2016. február 17., szerda

Trendy vagy nem trendy?

Beszélhetünk-e a gyerekkönyvek divatjáról? Farkas Katával, az Erdély Tv Női szeszély című műsorának szerkesztőjével beszélgettünk a gyermekirodalmi trendekről.

Szellemi táplálékot a gyereknek!


Gazdag könyvkínálat tárul a könyvesbolt gyerekrészlegére betoppanó szülő elé, aki- nyilván-  a legjobbat szeretné megvásárolni gyerekének. Akárcsak a ruházkodási cikkek vagy az élelem kiválasztásakor, a szülő a könyvek terén is arra törekedik, hogy mellőzze a gyengét, mert a szellemi táplálék is minőségi kell legyen. De milyen a jó könyv? – teszi fel a kérdést Makkai Kinga magyar irodalom és pedagógia szakos tanárnő. Szerinte az, amely alkalmazkodik a gyerek életkori sajátosságaihoz.
A könyv mint játékszer
A pedagógus úgy gondolja, a tárgyakkal való ismerkedés időszakában már adható könyv a gyerek kezébe, azért, hogy szokja a lapozást mint cselekvésformát. Féléves kor környékén ez játéktárgyként jelentkezik a gyerek életében, így olyan anyagból készült könyvek kellenek, amelyek bírják a babrálást, a nyálazást, a rágcsálást, tehát lapozókat, textil- vagy szivacsos könyveket érdemes beszerezni. És mivel ebben a korban a mondókázásnakelengedhetetlen szerepe van, néhány ilyen gyűjteménynek is helye van a kisgyerekes házban. „Ezeket gyakran lehet velük mondogatni, mert ha eleinte nem is a szöveget, de annak ritmusát s a kísérő mozgást hamar megtanulják: auditív élményben részesül a gyerek, az ismétlés pedig biztonságot nyújt számára” – magyarázza Kinga.
 Ismerkedés a mesevilággal
Másfél éves kor után, amikor kinövi dajkanyelvet, a vers és a műköltészet veszi át a mondókák szerepét, illetve fokozatosan megismertetheti a szülő a mese világát is a gyerekkel: a rövid prózai alkotások, a történetek, aképeskönyvek korszaka ez. Két-három éves korig képeskönyveket olvashat a szülő a gyerekének. Ezekben a kép kerül előtérbe, a szöveg nagyon rövid, előbbiek mintegy mankóként szolgálnak a szövegértésben. A figyelem fokozatos növelésével, óvodás korra tíz perces mesét is képes végighallgatni a gyerek, tehát előkészíthető ezáltal az óvodai mesehallgatás időszaka.
 

Mennyiség helyett minőség
Nem kell sok könyve legyen a gyereknek – vallja az irodalom és pedagógia szakos tanárnő. Szerinte, ésszerűbb sorozatokban gondolkodni, mert minden este, meseolvasáskor egy ismert világba léphet be a gyerek. Ugyanannak a szereplőnek a viszontlátása nyújtja a biztonságot számára. Egy-két ilyen szereplő hónapokig vagy akár évekig elkíséri a gyereket. Példaként említi Marék Veronika Boribon vagy Berg Judit Maszat-sorozatát, a klasszikusok közül szerinte József Attila Altató és Petőfi Sándor Arany Lacinak című műveivel érdemes indítani, később pedig jöhetnek a terjedelmesebb mesesorozatok.
„Óvodás korban, a nemi identitás kialakulásának korszakában, a másság iránt kezd érdeklődni a gyerek, így Berg Judit Tündérváros-sorozata nagyon vonzó lehet számukra, vagy Marék Veronika Kippkopp- sorozata is megfelelő ekkor” – sorolja a lehetőségeket. Közben kitér arra is, hogy nincs szükség a sorozat összes részét megvásárolni a gyereknek, inkább tematikákban érdemes gondolkodni, például évszakoknak, élethelyzeteknek (betegség, születésnap, foglalkozások) megfelelően választani. Kinga úgy látja, ma már krízishelyzetek kezelésére is számos olyan könyv létezik, amelyeket mese formájában inkább elfogad a gyerek, például ha  haláleset történt a családban vagy orvoshoz kell menni, nem eszik jól a gyerek, rossz alvó, vagy még nem szobatiszta. Tabuk nélkül, őszintén és humorral tudnak a kortárs szerzők az említett témákról beszélni.
 

Klasszikus vagy kortárs?
A pedagógus nem kezeli dilemmaként a kérdést, szerinte mindkettőre szükség van. Egyrészt a mesék életre nevelő vagy lélekgyógyító, feszültség levezető funkciója a klasszikus népmesékben található meg. Míg a kortárs mesékben gyakran elmarad a boldog végkifejlet, a népmesék mindig jól végződnek, ami azért fontos, mert optimizmust ad a gyereknek. „Úgy nevelünk, hogy mindenre van megoldás, és megéri jónak lenni. Ez az erkölcsi realizmus korszaka, ami nagycsoportos óvodás kor után kezdődik, tehát ötéves kor után értik meg a népmeséket. Közben a kortárs mesék is nagyon kellenek” – hangsúlyozza Kinga.

