2014. szeptember 2., kedd

Nagyszerű könyv óvodásoknak és kezdő olvasóknak!

Hihetetlen történet — hiteles história

korteA könyv címeHihetetlen történet az óriás körtéről
Alcímavagy hiteles históriája annak, hogyan került vissza Jeronimus Baltazár Severin Olsen az őt megillető, jogos hivatalába, Napváros polgármesteri székébe, a város összes lakójának örömére – egyvalakit kivéve
Az első mondat: „A nap sütött, a tenger ragyogó kék volt, Micó horgászott, miközben Sebastian az almalevével üldögélt, és újságot olvasott.”
Az utolsó mondat: „A nap süt, a tenger ragyogó kék, ez pedig itt a történet vége.”
A történet legfontosabb szereplői: Micó és Sebastian, Jeronimus Baltazár Severin Olsen, Napváros törvényes polgármestere, Karc alpolgármester (aki mindig haragos és folyton parancsolgat), Glükóz professzor és Doktor Pipetta az Atomkutató intézetből, A Marcona kalózok, A Rémséges Tengeri Sárkány, Ulysses Karlsen, Napváros lakói.
A történet: Egy cica (Micó) és egy elefánt (Sebastian) két feltaláló kíséretében egy óriási körte belsejében a Rejtélyes Sziget keresésére indul. Kalandos útjuk végén (találkoznak a Rémséges Tengeri Sárkánnyal, vitorláznak az Éjfekete-tengeren stb.) rátalálnak városuk eltűnt polgármesterére. Hazatérésüket óriási ünnepséggel jutalmazza a város.
Melyik korosztálynak ajánljuk? 3-9 éveseknek. Óvodásoknak böngészésre, kisiskolásoknak önálló olvasmányként (kezdő olvasóknak kitűnő!).
Hol, mikor olvasd? Ideális nyári olvasmány (tengerparti nyaralás közben javallott).
Mi jut eszembe róla? Tesz-vesz város.
Az erőssége: vonzó formátum, gazdagon illusztrált oldalak, izgalmas cselekmény, közvetlen írói hang (a szerző minden fejezet elején megszólítja a hallgatót/olvasót), humor.
korte1A kiadóról: KOLIBRI, az Év Kiadója 2013 (IBBY)
Eredeti kiadás: 2012
Magyar kiadás: 2013
Az íróról:  Jakob Martin Strid, neves dán képregényrajzoló (szül. 1972)
Az illusztrátorról: Maga a szerző  
Oldalak száma: 105

2014. február 16., vasárnap

Sikó-Barabási Eszter: Kabátvigasz, gombszomor



Sikó-Barabási Eszter a Bihar megyei Szalárdon született 1981-ben, Sepsiszentgyörgyön nevelkedett. Kolozsváron végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem Pedagógia-angol szakán (2004), majd a Filozófia Karon államvizsgázott (2005). Tanítónőként dolgozott, négy évig Kolozsváron, két évig Sepsiszentgyörgyön. Írói munkásságára hatással volt a munkája: a gyerekek számára mesejátékokat írt. Négy éve nem tanít: három gyermekét neveli. Közel ötven mesét vetett papírra az utóbbi években, novembertől pedig a sajtóban is dolgozik: az Erdélyi Naplóban kéthetente jelenik meg az Anyaölben című rovata.


Különös gyöngédség és érzékenység lengi körül az elsőkötetes Sikó-Barabási Eszter meséit. Hangja néhol Hervay Gizellára emlékeztet, a mesék líraisága, az, ahogyan a hétköznapi tárgyakat életre kelti Andersen meseírói stílusával rokonítja meséit, és van bennük egyfajta egyedi báj, kedvesség, sajátos hang és szemléletmód, mely az írónő egyéni stílusára vallanak.

A mesék történéseit a szerző gyerekkori élményei, valamint saját gyermekei világából fakadnak. Tulajdonképpen a saját gyermekei késztetik arra, hogy újra átélje egykori gyermeki mivoltát. Ezt a feltételezésünket igazolta maga a szerző is a könyv marosvásárhelyi bemutatóján tett vallomásával: „Ezt a kötetet, tulajdonképpen, negyedik gyermekemnek tekintem, hiszen azokból az érzésekből, gondolatokból, ötletekből, eseményekből és tapasztalatokból születtek, melyeket gyermekeim születésével és növekedésével párhuzamosan élhettem meg.”

A Kabátvigasz, gombszomor című kötetben 15 mesét olvashatunk, mindegyik kacéran kétrétegű, azaz a gyermeki világ, a hétköznapokban rejtőző apró csodák és örömök közös felfedezésére hív gyermeket, felnőttet egyaránt.  Hétköznapokból, a minket körülvevő hétköznapi tárgyak történéseiből, a családi élet egyszerű örömeiből táplálkoznak ezek a mesék, de átívelnek a valóságon túli világba, oda, ahol a csodák történnek. Gyermeki világkép és gyermeki világlátás érvényesül a narrátor történetmondásában, mintegy követve az óvodáskorú gyermek gondolkodására oly jellemző animisztikus, mágikus világszemléletet. Ez rokonítja az Erdélyben oly népszerű Hervay-féle Kobak-mesékkel a kötetet.

A mesék tematikailag és tartalmilag is valóságközeliek, földközeliek, ott történnek, ahol a gyermekek otthon érzik magukat. Ez a gyermekvilág azonban olyannyira valósághű, annyira hiteles, hogy a gyerekolvasó a szerző hangjából nem a mindentudó felnőttet hallja ki, hanem a gyermek által megélt valóságot.

