2018. június 21., csütörtök

Kányádi Sándor (1929-2018)

 "Petőfi, Weöres, Kányádi - a három Sándorok szövetsége. Ők azok, akik a magyar irodalomban eljutottak az értől az óceánig." (Vasy Géza)

Költő, műfordító. Székely földműves családban született. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végezte, utána Székelyudvarhelyen tanult, majd 1954-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar irodalom szakos tanári diplomát. 1960-1990 között a kolozsvári Napsugár című gyermeklap szerkesztője.

Fontosabb díjak:

1971 – A Romániai Írószövetség Díja, 1986 – Déry Tibor-díj, 1989 – Az Év Könyve-díj, 1993 – Kossuth-díj, 1993 – A Magyar Művészetért Díj, 1995 – Herder-díj (Bécs), A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje.

Említésre méltó az utóbbi időben szerzett díjak közül a 2012-ben nyert IBBY-Életműdíj, melyet az International Board on Books for Young People, Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa Magyar Szekciója ítéli oda egy-egy rangos gyermek-és ifjúsági szerzőnek gyermekirodalmi munkássága elismeréseképpen.

Gyerekkönyvek

Kicsi legény, nagy tarisznya, Ifjúsági Kiadó, 1961, (ill. Andrássy Zoltán), Fényes nap, nyári nap, Ifjúsági, 1964, (ill. Szász Dorián), Három bárány, Ifjúsági, 1965, (ill. Bardócz Lajos), Fából vaskarika, Ifjúsági, 1969, (ill. Soó Zöld Margit), A bánatos királylány kútja, Kriterion, 1972, (ill. Soó Zöld Margit), Farkasűző furulya, Móra, 1979, (ill. Berki Viola), Kenyérmadár, Kriterion, 1980, (ill.: Deák Ferenc), Tavaszi tarisznya, Móra, 1982, (ill.: Orosz János), Virágon vett vitéz, Creangă, 1983, (ill.: Plugor Sándor), későbbi kiadások: Móra, 1984, (ill. Heinzelmann Emma), Holnap, 2001, 2002, Világlátott egérke, Móra – Madách, 1985; 2. kiadás: Pallas–Akadémiai, 1987; 3. kiadás: Holnap, 1998, (ill.Heinzelmann Emma), Madármarasztaló, Kriterion–Móra, 1986, Küküllő-kalendárium, Héttorony, 1989, (ill.: Csillag István), Költögető, 1991, Századvég, (ill.: Keresztes Dóra), Néma tulipán, Századvég, 1992, (ill. Deák Ferenc), Billeg-ballag, Kalligram, 1993, (ill. Damó István), Kilenc kecske, Szépirodalmi, 1993, (ill. Hangya János), Talpas történetek és a kíváncsi Hold, Pallas-Akadémiai, 1997, (ill. Csillag István), 2. kiad. Talpas történetek címmel, Holnap, 2001, (ill. Heinzelmann Emma), Kecske-mesék, Pallas–Akadémiai, 1999, Szitakötő tánca, General Press, 1999, (ill. Füzesi Zsuzsa), Meddig ér a rigófütty, Cartaphilus, 2001, (ill. Csíkszentmihályi Berta), A bánatos királylány kútja. Magyar Könyvklub, 2001, (ill. Deák Ferenc), Zümmögő, Holnap, 2004, (ill. Győrfi András), Kecskemesék, Cartaphilus, 2005, (ill.: Szegedi Katalin), Kecskemesék, Pallas-Akadémiai, 2005, (ill.: Csillag István), A kíváncsi Hold, Cartaphilus, 2007.

Az utóbbi években több mint tíz kötete jelent meg, túlnyomórészt újrakiadások (Világlátott egérke, ill. Keresztes Dóra, Holnap, 2012; Küküllő kalendárium (lapozó), ill. Keresztes Dóra, Holnap, 2013; Meddig ér a rigófütty, ill. Csíkszentmihályi Berta, Cartaphilus, 2010, Helikon 2013; Talpas történetek, ill. Keresztes Dóra, Holnap 2011, 2014; Zümmügő, ill. Győrfi András, Holnap, 2010; Kecskemesék, ill. szegedi Katalin, Cartaphilus, 2012; Az elveszett követ, ill. Keresztes Dóra, Cartaphilus, 2010; Jeremiás és a gépsárkány,Kányádi Sándor meséi, ill. Deák Ferenc, Helikon, 2011; Lehel vezér lova, ill. Csíkszentmihályi Berta, Helikon 2013; Kakasszótól pacsirtáig (lapozó) ill. Kürti Andrea, Gutenberg 2014). Verseit az utóbbi időben megjelent két antológiában is olvashatjuk: Ragyog a mindenség (vál. Makkai Kinga, Gutenberg, 2013), illetve a Válogatós (szerk. Lovász Andrea, Cerkabella, 2014) és Toppantós (Szerk. Lovász Andrea, Cerkabella, 2016).