A mai gyerekeket ezek nélkül talán nem lehet olvasóvá nevelni, mert megváltozott a mai gyerekolvasók igénye. Ha a nagyobbak példáját vesszük, a Harry Potter világsikere bizonyítja a legjobban, hogy a mai gyerek fantáziavilágban él.  A kortárs szerző történetei olyanok, amelyek a gyerek hétköznapi kis világáról szólnak, a gyerek könnyen megérti a szöveget.
Egymás olvasói ízlését alakítják
Második osztály körül a gyerekek már szégyellik, hogy még mesét olvasnak, komolyabb olvasmányokhoz nyúlnának. A legjobb váltás ebben a korban ameseregény. A klasszikusok közül a tanárnő A Négyszögletű Kerek ErdőA kis hercegMicimackóÓz, a nagy varázslóAlice Csodaországban címűeket ajánlja, vagy a kortársak közül Lakatos István, Szabó Magda, Kertész Erzsi meseregényeit. A pedagógus szerint egy harmadik vagy ötödik osztályos diák már meg tud birkózni egyedül is hosszabb szövegekkel. A fiai példájából kiindulva, Kinga elmondta, hogy a kiskamaszok inkább hallgatnak a kortársakra, tehát aszerint választják ki az olvasmányokat, amit a példaképnek tekintett barátjuk olvas. Kézről kézre járnak az osztályban jobbnál jobb meseregények.
 

Esztétikai ízlés alakítása
Kamaszkorig a szülő és a pedagógus választ könyvet a gyerek számára, épp ezért megsokszorozódik a szülő felelőssége, hogy mit ad a gyerek kezébe. A pedagógus azt javasolja, hogy kísérletezni is lehet, ha úgy gondolja a szülő, hogy egy adott olvasmány tetszene a gyereknek, ha az ellenkezője derül ki, akkor félreteszi az olvasmányt. Hiszen az irodalom szubjektíven hat, akár a művészet is: van, akinek tetszik egy bizonyos mű, van, akinek nem. Megtörténhet, hogy az illusztráció miatt utasítja el a könyvet. Az illusztrációk egyébként legalább annyira fontosak, mint a szöveg, mert ez az esztétikai ízlést alakítja, amivel nem születik, de erre is nevelhető a gyerek. Az olvasó egy időn túl észreveszi az azonos illusztrációjú könyvek közti kapcsolatot, vagy lehet, hogy illusztráció alapján választ magának újabbakat. Jó ötlet ilyenkor, ha a szülő magával viszi gyerekét a könyvesboltba, hogy kedvére válogathasson, ha már több példánya van otthon – ajánlja a pedagógus.
 

Példamutatás és kötődés
Az olvasóvá nevelést a pedagógiatanárnő úgy határozta meg, mint egy olyan mozzanata az életnek, amely az egymásra hangolódás folyamatának része: akárcsak az együtt játszás, úgy történik a közös könyvlapozás is. A szeretet kifejezésének egyik jele, hogy ölbe veszi az anya a gyermeket, mondókáznak, képeket nézegetnek: a jó anya-gyerek kapcsolat a feltétele az olvasóvá válásnak. Az esti meseolvasás egy idő után szertartássá válik. A gyerek úgy alszik el, hogy a meseolvasásra szánt perceket az anya csak rá szánta, ez a legszebb ajándék, amit soha sem fog elfelejteni. Ahogyan rögzíti ezt a pozitív gyerekkori élményt, felnőttként is keresni fogja a lehetőséget, hogy felidézze ezt, majd ő is ilyen szülővé váljon: amit kapott, továbbadja. A mese is olyan, mint a néphagyomány, örökség, olyan kulturális érték, kincs, amit tovább kell adni.

Megjelent a Nőileg Magazin áprilisi számában.

Beszélgetés az esti meseolvasás fölöttébb szükséges voltáról

Immár több mint 10 éves együttműködés eredményeképpen a Caritas Alapítvány marosvásárhelyi Korai fejlesztő és nevelő központjában ismét a gyeerekkönyvekről, az esti meseolvasásról beszélgettünk a kismamákkal. 





Köszönet mindenért Mezei Borbálának, a Központ igazgatónőjének!

Milyen könyvet olvasson a gyerek?




Megjelent a Magyar Közoktatás 2015. decemberi számában. Bővebben itt

A 21. Marosvásárhelyi Könyvvásár képekben - 3 nap több mint 20 gyerekprogram






















2015. október 2., péntek

Legyen játék az olvasás!


 Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár szervezői kiemelt figyelmet fordítanak a kortárs irodalom népszerűsítésére, az olvasóvá nevelésre. Ettől a céltól vezérelten a 21. könyvvásárt megelőzően a tavalyi évhez hasonlóan olvasójátékot hirdetnek a gyerekek és fiatalok körében.
 
A játék kitűnő lehetőséget biztosít arra, hogy az olvasni szerető gyerekek és ifjak újabb igényes kortárs művekkel ismerkedjenek meg, illetve az olvasni kevésbé szerető gyerekek körében is felkeltse az olvasókedvet.
 
A jelentkezőknek a kijelölt műveket kell elolvasniuk, majd játékos feladatokat kell megoldaniuk, amelyek lehetőséget biztosítanak az olvasói élmények megosztására.
 
A szervezők három kategóriában hirdetnek játékot. Figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait és olvasói igényeit a következő műveket jelölik olvasásra:
 
  1. IV-V. osztály
     Jeney Zoltán: Rév Fülöp
 
  1. VI-VIII. Osztály
     Tasnádi István: A kőmajmok háza

  1. IX-XI. Osztály
     Szabó Tibor Benjámin: Epic

 
Jelentkezési határidő: október 4.