A kötet első meséjében Rémusszal, az elsőre ijesztő bogárra hasonlító fekete gombbal, Sztaniollal, az apró vasgombbal és Fehérkével, az inggombbal ismerkedik meg, akik mind a gombosdoboz fenekéről kerülnek elő, és válnak Samu kedves játéktársaivá. A család többi tagja is részese a történetnek, így például anya, aki szinte szabólőrinces felismeréssel hajol le gyermekeihez játszani ebbe a Samu teremtette csodálatos gyermekvilágba, apa, aki néha rácsodálkozik ezekre a kis csodákra, és ott látjuk a kis tipegő Sárát is, Samu kistestvérét is a történetben, aki csodálkozva szemléli anya és testvére szívmelengető játékát. A szerző világot teremt. Gyermeki képzelettel. Gyermeki világképpel. Milyen is ez a gyermeki világ? Sikó-Barabási Eszter meséiből kiolvashatjuk: ebben a világban gombok énekelnek búgócsiga hangján (Rémusz, a fagomb), a tócsa arra jó, hogy a kis szilva tükörnek használja, és a szél váratlan vendégként érkezik (Lila mese), a virág úgy hálálja meg a gondoskodást, hogy gazdája szeme színéhez illeszkedik (Sárivirág), a fa arrébblép pár arasznyit, hogy az ágain rekedt cica átléphessen a párkányra. Olyan világ ez, amelyben a Veszekedés csúnya szörnyetegét képesek vagyunk elűzni otthonunkból (Taszajtós mese), melyben a porkandúrok hada és zsebpiszkok nemzetsége kel ádáz csatára, Szösztakovics, Szösz Ödön és Pihánder vezetésével (Szöszmöszök között),  melyben egy gyermekrajz segít egy kopott hintaszéknek régi vágyának valóra váltásában (Sára meg a hintaló),  melyben nem furcsa az sem, ha a gőzölgő lekvárból váratlan vendég érkezik, Edgár, a Lek vár királya személyében (Lekvár). Érdekes világ ez, melyben Jónás, a kíváncsi nagy lábujj folyton kikukucskál a barlangjából (Jónás, a kíváncsi…), a lépcsőmászáskor megszámlált farkasok meg nyulak megelevenednek (Lépcsőmászó), sapkamacskák telepednek a gyermekek fejére az emberi szokások tanulmányozása végett (A sapkamacska). Olyan világ ez, melyet valóságos királyfik és királylányok népesítenek be (Álruhások), beszélő és cselekvő tárgyak tesznek otthonossá (Bújócska, Az ábrándos bárányfelhő, A hólegény, A kék kabát). Samu és Sári, a két kisgyerek, akik által a szerző megeleveníti ezt a világot egyszerű, hétköznapi gyerekek, akikkel könnyen azonosul a mindenkori gyerekolvasó is.

A könyv tavaly, őszutón jelent meg a kolozsvári Koinónia Kiadó gondozásában. Hisszük, hogy a most induló tehetséges szerző egyéni hangvételű meséivel tovább gazdagítja a kortárs gyermekirodalmunk jelenét.

2014. február 1., szombat

Építs várost! Legofantáziák a világ körül


Az Építs várost! szerzője az ismert legóművész, az éves Lego-kiállítások ünnepelt bajnoka, Warren Elsmore. Az eredeti könyv 2013-ban jelent meg Londonban, a szerző legózáshoz fűződő örök szerelme gyümölcseként. Könyvével egyszerre tiszteleg a világ csodálatos építészete előtt és fejezi ki a Lego építőkockákban rejlő lehetőségek iránti rajongását. A könyvben bemutatott néhány óriási projektet már a nyilvánosság előtt is bemutatott, különböző világrangú rendezvényeken, de mellettük más legóművészek alkotásai is láthatók. A fejezetek különböző városok ikonikus látványosságait mutatják be, a San Franciscó-i villamosoktól a tokiói cseresznyevirágokon át a New York-i taxikig. Ennek köszönhetően egy kis világkörüli utazásra szólítja fel az olvasót. A világ száz csodás építménye jellegű kiadványa  legos szemmel című kiadványnak is elkel.

A Scolar Kiadó jóvoltából még tavaly napvilágot látott magyar nyelvű fordítás Polyák Emese munkája, hűen követi úgy minőségben, mint tartalomban az eredeti kiadványt.

Amióta megismerték fiaim a Legot, azóta rajonganak érte. Hogy mikor kezdődött a Lego-imádat nálunk, már nem tudom pontosan. Úgy tűnik, mintha örökké szerették volna. Két évesen már megkapták a Duplot, majd két évre rá próbálkoztunk az első apródarabos Legoval. Azóta se tudják letenni, abbahagyni.

Nem csoda, hiszen a legjobb konstrukciós játék, szerintem, amit valaha gyártottak. Egy kidolgozott „játékcsalád”, mely figyelembe veszi a gyermek fejlődését, értelmi szintjét. Alkalmas a gyakorlójátékra, konstrukciós és szerepjátékra egyaránt. Előnye abban rejlik, hogy változatos formában illeszthető össze, nagyobb teret adva a gyermeknek az egyéni elgondolásai megvalósításához. De ismerjük-e kedvenc építőjátékunk történetét?