 

2017. november 25., szombat

A 23. Marosvásárhelyi Könyvvásár képekben

Demény Péter és Orosz Annabella volt a vendégünk

Kertész Erzsi dedikál

Albert Homonnai Emőke Lencsi könyve

Király Isti meseregényét mutatjuk be

Lupescu Katával beszélgetünk



Molnár Krisztinával, A házi csoki színe könyv szerzőjével beszélgetünk

A róka és a gólya  - papírszínházas foglalkozás Demeter Évával

A kíváncsi hallgatóság

Hamar Nóri papírszínházas kerete

Könyvmutatványosok órája
Találkozunk jövőben!
 

2017. augusztus 28., hétfő

Újabb gyerekkönyv a Koinónia kiadó gondozásában


Nemrég mutatták be Gál Andrea második gyerekkönyvét a Kolozsvári Magyar Napok alkalmával. Az alig egy éve megjelent első kötete (Fecske utca 12., 2016) egy 2. osztályos fiú életének hétköznapi epizódjait meséli el. Műfajilag a laza szerkezetű történetfolyam alapján gyerekregényként  definiálható, a regény egymásba kapcsolódó történeteit a szereplők köre tartja össze.  A mű valóságos referenciája alapján a  gyermektörténetek műfajához közelít, így akár gyermektörténetek fűzérének is tekinthető. ( Előzményét tekintve az erdélyi gyermekprózában a klasszikus Benedek Elek Istike-történeteihez, a modern klasszikus Hervay Gizella Kobakjához, a kortársak közül pedig Zágoni Balázs Barni-meséihez áll közel. A gyermektörténetek vagy gyermekelbeszélések legtipikusabb jegye, hogy általuk a szerző a valósághoz kapcsolódva, a gyermekek hétköznapi eseményeit, történéseit meséli el. Komáromi Gabriella ún. életmeséknek nevezi ezt a műfajt, hiszen szerkezetileg lazák és egyszerűek, mint az életbeli élmények. Az író beszédmódja a mindentudó elbeszélő.  Tartalmi, strukturális, nyelvi szempontból azonban nem nevezhetők a szó szigorú műfaji értelmében meséknek. )
A nagysikerű Fecske utca 12. után, Gál Andrea nemrég bemutatott második gyerekkönyve (Hátamon a zsákom) az előző kötethez hasonlóan a gyermektörténet műfaji sajátosságait viseli magán, a korábbi kötethez képest kisebbeknek szól, ezért terjedelmében is ehhez a korosztályhoz igazodik.
A történet alaphelyzete sok gyerek számára ismerős életeseményt idéz fel: egy kiscsalád városról falura költözik. Miközben az édesapa egész napját az új ház csinosításával tölti, a költözés előtti nap Pintyőke édesanyjával végigsétálják a lakótelep legkedvesebb helyszíneit, búcsút intenek az ismerős néniknek, bácsiknak, lakótársi gyerekeknek. A búcsúzás kellemetlen élményét azonban hamarosan kárpótolja a sok kaland, játék és felfedezés, mellyel a cóványfalvi kis birtok várja őt. Először az udvar kincseit és állatlakóit fedezi fel, majd kimerészkedve az utcára és a közvetlen környékre, a szomszéd néni baromfiudvara kínál felejthetetlen élményeket. A kacsákkal való barátkozásnak köszönhetően még a bürkösi piacra is elkíséri a szomszéd Mária nénit és Pista bácsit. Csakhogy a vásárban Pintyőkének pillanatok alatt nyoma vész. A könyv hátralévő részében kiderül, hová tűnt Pintyőke, és milyen következményei lettek annak, hogy elcsatangolt.
A könyv vonzereje a történet tartalmi jellegéből fakad. A hasonló élethelyzetbe kerülő gyerekek könnyen azonosulnak az azonos korú szereplővel. Erénye, hogy a hétköznapi történetbe beleszőtt kis vásáros kaland azoknak a gyerekeknek is vonzóvá és könnyen befogadhatóvá teszi a történetet, akik még nem élték át a költözéssel járó kellemes vagy épp kellemetlen élményeket.  

