra

16.  Vidra Gabriella: Tudáskönyv-sorozata, Kolibri kiadó

17.  Tasnádi István: A kőmajmok háza, Pagony, Budapest

18.  Mikó Csaba: Veszélyben a Tölgy!, Kolibri

19.  Lakatos István: Dobozváros, Magvető

 
Antológiák:

 

  1. Friss tinta! – Mai magyar gyermekversek (szerk. Banyó – Csányi – Edinger – Kovács), Pagony
  2. Aranysityak (szerk. Lackfi János), Noran
  3. Ragyog a mindenség – Mai erdélyi gyermekversek (szerk. Makkai Kinga), Gutenberg
  4. Navigátor – Kortárs gyermekirodalmi lexikon, böngésző, olvasókönyv (szerk. Lovász Andrea), Cerkabella
  5. Egyszervolt (szerk. Csányi – Edinger – Szabó), Csimota
  6. Elfelejtett lények boltja (szerk. Lovász Andrea), Cerkabella
  7. Mesék egy szuszra mai mesemondóktól (szerk. Lovász Andrea), Cerkabella
  8. Érik a nyár – Mai szerzők nyári antológiája (szerk. Lovász Andrea), Cerkabella