A Lego története 1916-ban kezdődött, amikor Ole Kirk Christiansen fafaragó üzletet nyitott a dániai Billundban. Eleinte fából készült játékokat faragott, és a ’30-as évekre vállalkozása megkapta  a „Lego” nevet, mely a „Játssz jól!” dán kifejezés rövidítése. A vállalat 1947-ben áttért a műanyagra, 1949-ben pedig egymáshoz kapcsolódó műanyag építőelemeket kezdett gyártani „automatikusan kapcsolódó kockák” néven. 1958-ban fejlesztették ki é szabadalmaztatták azt a fajta elemet, amelyek a maiakkal is kompatibilisek (a bütyök és lyuk, stud-and-tube rendszerét). Ugyancsak abben az évben hunyt el Ole Kirk, Godfredre hagyva a vállalkozást. 1966-ra már 42 országban árulták a Lego- játékokat. Ma szinte mindenhol ismerik.

A könyvben nemcsak az különböző elkészítésre, megépítésre javasolt maketteket mutatja be, hanem mindegyikhez az anyagszükségletet is bemutatja. A makettek felsorakozása előtt külön oldalakon tárgyalja a leghasnzosabb kockákat, a Lego színeit, a léptéket, építési tippeket, a gyakorlást, valamint azt, hogy honnan szerezzük be az építkezéshez szükséges alapanyagokat.

A kötet 58 tervrajzot tartalmaz, a világ legnevezetesebb épületeit, melyet lépésről lépésre követve megépíthetünk. Gyermeki ötletesség, mérnöki prezicitás, kreativitás – ezt kínálja a legóvárosok világa

A következő felvételre kattintva az eredeti kiadványba nyerhetünk betekintést:
http://www.youtube.com/watch?v=5ETc87KaQWI
 


 

2014. január 7., kedd

Csillagászat gyerekeknek


A magyar gyerekkönyvpiac utóbbi két évtizedére jellemző fellendülés nem csak a szépirodalmi művekre vonatkozik: lényeges változások mentek végbe az ismeretterjesztő könyvek vonatkozásában is, ami az ilyen kategóriájú kötetek megjelenését, minőségét és mennyiségét illeti. A legszembetűnőbb változás éppen a mennyiség terén érhető tetten, hiszen olyan bőséges a kínálat és széles a választék, hogy az ismeretterjesztő könyvek között szinte mindent megtalálunk, ami csak érdekelhet minket vagy gyermekünket. Az ismeretterjesztő kötetek nemcsak témákban fedik le a lehetőségeket (a tabutémáktól kezdve a különböző tudományterületekig), hanem ellátják olvasnivalóval a különböző korosztályokat is: az egészen kicsiktől a nagy kamaszokig mindenki megtalálja a kedvére valót. Ugyanez a sokszínűség jellemzi a műfaji szempontú elosztottságot. Ma az ismeretterjesztő művek típusainak (monográfiák, kézikönyvek, határozók, atlaszok, lexikonok, enciklopédiák, lapozók, böngészők, foglalkoztatók, kérdező-beszélgető, felfedező könyvek) gazdag választéka között válogathat szülő és gyerek egyaránt.

 Az ismeretterjesztő művek kiadásának jelentős képviselője a magyar gyerekkönyvpiacon a Scolar kiadó. Elég, ha csak a népszerű Mit? Miért? Hogyan? Ravensburger szakkönyvsorozatra gondolunk, mely több mint 30 témába (A számok, A tűzoltók, A rovarok, A kalózok, A dinoszauruszok, A foci, Az autók, A vonatok stb.) kalauzolja el az érdeklődőket az óvodáskorú gyerekektől kisiskolás korig. A kiadó a kisebb korosztálynak ajánlja a Mini Ravensburger gyerekkönyv sorozatot, mely az apróságok kíváncsiságát hivatott kielégíteni.

Az óvodás gyerekeket, főleg a fiúkat 4-5 éves kor után különösen érdeklik a világűrrel, a Földdel és más bolygókkal, a világegyetem keletkezésével kapcsolatos kérdések. A világűr témáját a sorozat 10. része (A világűr felfedezése) dolgozza fel, mely az eredeti, Németországban 2005-ben megjelent mű (Wir entdecken den Weltraum) két évvel későbbi, magyar nyelvű fordítása. 

A nagyobb, 8-10 éves gyerekek számára, akik már átrágták magukat a kisebb célcsoportnak szánt böngészőkön, képes enciklopédiákon, és akiket behatóbban érdekel a világűr világa, egyszóval komolyabb olvasmányra, gazdagabb ismeretekre vágynak ezen a téren, a Scolar Kiadó Csillagászat gyerekeknek című kiadványát ajánlom, amely több mint 120 kitűnő fénykép (köztük a Hubble-űrtávcső felvételei) és számos tudományosan megbízható magyarázat, adat segítségével ad választ a felmerülő kérdésekre. A könyv színessége, nagyszerű élethű felvételei, fotói, mozgalmassága, kielégítő, logikus magyarázatai, leírásai, különböző tipográfiai leleményei mutatják, hogy a kötet a nagyobb, kisiskolás és általános iskolás gyerekeknek készült. De nemcsak nekik: a szülők szintén kivehetik részüket az együttolvasásból. Hiszen ennek a műfajnak a sajátja, hogy mintegy kettős követelménynek tesz eleget: az ismeretterjesztő könyveknek éppolyan megbízhatóan hiteles, tudományos igényű alkotásoknak kell lenniük, mint a felnőtteknek szánt könyveknek, ugyanakkor rendelkezniük kell mindazokkal a jellegzetességekkel is, amelyek a gyerek olvasók sajátos szükségleteiből és felfogóképességéből következnek.