A célkorosztály életkori sajátosságait figyelembe véve a könyv gazdagon illusztrált. Bódi Kati kedves, naiv illusztrációi nemcsak a történet jelentésgazdagításában játszanak szerepet, hanem a kisebbek szövegértését is támogatják a vizuális minták segítségével.

Gál Andrea: író, kutató, szerkesztő, egyetemi tanár. 1978-ban Brassóban született. Szülővárosában végezte alapfokú, majd középiskolai tanulmányait. Ezt követően a kolozsvári BBTE Bölcsészkarán szerzett magyar-német szakos oklevelet (1996-2000). 2001-2009 között a BBTE Magyar Irodalom Tanszékének doktorandusz hallgatója. Doktori disszertációját Virtualitás és utópia a közelmúlt irodalmában címmel dr. Cs. Gyimesi Éva vezetésével 2009-ben védte meg. 2005-től a brassói Áprily Lajos Főgimnázium magyar szakos tanára, 2006-2012 között a Brassói Lapok Lurkó gyermekoldalának szerkesztője. Óraadó oktatóként több egyetemen is tanított: a brassói Transilvania Tudományegyetem Magyar Nyelv és irodalom szakán,  a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi , illetve Újságírói Tanszékén. 2002 – 2003 között a Krónika napilap kultúra rovatának szerkesztője.Gyermekeknek szóló írásai különböző antológiákban, folyóiratok gyerekrovatában jelentek meg.

Önálló gyerekkötetei: Fecske utca 12. (Koinónia, 2016., ill. Bódi Kati), Hátamon a zsákom (Koinónia, 2017., ill. Bódi Kati)
 

2017. augusztus 18., péntek

Otthonteremtő mesék - Sikó-Barabási Eszter legújabb meséskönyvéről


Balázs Imre József irodalomtörténész írja, hogy egy szerző írói stílusát érdemben megítélni legalább három önálló kötet alapján lehetséges[1]. Sikó-Barabási Eszter idén elérkezett a harmadik önálló kötetéhez, s ez lehetőséget ad számunkra, hogy elhelyezzük őt az erdélyi kortárs gyermekpróza vonulatai között.
 A szerző korábbi köteteiben közölt mesék „különös gyöngédségről és érzékenységről” vallottak. A korábban felütött lírai hangvétel későbbi köteteiben is meghatározó stílusjegy marad: meséinek líraisága hol J. Ch. Andersen, hol Hervay Gizella prózastílusát juttatja eszünkbe. [2] A most megjelent harmadik kötetben (Meseotthon) is ugyanez a hang dominál mintegy a szerző kiforrott egyéni stílusára utalva.
Sikó-Barabási Eszter meséit a lírai mese kategóriába sorolhatjuk, amelynek műfaji sajátossága, hogy a gyermektörténet tartalmi, tematikai érdeklődéséből kölcsönöz, viszont a gyermektörténet élményszerű elbeszélésmódja helyett lirizált nyelvhasználatot alkalmaz. A mese és novella határán egyensúlyozó lírai mese szabadon válogat a két műfaj összetevőiből, a két szövegtípus különböző variációját teremtve meg általa.[3] Ezekben a szövegekben még kimutatható a mesére jellemző mágikus gondolkodás, a csoda, a csodálatosság, előtűnik a racionális‒irracionális tér-időábrázolás, viszont a hétköznapi élettér hétköznapi témái kerülnek előtérbe. A próza lírizálódásának megnyilvánulásai közül a legszembetűnőbb a hétköznapi tárgyak, természetei elemek (fő)szereplővé emelésével létrejövő antropomorfizálódás, animizálódás.  A hétköznapi tárgyak életre keltése során ismerkedhetünk meg mindjárt az első mesében Buborékával, a buborékfejedelemmel (Különös kívánság), majd a bálba készülődő bútorokkal: S.P. Alettával, az emeleti ablakkal és Bükk Kázmérral, az ajtófiúval (Bútorok bálja), a kócokat kibogozó felmentő sereggel, Kuferenccel, a kefével, Ferkével, a fésűvel és Vével, az ollóval (Sej-haj!), vagy kicsit később Frank Záppal, a hímes tojások versenyének zsűritagjával (Ajándék), valamint Sári zoknijába hímzett pillangókkal (A magasban).  A hétköznapi tárgyak megszemélyesítése mellett, az állatok vagy természeti jelenségek antropomorfizálása a gyermeki világlátást tükrözi: Berci, a nadrágjából kihízott mentaszínű bálna (Bálnabaj), Pipacsilla, a kis piros virág, aki nappal Samu játszótársává válik (Samu a réten), Balambér, a repülni vágyó jegesmedve (Balambér bánata), valamint Nagy Panna, a napleány (A nap ruhája) éppúgy szereplői ennek a csodálatos világnak, mely, akárcsak a címben kódolt üzenet,  a gyermek otthon- és világteremtő képzeletének köszönhető.