A fordítás alapjául szolgáló mű (eredeti címén Children’s Guide to Astronomy) 1998-ban jelent meg először az angol Marshall Kiadó gondozásában. A magyar változat (fordította Nagy György) 2002-ben jelent meg, azóta már a második kiadás is elhagyta a nyomdát.

A könyv olvasója valóságos időutazásra indul, miközben betekintést nyer a világegyetem, a csillagok, a Naprendszer, az űrkutatás és a csillagles rejtelmeibe. A könyv öt fejezete táblázatok, adatok, kiváló minőségű fotók segítségével hozza közelebb az olvasóhoz ezt a titokzatos, néha szinte elképzelhetetlen világot.

Az első fejezetben a világegyetem keletkezésével kapcsolatos kutatások következtetéseit, az ősrobbanással kapcsolatos feltételezéseket, a Naprendszer szerkezetét, a csillagászat rövid történetét, első úttörőit, a galaxisokat, a Tejútrendszert ismerhetik meg az olvasók.

A könyv második fejezetéből megtudhatjuk, hogyan születnek a csillagok, a Napról mint óriási csillagról szerzünk fontos adatokat, de arról is olvashatunk, hogy milyen típusú csillagok léteznek (változó, kihunyó, kettőscsillagok), és mi különbözteti meg őket a holdaktól.

A Naprendszer című fejezet naprendszerünk bolygóiról, kis- és óriásbolygókról, üstökösökről, azok felfedezőiről, meteorokról és meteoritokról tájékoztat.

A csillagos ég szerelmesei számára talán a legizgalmasabb és leghasznosabb fejezet a Csillagles. Ebben a fejezetben ugyanis számos könnyen használható csillagtérkép segíti a kezdő csillagászok vizsgálódását. Először is a legfontosabb csillagképekkel ismerkedhetnek meg a gyerekek, majd a különböző szélességi fokoknak megfelelő területek csillagtérképei után a könyv külön oldalakon tárja fel a fogyatkozások és fényváltozások ismérveit.   

Az utolsó fejezet az űrkutatás rejtelmeibe avat be bennünket, az űrhajózás úttörőivel, az űrállomásokkal, űrrepülőgépekkel, távcsövekkel és csillagvizsgálókkal kapcsolatos érdekes tudnivalókat oszt meg az olvasókkal.

 A könyv végén fellelhető szójegyzék és névmutató segíti a könnyebb tájékozódást, illetve kézikönyv jelleget kölcsönöz a műnek.

Oly érdekes világ a csillagászat világa, hogy a kötet nemcsak az érdeklődő fiataloknak nyújt hasznos kikapcsolódást, hanem az általános iskolai tananyag kiváló kiegészítőjeként is szolgálhat. Hiszen az ismeretterjesztés legfőbb feladata az információk közlése, a gyerekek tudásának gyarapítása. A tartalmi megbízhatóság és érthető közreadás a mindenkori tankönyveknek is sajátja. Az ismeretterjesztő könyvek tartalmi sokrétűsége viszont túllép a tantervi anyagon. Ajánlott vagy választott olvasmány jellegük miatt ezek a könyvek vonzóbbá válnak a gyerekek szemében, mint a tankönyvek. Talán ezzel magyarázható, hogy a gyerekek az önálló felfedezés lehetőségeként tekintenek az ilyen típusú könyvekre.   

A kíváncsiság kielégítése, valamint az ismeretek gyakorlatba való átültetése céljából ajánlatos a könyv mellé egy távcsövet is beszerezni a világűr kis szerelmeseinek!

2014. január 2., csütörtök

Turbuly Lilla: Talált szív


Turbuly Lilla 1965-ben született, végzettsége szerint jogász, de a bölcsészkart is elvégezte. Jogászi pályafutása mellett tanárként is működött. Írásai korán megjelentek, majd kisebb-nagyobb megszakításokkal 2002-től rendszeresen publikál a Holmiban, a Parnasszusban, a Pannon Tükörben és a Kortársban. Szabó T. Anna írja a szerzőről: „A jogász írók hagyományait folytatva... írásaival rokonszenvesen, szerényen, egyre markánsabban van jelen az irodalomban. …Nemcsak figyelemre méltó tehetségű író, de immár profikhoz illő elszántsággal és kitartással dolgozik.” Gyermekversei Lackfi János bevezetőjével jelentek meg a Csodaceruzában, majd 2010-ben a Lackfi által szerkesztett Aranysityak című antológiába is bekerültek.  Első önálló gyermekverskötete Titkos(s)írás címmel 2008-ban látott napvilágot.

A Talált szív című meséje nemrég jelent meg a Manó könyvek kiadványaként, Horváth Ildikó illusztrációival. Horváth Ildikó 2001-ben végzett a Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán. Munkái igen eredeti stílust képviselnek. A mű 2013-ban az Aranyvackor-pályázaton a III. helyezést érte el, tovább a Manó Könyvek és a Scolar Kiadó különdíját is elnyerte.

A szív régóta az érzelmekhez, a szeretethez, szerelemhez kapcsolódó jelkép. Stilizált ábrázolási formája világszerte közismert jele a szeretetnek, szerelemnek. Az irodalomban, népművészetben gyakran említett, ábrázolt téma. A Talált szív megírásának kiindulópontjául egy valós történés szolgált: a szerző a kedvenc helyén, a Vizslaparkban talált egy plüss-szívet, valamelyik kisgyerek veszíthette el a közeli óvodából jövet. Ehhez az életeseményhez írt mesét egy 4-5 éves kisfiú hangján. Ez a fajta szerepbe burkolózás ismert a szerző korábbi gyermekverseiből.