A kötet utolsó darabja (A bűvös pemzli) a klasszikus népmesei tradíciót, a hagyományozódás, a továbbmondás gesztusát idézi fel. A tradicionális tündérmesei elemekkel átszőtt történet bár klasszikus elemekkel operál, mégis kortárs olyan értelemben, hogy ezek az elemek funkciójukat vesztve, sajátos jelentéstartalommal telítődnek (pl. a boszorkány ármánykodása). Ugyancsak a tradicionális népmesével, annak egyik típusával, a novellamesével mutat rokonságot az Öten című mese, mely a kéz ujjairól mesél.
A 14 mesét egybegyűjtő kötet két kistestvér, Samu és Sára hétköznapjait elevenítik fel a mágikus világkép tudatos működtetésével. A valós és fikciós világok párhuzamos szerepeltetése többdimenziós, diffúz jelleget kölcsönöz a történeteknek, ez a prózai hagyomány rokonítja a szerző meséit Hervay Gizella meseköltészetével.  A világok (mese és valóság) közötti ingázás vagy többdimenzionalitás[4] sajátosságán túl ezeknek a meséknek egyik másik jellemzője a novella műfaji sajátosságainak betüremkedése épp a hétköznapiság, a csodás meseszereplők, illetve a gyermekszereplők (Samu és Sára) egyidejű szerepeltetésével.
A hagyományos felnőtt elbeszélői pozíciót alkalmazó narratívumokból kikacsint a mindentudó elbeszélő, ez azonban nem teremt alá-fölérendeltségi helyzetet, sőt a sorok mögött ott érezzük gyermekekkel cinkos, a „csodák világában” otthonosan mozgó, a gyermeki világlátás sajátját még őrző narrátort. Ezek a szövegek ugyanis kiemelten érzékenyen rezonálnak a gyermekbefogadók pszichikai sajátosságaira. A művekben tetten érhetjük a gyermek hiányos ismereteinek képzelettel való feltöltését (pl. Samu nadrágot „rajzol” a bálnának), a környezet elemeinek nem rendeltetésszerű használatát, vagy a pszichológia nyelvén a gyermeki gondolkodás egyik tipikus jellemzőjét, az artificializmust (pl. az olló arra való, hogy megszabadítsa Sárát a makacs kócoktól ) a mágikus-csodás világ hétköznapi világba való beágyazódását (pl. Sára zoknijára hímzett lepkék megmentik a bolyhóktól), vagy a különböző szférák, az élővilág illetve a tárgyak képviselte materiális világ közötti átjárást, a köztük lévő határok egybemosását (pl. a pipacs nappal lánnyá lényegül (Samu a réten), a naplény Sára hajának aranyszínt kölcsönöz (A nap ruhája), a falra ragasztott állatképek mentik meg Samu álmában megjelenő szellemlényeket, a negatív érzéseket (Samunál az állatok).
A gyermeki és mesei mágikus világkép találkozásán túl az egymással rímelő mondatrészek, tagmondatok véletlenszerű felbukkanása fokozzák a szövegek zeneiségét. A lirizált nyelvhasználat érzékletesebbé teszi az értelmezői folyamatot, ami a gyermekek életkori sajátosságaival, kívánalmaival esik egybe.
A gyermeki gondolkodásmódot, nyelvezetet és világlátást tükröző meséket Karda Zenkő illusztrációi teszik érzékletessé, hangulatossá. A festővászon érdes felületét, textúráját is láttató képek finom szín és formakezelése tökéletesen illeszkedik a mesék naiv szövegtartalmához, az otthonteremtés művészi szándékához.
Sikó-Barabási Eszterre illik a gyermekíró megnevezés, hiszen azok közé a szerzők közé tartozik, akik nem a „felnőttirodalomból érkeztek” a gyermekirodalomba, hanem akit már az első kötete megírásakor is a „gyermekek számára való írás” szándéka vezérelt. A most napvilágot látott kötet meséi arról győzik meg az olvasót, hogy a szerzőnek sikerült megtalálni sajátos, egyéni hangját, prózastílusát, mellyel kijelölte helyét az erdélyi kortárs gyermekpróza legújabb vonulatában.
Sikó-Barabási Eszter a Bihar megyei Szalárdon született 1981-ben, Sepsiszentgyörgyön nevelkedett. A kolozsvári BBTE Bölcsészkarán szerzett angol tanári oklevelet (2005).  Négy évig tanítónőként dolgozott előbb Kolozsváron, majd később Sepsiszentgyörgyön. Írói munkásságára nagy hatással volt a munkája, illetve anyasága (négy gyermek édesanyja). Rendszeresen publikál meséket a Napsugár és Szivárvány gyermeklapokban. Első kötetete (Kabátvigasz, gombszomor) 2013-ban jelent meg a Koinónia Kiadó gondozásában, második kötete Csillagvándor  (2016) címet viseli. Legutóbb megjelent kötetét (Meseotthon) a Kolozsvári Magyar Napok keretén belül mutatják be napjainkban.