Pepe szívet talált a lehullott őszi falevelek alatt. A történet egyes szám első személyben bontakozik ki, egy nagycsoportos óvodás kisfiú hangján. „Éppen akkora volt, mint a kezem, ha ökölbe szorítom, és valami finom, bársonyos anyagból varrták, anya szerint plüssből, a szélén pedig apró, fehér öltések látszódtak.”

Pepe hétköznapian egyszerű kisfiú, nem kelt különösebb feltűnést környezetében, mégis érezzük, hogy tele van érzékenységgel, segíteni akarással és végtelen szeretettel. A történet már az első bekezdések után Margery Williams Bársony Nyusziját, Balázs Ágnes Menjünk világgá! című gyerekkönyvét idézi fel bennem; az óvodáskorú gyerek sajátos, animisztikus világát tárja elénk.

A történet a csoda és a hétköznapiság határán mozog. Ezt a kettősséget egyrészt a szimbólumra épülő történet eredményezi, másrészt a gyermeki szemmel való láttatás. A hétköznapiság a valós helyszínekből, az időkezelésből, valamint a szereplő kapcsolatrendszeréből fakad. A csoda, mely a történetből kibontakozik, a mágikus világképnek és motívumkezelésnek köszönhető. Így kapcsolódik a mű a klasszikus gyermekirodalmi vonulathoz.

A történet klasszikussága ellenére mégis mai. Mai a nyelvezete miatt, és attól is, ahogyan a történetmesélő gyakran kiszól a meséből („ugye tudjátok”, ha még ezt sem mondtam volna” stb.), és ezzel bevonja a hallgatóságot az eseményekbe.

A történet az elveszett rend helyreállításaként is tételezhető, mint ahogy azt a klasszikus meseirodalomból megtanulhattuk. A hiány pótlása, a felborult rend helyreigazítása olyan, ismert motívumok egy mesében, amelyek a népmesei hőst is gyakran útjára indítják. Filozófiai értelemben Turbuly Lilla meséje kerek egészet alkot, ahogy a klasszikus hármas állomásokat számba vesszük. Erre utalnak a mese alcímei is (Tűpárna lenne?, Árulnak itt karácsonyfaszívet? és Vándorszív lesz belőle?). A lehetséges világ felállítása, majd megkérdőjelezése az óvodáskorú gyermek gondolkodását is tükrözi: a kérdésfeltevések, majd azok megválaszolása, cáfolata vagy igazolása, az emberi megismerés a gondolkodás fejlődésének fontos állomását képezi. Ezt a sémát követi a történetmondás is. Ez is klasszikus vonalvezetésre utal.

A mű nyelvezete a mai nyelvhez közelít, ezzel hozza közel, teszi szerethetővé a klasszikus történetmondás mentén megalkotott, abszurditásba hajló narratívát a mai kis olvasók körében.



2013. december 10., kedd

Mesék az adventi időszakra

Az advent szóról sokaknak a várakozás jut az eszükbe: a karácsonyt megelőző felkészülést, az ünnepre történő várakozást.
A gyertyák gyújtásával meghitt hangulatot teremthetünk otthonunkban. Az esti mesék ebben az időszakban kapcsolódjanak valamilyen formában ehhez a várakozáshoz, hogy a hit, remény, szeretet és az öröm része legyen életünknek, és ne csak külsőségekben, hanem lélekben is tudjunk felkészülni az ünnepre. 
Karácsonyi tematikájú gyerekkönyvek sokasága vesz körül bennünket. Ügyeljünk a minőségre, hogy ebből a szellemi táplálékból is a legjobbat és legszebbet nyújtsuk gyermekeinknek.
Íme, néhány ajánlat!
 

Hogyan töltik a karácsonyt az állatok? Gondoskodik-e róluk valaki? Erről szól a Naphegy Kiadó karácsonyi gyerekkönyve

Mesék a szeretetről és jóságról - ideális mesekönyv az adventi  időszakra

Fura kis történet egy különleges kutyáról és kedves gazdijáról

A karácsonyra időben fel kell készülni. De mi történeik akkor, ha Pettson lába megsebesül? Kiderül mindez ebből a hangulatos mesekönyvből

Klasszikus darab az önzetlenségről

Hogyan készül Pettson  és Findusz a karácsonyra? Minden gyerek kíváncsi lehet rá, ha kedveli őket. Vigyázat, nehogy kiderüljön, kik az angyalok! 

A Naphegy Kiadó Művészi Mesekönyvek minden egyes darabja családunk kedvencévé vált. Kedves kis történet egy kirekesztett cicáról, aki végül otthonra lel


A Koinónia Kiadó gondozásában megjelent antológia erdélyi szerzők karácsonyi meséit gyűjti egybe

Kedves kis téli történet a három jóbarátról, Nyusziról, Mókusról, Süniről és Vakondról - kisebb gyerekeknek

Elfelejtett lények boltja - karácsonyi antológia kortárs szerzőktől Lovász Andrea válogatásában, gyönyörű illusztrációkkal (Szegedi Katalin, Rofusz Kinga, Szulyovszky Sarolta és Gyöngyösi Adrien)
 

 

2013. december 4., szerda

Apa, irány a tenger!