(Sikó-Barabási Eszter: Meseotthon, ill. Karda Zenkő, Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2017.)


[1] Balázs Imre József: Az új közép, (Tendenciák a kortárs gyermekirodalomban), Universitas Kiadó, Szeged, 2012.
[2] Makkai Kinga: Mesék párban, https://konyvmutatvanyosok.wordpress.com/2014/02/16/siko-barabasi-eszter-kabatvigasz-gombszomor-mesek-parban/, Sikó-Barabási Eszter Kabátvigasz, gombszomor című könyvéről http://tunderorszag-meseorszag.blogspot.ro/2014/02/siko-barabasi-eszter-kabatvigasz.html
[3] Petres Csizmadia Gabriella: Kortárs lírai mesék, In: Ambroozia, VII. évf., 2017/1. http://www.ambroozia.hu/index.php/2017-1/86-2017-1-tanulmany/409-petres-csizmadia-gabriella-kortars-lirai-mesek [online: 2017. augusztus 17. ]
 [4] Lovász Andrea: Felnőtt gyermekirodalom, Cerkabella Kiadó, Szentendre, 2015., p.32.

2017. augusztus 5., szombat

Gál Andrea

Kutató, szerkesztő, egyetemi tanár. 1978-ban Brassóban született. Szülővárosában végezte alapfokú, majd középiskolai tanulmányait. Ezt követően a kolozsvári BBTE Bölcsészkarán szerzett magyar-német szakos oklevelet (1996-2000). 2001-2009 között a BBTE Magyar Irodalom Tanszékének doktorandusz hallgatója. Doktori disszertációját Virtualitás és utópia a közelmúlt irodalmában címmel dr. Cs. Gyimesi Éva vezetésével 2009-ben védte meg. 2005-től a brassói Áprily Lajos Főgimnázium magyar szakos tanára, 2006-2012 között a Brassói Lapok Lurkó gyermekoldalának szerkesztője. Óraadó oktatóként több egyetemen is tanított: a brassói Transilvania Tudományegyetem Magyar Nyelv és irodalom szakán,  a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi , illetve Újságírói Tanszékén. 2002 – 2003 között a Krónika napilap kultúra rovatának szerkesztője.Gyermekeknek szóló írásai különböző antológiákban, folyóiratok gyerekrovatában jelentek meg.
 
 
 Gyerekkönyvek:
 
 
Fecske utca 12. (gyerekregény), Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2016., ill. Bódi Kati
 
Hátamon a zsákom (mese), Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2017., ill. Bódi Kati
 
 







 

2017. augusztus 2., szerda

Sikó-Barabási Eszter



 
 

Sikó-Barabási Eszter a Bihar megyei Szalárdon született 1981-ben, Sepsiszentgyörgyön nevelkedett. A kolozsvári BBTE Bölcsészkarán szerzett angol tanári oklevelet (2005).  Négy évig tanítónőként dolgozott előbb Kolozsváron, majd később Sepsiszentgyörgyön. Írói munkásságára nagy hatással volt a munkája, illetve anyasága (négy gyermek édesanyja). Rendszeresen publikál meséket a Napsugár és Szivárvány gyermeklapokban. Első kötetete (Kabátvigasz, gombszomor) 2013-ban jelent meg a Koinónia Kiadó gondozásában, második kötete Csillagvándor  (2016) címet viseli. Legutóbb megjelent kötetét (Meseotthon) a Kolozsvári Magyar Napok keretén belül mutatják be napjainkban.
 
 
 
 
 
Kötetei:
 
Kabátvigasz, gombnyomor, Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2013., ill. Visky Ruth Boglár
 
Csillagándor, Ábel Kiadó, 2016.
 
MeseOtthon, Koinónia kiadó, Kolozsvár, 2017., ill. Karda Zenkő
 


 

2017. július 28., péntek

Ajánlott könyvek általános iskolásoknak (V-VIII)


1.      Timothée Fombelle: Ágról szakadt Tóbiás (I, II)

2.      Bán Mór: Hunyadi (I- VI.)

3.      Bosnyák Viktória: Tündérboszorkány, Klott Gatya, ne fárassz!, Analfa visszatér (I, II, III.)

4.      Vidra Gabriella: A fekete kő titka, A labirintus titka, A templom titka,

5.      Nógrádi Gábor: PetePite, Az anya én vagyok

6.      Pachkovszky Zsolt: Az álamrendőrség

7.      Tasnádi István: A kőmajmok háza

9.      Tallér Edina: Most akkor járunk? (Tilos az Á-könyvek-sorozat, Móra)

10.  Tasnádi: Időfutár (1-5.)

11.  Mikó Csaba: Veszélyben a Tölgy!

12.  Tolkien: A Gyűrűk Ura (I, II, III)

13.  Rowling: Harry Potter-sorozat

14.  Ulysses Moore: Az időkapu, Az elfeledett térképek botlja, A Tükrök Háza, A Maskarák szigete, A szikla őrei, Az igazság pillanata, A sötétség útvesztője (I- IX.)

15.  Finy Petra: Másvilág-trilógia (I- Kettő, II, III)

16.  James Lecesne: Trevor

17.  Sohonyai Edit: Kockacukor

18.  Brian Selznieck: A leleményes Hugo Cabret

19.  Gombos Péter: Vándorok, Pont

20.  Kiss Attila: Altináj

21.  Lincoln Pierce: Profi Noki kalandjai

22.  Péterfy Gergely: Misikönyv

23.  Tom Angleberger: Papír Yoda különös esete

24.  Péterfy Gergely: Örök Völgy, Pannon mese

25.  Varga Bálint: Váltságdíj nélkül

26.  Seita Parkkola: Pára, Cerkabella

27.  Seita Parkkola: Vihar, Cerkabella

28.  Berg Judit: Alma, A sötét birodalom, Pagony

29.  Dávid Ádám: Millenium Expressz (1. A potyautas, 2. A fogoly, 3. A tudósító, Pagony

30.  Kertész Erzsi: Panthera (1-2. ), Pagony

31.  Miklya Luzsányi Mónika: Cília árnyai

32.  Wéber Anikó: Az osztály vesztese, Pagony

33.  Wéber Anikó: El fogsz tűnni, Pagony

34.  Arne Swingen: Magas cé és jobbhorog, Kolibri

Ajánlott könyvek kisiskolásoknak


Klasszikusok:

 