A kolozsvári Koinónia Kiadó gyerekkiadványai egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek nem csak a hazai, hanem a magyarországi gyerekolvasók körében is. Az idén hat gyerekkönyv jelent meg a kiadó gondozásában, három eredeti alkotás (Sikó-Barabási Eszter meséskönyve és Horváth Zoltán Nyelvtörő ABC-je és Cseh Katalin legújabb gyermekvers-kötete), egy gyerekenciklopédia, mely a kiadó legújabb gyerekkönyvújdonsága, valamint két műfordítás. Ez utóbbi kategóriába tartozik a finn Marcus Majaluoma Apa, irány a tenger című gyerekkönyve is.

A finn gyermekirodalom népszerűsége az európai és más nemzetek gyermekirodalmában igen magas, ezzel magyarázható, hogy számos finn gyermekkönyvet lefordítanak. Kiépített gyermekirodalmi rendszerüknek köszönhetően sokat is tesznek annak érdekében, hogy nemzeti irodalmuk világszerte ismertté váljon. Másrészt a finnek irodalmára, oktatására minden nemzet odafigyel, példaként emlegetik szakmai fórumokon. Ezt részben a PISA-felmérésekben elért kiváló eredményeik miatt. Kutatók egész csoportja keresi ennek a csodának a magyarázatát: hogyan tudják ennyire sikeresen olvasásra bírni, olvasóvá nevelni a gyerekeket? A finn oktatók korán rájöttek, hogy a gyerekekből úgy lehet sikeres, kreatív, sokoldalú, művelt felnőtteket nevelni, ha, többek között, jól megválasztott gyermekirodalmi szemelvényekkel van tele olvasókönyvük, melyek zömét kortárs szövegek teszik ki, az illusztrációik a gyerekek által legkedveltebb grafikusok által készülnek igen vonzó, igényes formában. (Mindig is tiszteltem a finneket gyermekközpontú pedagógiai rendszerük miatt, és irigykedve szemléltem, hogy ez a gyermekközpontúság milyen pozitívan érinti a finn gyermekirodalom irodalmi, társadalmi és pedagógiai  presztízsét.  Jó lenne tanulni tőlük, ha nem is módszert, legalább szemléletet.)


Az Apa, irány a tenger! című gyerekkönyv szerzője Marcus Majauloma finn grafikus. Számos népszerű gyerekkönyv, animáció, könyvborító, tankönyv, illusztrációi által vált ismertté. Az 1961-ben született szerzőt számos díjjal jutalmazták. Illusztrációival és autonóm grafikai munkáival számos egyéni és csoportos, nemcsak finn, hanem nemzetközi kiállításokon szerepelt. Sikerét rendkívül eredeti stílusával és szokatlan humorával magyarázzák.

Finnországban 2002-ben jelent meg a  könyv az Apa!-sorozat első darabjaként. A sorozat minden darabját a szerző írta és illusztrálta, és pillanatok alatt sikert aratott a finn gyerekek körében. Népszerűségének köszönhetően az elmúlt tíz évben számos nyelvre, köztük dán, arab, litván, kínai nyelvre is lefordították. Magyar nyelvre való átültetésére  a kiadó Jankó Szép Yvettet, BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszékének tanárát, a finn nyelv kiváló ismerőjét kérte fel, nem véletlenül, hiszen a fordítónak sikerül élvezhetően visszaadni az eredeti szöveg humorát.

Már mindjárt a könyv borítóképe megnyeri az olvasót, kilátásba helyezvén a kalandot és a mókát. Ez egyértelműen az olvasás szórakoztató jellegét helyezi előtérbe. Belelapozva a könyve már abban is biztos lehetünk, ha a szöveg és maga a történet is legalább ennyire humoros, mint amilyent a képi világ sugall, akkor egy önfeledt együttolvasásnak nézhetünk elébe.

A szórakoztatás, élvezet és humor mentén elképzelt gyerekkönyv első mondata által hirtelen belecsöppennünk egy háromgyerekes modern család megszokott délutánjába: a munkából fáradtan hazatért apát az unatkozó, energiával teli gyerekek várják, és szinte vádlón kérik számon a napokkal azelőtt megígért délutáni kimenőt. A történet a három gyerek és az édesapa közös délutáni sétáját írja le, mely tele van mókával, csodálatos cselekedetekkel, izgalmas kalandokkal a kavicsdobálástól anya hazatértéig.

Marcus Majaluoma kiváló szakértője a gyermeki mosolyfakasztásnak, nemcsak az illusztrációiból következtet az olvasó erre, hanem a nyelvezetéből is. A szerző nagyszerűen kiaknázza a három gyerek, Oszi, Vejnő és Annamari replikái nyújtotta dramaturgiai helyzetet. Ez képezi a humorkeltés egyik igen fontos eszközét. Annamari, a legkisebb gyerek replikái, aki „nemcsak hogy raccsolt, hanem minden lehetséges helyen selypített is” szinte a tetőpontig fokozza a nevetségesség hatását. Megannyi derű és mosoly forrása tehát a könyv nyelvezete is, melyet a fordító nagyszerűen ültetett át magyarra.

A könyv rajzai garantáltan szórakoztatóak mind a gyerekek, mind a felnőttek számára. Az illusztrátor aprólékos rajzokat készít, mindegyik nagyszerű karikírozó képességének bizonyítéka.  A részletek megragadása, egy-egy humoros jelenet ábrázolása, gazdagítja magát a történetet, a helyzetek komikumát. Érdemes tehát a részletekre is odafigyelni, így kisebbeknek akár böngészőként is funkcionál a könyv.

Marcus Majaluoma könyve egy jó példa arra, hogy a nevelési problémákat a klasszikus fegyelmezés helyett másképpen is meg lehet közelíteni: a képzelet és a humor segítségével.

A könyv igazi családi csemege, mely együttolvasásra, boldog együttlétre hív kicsit és nagyot egyaránt.  A boldog pillanatok megismétlésének reményében nem árt, ha többször olvassuk!

 

 

2013. december 1., vasárnap

Kívánságlista az Angyalnak

Kedves Angyal!
Szeretnénk, ha idén sem feledkeznél meg rólunk. A játékok mellé könyvet is kérünk. Íme, mit szeretnénk: 


 
Szeretnénk megkóstolni Lovász Andrea főztjét.
Izgatottan várjuk a Koinónia Kiadó legújabb gyerekkönyv-újdonságát

Megható történet karácsonyra az igaz értékekről
Legomániások részére


Karácsonyi történet.
G Szász Ilona korábbi könyvét is nagyon szerettük. Gyöngyösi Adrien illusztrációi pedig már az Altató óta kedvencünk.
Mert szeretünk kísérletezni

Mert a karácsony a család ünnepe,
és ez a könyv a legjobb kortárs íróktól tartalmaz családról szóló történeteket

 

2013. november 30., szombat

Az idei könyvvásár gyerekkönyv-újdonságai

Hogyan fér össze az adhatás gyönyörűsége a versírással és a tanári munkával? Miért tartja fontosnak egy többkötetes meseíró, hogy a több nyelvre lefordított mesélő bibliát magyar nyelvre is átültesse? Mi születik abból, ha egy 38 éves zongoraművész tollat ragad, és verseket ír gyerekeknek az ábécé betűiről? Hogyan kelnek életre a minket körülvevő valóság elemei egy fiatal édesanya első önálló meséskönyvében? Hogyan illeszkedik a drámai köntös a kortárs mesére? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel faggattam a 19. Marosvásárhelyi Könyvvásár gyerekkönyvújdonságainak szerzőit.

Az író-olvasó találkozóval egybekötött könyvbemutatókat azért szeretem, mert azon túl, hogy személyesen is megismerkedhetek a szerzőkkel, sokminden kiderül nem csak a könyvek szerzőiről, hanem az alkotás folyamatáról, a könyvek létrejöttének körülményeiről. 
Az idei könyvvásár alkalmából hat gyermekeknek szánt rangos kiadványt vehetett kézbe az erdélyi olvasóközönség, köztük öt kiadvány a Koinónia kiadó által, egy-egy a Gutenberg, illetve a Mentor kiadó jóvoltából látott napvilágot ezáltal is gazdagítva az erdélyi gyerekkönyvpiacot. A kiadványok mind más-más műfajhoz tartoznak:  közülük kettő a szerzők első köteteként, egy meséskönyv, illetve egy nyelvtörő ABC, két mesejáték, egy verses kötet, egy műfordítás és egy gyermekvers-antológia.  

Elsőként Zágoni Balázs, a kolozsvári Koinónia kiadó igazgatója, a népszerű Barni-mesék szerzője beszélt a Jézus meséskönyve, a Biblia című kiadvány magyar nyelvre való fordításáról, arról, hogy számára ezt a munkát is a gyermekei hívták életre, hiszen egy olyan közkedvelt műről van szó, melyet eredetiben a gyermekei már régóta kézbevehettek. A szerző vallomása szerint igen sok örömét lelte abban, hogy a család és a barátok régi kedvencét ültethette át magyar nyelvre. Olyan műről van szó, melyet az elmúlt évtized egyik legjobb gyermekbibliájaként tartanak számon. A Moonbeam-díjjal kitüntetett könyvet, melynek szerzője az afrikai születésű Sally Lloyd-Jones, eddig több mint tizenöt nyelvre fordították le, illusztrátora pedig  a nemzetközileg is elismert angliai Jago. A könyvet 4-8 éveseknek ajánlja a szerző, de haszonnal és élvezettel forgathatják a nagyobb korosztályhoz tartozó gyerekek is. A keménytáblás 345 oldalas vaskos, szép kivitelezésű könyv pillanatok alatt családi kedvenccé válik. 

Szintén a kolozsvári Koinónia kiadó gondozásában jelent meg a Nyelvtörő ABC a szerző, Horváth Zoltán első gyerekkönyveként. A kolozsváron élő zongoraművész, zenetanár váratlan cselekedetre szánta el magát, amikor úgy döntött, hogy verseket farag a magyar ábécé betűiről. A szerző bevallása szerint, szintén gyerekei adtak ihletet a kötet anyagához. Tulajdonképpen a játék öröméből született ez a kötet, amely amellett, hogy gyerek és szülő számára egyaránt szórakoztató irodalmi élményt nyújthat, pedagógusok, logopédusok számára is hasznos lehet. Eleinte egy-két darab került papírra pár évvel ezelőtt, a nagyobbik része azonban már hetek alatt nyerte el végső formáját. A kisebbek számára nem kis kihívás visszamondani ezeket a nehéz nyelvtörőket, a szerző ugyanis igyekezett a lehető legsűrűbb, szinte eszperentenyelven megalkotott magán- és mássalhangzós változatú szavakat történetté összerakni. A kötetet olvasva mindenki számára evidenssé válik, hogy a szerző nemcsak a zongora billentyűinek, hanem a szavaknak, rímeknek hasonlóképpen kiváló mestere. A Moldován Márta által gyönyörűen illusztrált könyv sajátosan illeszkedik az ABC ihlette verseskötetek sorába (Lásd Zengő ABC, Kerge ABC)