  1. A. A. Milne: Micimackó, Móra, Budapest
  2. A. Saint Exupery: A kisherceg, Móra, Budapest
  3. Andri Snaer Magnason: A kék bolygó története, Koinónia, Kolozsvár
  4. Astrid Lindgren: Harisnyás Pippi, Egmont
  5. Astrid Lindgren: Juharfalvi Emil-sorozat, Móra
  6. Bajor Andor: Egy bátor egér viszontagságai, Ion Creanga, Bukarest
  7. Bajor Andor: Mióta nem tudnak számolni a varjak?, Koinónia, Kolozsvár
  8. Bajzáth Mária: Népmesekincstár-sorozat, Kolibri, Budapest
  9. Bálint Ágnes: A szeleburdi család, Móra
  10. Bálint Ágnes: Hajónapló, Móra
  11. Baum: Óz, a nagy varázsló
  12. Cecile Aubry: Belle és Sebastien
  13. Collodi: Pinokkió
  14. Erich Kastner: A két Lotti,  Móra, Budapest
  15. Erich Kastner: Május 35, Móra, Budapest
  16. Fekete István: Tüskevár, Bogáncs, Kele, Vuk, Hú
  17. Fodor Sándor: Csipike, Pro-Print, Kolozsvár
  18. Fodor Sándor: Fülöpke beszámolói, Mentor, Marosvásárhely
  19. Lázár Ervin: A hétfejű tündér, Osiris, Budapest
  20. Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő, Osiris, Budapest
  21. Lázár Ervin: Bab Berci kalandjai, Osiris, Budapest
  22. Lázár Ervin: Berzsián és Dideki, Osiris, Budapest
  23. Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika, Osiris, Budapest
  24. Lewis Carroll: Alice csodaországban
  25. Michael Ende: Momo, Móra, Budapest
  26. Michael Ende: Végtelen történet, Árkádia, Budapest
  27. Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön, Móra
  28. Szabó Magda: Szigetkék, Európa, Budapest
  29. Szabó Magda: Tündér Lala, Európa, Budapest
  30. Tamási Áron: Bölcső és Bagoly, Móra
  31. Török Sándor: Gilikoti, Ciceró, Budapest
  32. Törös Sándor: Kököjszi és Bobojsza, Ciceró, Budapest

 

Kortárs magyar mesék, meseregények:

 

1.      Bagossy László: A sötétbe látó tündér, Pagony

2.      Bátky András: Bazsó és Dorka, Manó Könyvek

3.      Bátky András: Pipogya, a budapesti medve, Pagony

4.      Békés Pál: A kétbalkezes varázsló, Móra

5.      Békés Pál: Félőlény, Móra

6.      Berg Judit: Rumini-sorozat, Pagony

7.      Berg Judit: Tökmagok-sorozat, Pagony

8.      Berg Judit: A holló gyűrűje, Pagony

9.      Both Gabi: Hintarablók, Pagony

10.  Böszörményi Gyula: Gergő-sorozat, Könyvmolyképző

11.  Czigány Zoltán: Csoda és Kósza-sorozat, Pagony, Budapest

12.  Dániel András: Kicsibácsi és Kicsinéni, Pagony

13.  Dániel András: Matild és Margaréta, Pagony

14.  Darvasi László: A háromemeletes mesekönyv, Magvető

15.  Darvasi Sándor: Trapiti, Magvető

16.  Demény Péter: Hóbucka Hugó mókuséknál, Koinónia

17.  Dóka Péter: Lila királylány, Móra, Budapest

18.  Domonyi Rita: Tündérbodár, Csimota

19.  Gimesi Dóra: Csomótündér, Pagony

20.  Jeney Zoltán: Rév Fülöp-trilógia, Kolibri

21.  Kalas Zsuzsa: Álomutazó, Kolibri

22.  Kalas Zsuzsa: Szeretettolvajok, Kolibri

23.  Kertész Erzsi: Dalia és Dália, Cerkabella

24.  Kertész Erzsi: Labirintó, Cerkabella

25.  Kertész Erzsi: Göröngyös úti iskola (1-2), Cerkabella

26.  Kertész Erzsi: Fény Sebestyén, Cerkabella

27.  Kertész Erzsi: ÁllatZoó, Cerkabella

28.  Kiss Ottó: Liliputi trónkövetelők

29.  Lackfi János: Domboninneni mesék, Pagony, Budapest

30.  Lackfi János: Kövér Lajos-sorozat, Móra

31.  M. Kácsor Zoltán: Utazás Dínómdánomba, Kolibri

32.  Magyari Andrea: Átjáró Másvárosba, Kolibri

33.  Máté Angi: Egy susogó levél, Cerkabella

34.  Máté Angi: Emlékfoltozók, Magvető

35.  Máté Angi: Volt egyszer egy, Pagony

36.  Mészöly Ágnes: Hanga és a legényrablók (1.), Cerkabella

37.  Mészöly Ágnes: Sünimanó, Cerkabella

38.  Nyulász Péter: Helka (1), Ciprián (2), Betűtészta

39.  Pacskovszky Zsolt: Az álomrendőrség (Kishugó és a medvelöket I.), Betűtészta kiadó

40.  Scheer Katalin: Nefelé, Noran kiadó

41.  Sopotnik Zoltán: Fahéjas kert, Kolibri

42.  Szakács Eszter: Tulipánháború, Pagony

43.  Szijj Ferenc: Szuromberek királyfi, Jelenkor kiadó

44.  Szijj Ferenc: Zöldség Anna, Pagony

45.  Tasnádi István – Jeli Viktória: Rozi az égen, Pagony

46.  Turbuly Lilla: Kosársuli

47.  Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen, Magvető

48.  Zalán Tibor: A rettentő görög vitéz, Pagony

49.  Kertész Edina: Dodó tizedes és a szoborrablók, Naphegy

 

Külföldi szerzők művei:

 

1.      Doyle, Roddy: Kaland kaland hátán

2.      Eva Eriksson – Rosa Lagercrantz: A szívem ugrál örömében, Cerkabella

3.      Eva Eriksson – Rosa Lagercrantz: Az én boldog életem, Cerkabella

4.      Evelien De Vlieger: Az új barát

5.      Goscinny és Sempé: A kis Nicolas, Sík, Budapest

6.      Nesbo, Jo: Doktor Proktor pukipora-sorozat, Animus, Budapest

7.      Otfried Preusler: Torzonborz-sorozat, Kolibri

8.      Ransome, Arthur: Fecskék és fruskák

9.      Rowling, J: Harry Potter-sorozat, Könyvmolyképző

10.  Shel Silverstein: Shelby bácsi állatkertje, Sík, Budapest

11.  Shel Silvertstein: Lafkádió, Sík, Budapest

12.  Stilton, G: Geronimo-sorozat, Alexandra

13.  Strid, Jacob Martin: Az óriás körtéről, Kolibri

14.  Timo Parvela: Ella és barátai, Ella újabb kalandjai, Pongrác, Budapest

15.  Timo Parvela: Mérleghinta, Körhinta, Szerencsekerék, Cerkabella, Szentendre

16.  Timo Parvella: Miú és Vau, Kolibri

 

10-12 éveseknek:

 

1.      Angleberger, T.: Papír-Yoda különös esete

2.      Annie M. G. Schmidt: Oti megmenti a papáját

3.      Boyne, John: A csíkos pizsomás fiú, Ciceró, Budapest

4.      Jeff Kinney: Egy ropi naplója (1-7), Könyvmolyképző, Budapest

5.      Paul Maar: Felbukkan egy szombóc, Könyvmoly

6.      Pichon, Liz: Tom Gates-sorozat, Kolibri

7.      Pierce, Lincoln: Profi Noki kalandjai

8.      Sinikka Nopola: Risto Rapper-sorozat, Cerkabella, Szentendre

9.      Siri Kolu: Mi, Banditáék, Móra, Budapest

10.  Steinhöfe, Andreas: Rico, Oscar és a nagy nyomozás

11.  Strong, Jeremy: A szuperszonikus kutya

12.  Sverak, Jan: A nejlonzacskók rémuralma ellen

13.  Timothée de Fombelle: Ágról szakadt Tóbiás-sorozat, Móra

14.  Bosnyák Veronika: Tündérboszorkány (1), Klott Gatya, ne fárassz!(2), Analfa visszatér (3), Kolibri

15.  Nógrádi Gábor: Petepite (Az apa én vagyok), Az anya én vagyok, Marci öröksége, Marci visszavág, Az öcsém zseni, A bátyám zseni, Gyerekrablás a Palánk utcában, Papa, ne már!, Édes Munyimunyi, Segítség, ember!, Móra

16.  Vidra Gabriella: Tudáskönyv-sorozata, Kolibri kiadó

17.  Tasnádi István: A kőmajmok háza, Pagony, Budapest

18.  Mikó Csaba: Veszélyben a Tölgy!, Kolibri

19.  Lakatos István: Dobozváros, Magvető

 
Antológiák:

 

  1. Friss tinta! – Mai magyar gyermekversek (szerk. Banyó – Csányi – Edinger – Kovács), Pagony
  2. Aranysityak (szerk. Lackfi János), Noran
  3. Ragyog a mindenség – Mai erdélyi gyermekversek (szerk. Makkai Kinga), Gutenberg
  4. Navigátor – Kortárs gyermekirodalmi lexikon, böngésző, olvasókönyv (szerk. Lovász Andrea), Cerkabella
  5. Egyszervolt (szerk. Csányi – Edinger – Szabó), Csimota
  6. Elfelejtett lények boltja (szerk. Lovász Andrea), Cerkabella
  7. Mesék egy szuszra mai mesemondóktól (szerk. Lovász Andrea), Cerkabella
  8. Érik a nyár – Mai szerzők nyári antológiája (szerk. Lovász Andrea), Cerkabella