A következő gyerekkönyv szerzője Cseh Katalin, kinek  eddig megjelent versesköteteit jól ismertem, személyesen azonban csak ez alkalommal sikerült találkoznom. Az erdőszentgyörgyi születésű költőnő jelenleg Kolozsváron tanárként dolgozik, gyermekverseket a nyolcvanas évek  közepétől ír. Most megjelent kötete, számszerint a hatodik,  a Koinónia kiadónál jelent meg Bódi Katalin illusszrációival. A találkozón megtudhattuk, hogy a kötet címét a szerző fiai, Előd és Magor mondásai ihlették, mely szerint "Amit nem lehet megenni, az nem ajándék." A címbe foglalt gyermekszáj elárulja a kötet tartalmát: benne ugyanis élet-dolgokról esik szó, egy kamasz számára igen fontos tényekről, mint a barátság, szerelem, vágy, irígység, nagyképűség, szerénység stb.,  melyet a szerző gyermeki szemmel láttat. A kötet versmondatai, nekem személyesen Ágai Ágnest és Janikovszky Évát juttatják eszembe, a hazai gyerekkönyvek közül pedig László Noémi Feketelevesét, illetve Fekete Vince svéd típusú gyermekverseit. 


Következő vendégem a szintén első kötetes Sikó-Barabási Eszter volt, aki harmadik kislányával az ölében érkezett az író-olvasó találkozóra. Főleg az érdekelt, hogy többgyerekes anyaként hogyan fér össze az alkotás a mindennapok rutinjával. 
A szerző lelkesedéssel beszélt első meséskönyvéről, melyet negyedik gyermekeként tart számon, s melynek meséit, történeteit a család hétköznapjai, a boldog együttlét, az anyaság felemelő érzése, a gyermeki világ bensőséges szeretete inspirált. Egy-egy családi esemény, játék, történet intenzív átélése késztette arra a szerzőt, hogy ezeket a történeteket lejegyezze és megörökítse, így mentve meg őket az enyészettől. Szülőként, anyaként tanúi lehetünk mi is a gyermeki lélek és világfelfogás nagyszerűségének. Úgy éreztem Síkó-Barabási Eszter könyvével visszaadja a gyereknek az őt megilllető méltóságát, óriási alázattal és csodálattal tud leereszkedni a gyermek szintjére, és szinte szabólőrinci óriássá emeli az olvasó szemében őket. Stílusa, valamint az, ahogyan a gyermek animisztikus, antropomorfikus világképét visszaadja elragadó, bájos történetein keresztül, Andersenre, Lázár Ervinre emlékezteti az olvasót. 

A mesejáték egy sajátos műfaja a gyermekirodalomnak. Általában rendelésre készülnek ezek a darabok , és megrendezésük által kerülnek a gyermekközönség színe elé. Nyomtatott változatban igen ritkán jut el az olvasókhoz, hiszen a gyermekek nem olvasnak drámai műveket, esetleg azok prózába átírt változatát. A szerencse fia című kötet, amely a marosvásárhelyi Mentor kiadó gondozásban jelent meg, két olyan mesedarabot tartalmaz, melyeket szerzőjük, a szintén marosvásárhelyi születésű jelenleg Budapesten élő írónő, Király Kinga Júlia maga is rendezői felkérésre írt. A kötetben szereplő címadó mesejátékot 2008-ban mutatta be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Király István rendezésében, a második darabot (Tejkút) 2000-ben láthatta a közönség a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron színház bábtagozatának előadásában, Nagy Kopeck Kálmán rendezésében. A nem kimondottan gyermekeknek, hanem inkább a pedagógusoknak, rendezőknek, szkamabelieknek szánt kötet kapcsán lényeges szempont, hogy ez a műfaj is képviseltesse magát a kortárs gyermekirodalomban, hiszen annak szerves részét képezi. Érdekes lenne egy gyermekeknek szánt változatot is kiadni. Tudunk példát mutatni ilyen kezdeményezésekre a kortárs gyermekirodalomban is, hiszen Bagossy László A sötétbe látó tündére olyan gyerekkönyv, mely egy népszerűvé vált mesejáték könyves változata, a klasszikusok közül pedig megemlíthető Bálint Ágnes Mazsolája vagy akár Csukás István Süsüje.
 
Ilyen és ehhez hasonló témákról beszélgettünk vendégeimmel ezen a rendhagyó könyvbemutatón.
Köszönöm a szervezőknek a lehetőséget, a szerzőknek pedig, hogy eljöttek.



Nosztalgia-képek a 18. Marosvásárhelyi Könyvvásárról

Drámapedagógiai foglalkozás

Interaktív irodalomóra Derzsi Ágnessel


Puhakönyves foglalkozás Demeter Évával




Könyvbemutató - Író-olvasó találkozó


A könyv útja

Bábjáték

Olvastad már? Könyvajánlók

Versfaragó-műhely Csizmadi Csillával

Könyvbemutató

Író-olvasó találkozó Zágoni Balázssal és Gergely Edóval

Mondokázás, mozgásos játékok kicsiknek Mezeri Borival

Gyermektáncház az Öves együttessel