2014. november 17., hétfő

Ahol a nap dalolt

A hétfejű tündér - mesepedagógiai foglalkozás
A daloló nappal versenyez... Geréd Jolán zenepedagógusi szerepben

Rendhagyó könyvbemutató: Kürti Andrea volt a vendégünk

Képzőművészeti műhely


Tavak jóságos tükre, föld barna nyugalma, templomok békéje, májusi rétek szépsége - ilyen volt Szabó T Anna arca 

A népi kultúra ápolása is fontos számunkra
A csütörtök esti gyermektáncház immár hagyománnyá vált a vásáron
Folyóiratot szerkesztettünk a Csodaceruza jóvoltából

A kortárs gyermekirodalmi alkotások népszerűsítését szolgálta A könyvek harca című könyves foglalkozás

Ekkora érdeklődés övezte a versfaragó műhelyt

A kézműves foglalkozáson könyvjelzőt készítettünk

A bábelőadások a legkedveltebbek a gyerekek körében

Marék Veronika Süni és a barackok című bábelőadását a Habakuk társulat bemutatásában láthattuk
Szalóki Ági legújabb albumából, a Körforgás című lemezéről is hallhattunk dalokat.
Ugye ti is szívesen hallgattátok?

Kár, hogy a székek között nem lehet táncolni!

Az idei könyvvásár kiemelkedő vendége volt Csernik Pál Szende mesemondó 

Egyéni stílusa magával ragadta a közönséget

Totyogókat és szüleiket vártuk szombat délelőtt egy kis mondókázásra, szabad játékra
 
Demeter Éva igazi Könyvmutatványos: puhakönyveket fabrikál a legkisebbeknek, és úgy mesél.
Vagy éppen papírszínházas foglalkozást vezet nagyobbaknak:



Az olvasás népszerűsítése céljából vetélkedőt hirdettünk. Olvasópályázatunkra több mint 250 diák jelentkezett. 

A vásárra érkezett döntős csapatok játékát a kiadó (Cerkabella) és a könyv szerzője (Kertész Erzsi) is nagy örömmel fogadta 


Segítségeim is voltak: egykori, kedves tanítványok


Jövőre ugyanitt!

2014. szeptember 26., péntek

Olvasópályázat indul!

Rendezvényünk programjaival kiemelt figyelmet fordítunk a kortárs irodalom népszerűsítésére, az olvasóvá nevelésre. Ettől a céltól vezérelten a 20. könyvvásárt megelőzően olvasójátékot hirdetünk a gyerekek és fiatalok körében.

A játék kitűnő lehetőséget biztosít arra, hogy az olvasni szerető gyerekek és ifjak újabb igényes kortárs művekkel ismerkedjenek meg, illetve az olvasni kevésbé szerető gyerekek körében is felkeltse az olvasókedvet.

A jelentkezőknek a kijelölt műveket kell elolvasniuk, majd játékos feladatokat kell megoldaniuk, amelyek lehetőséget biztosítanak az olvasói élmények megosztására.


 Négy kategóriában hirdetünk játékot. Figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait és olvasói igényeit a következő műveket jelöljük olvasásra.

  1. III–IV. osztály
     Kertész Erzsi: Dalia és Dália
  2. V–VI. osztály
    Mikó Csaba: Veszélyben a Tölgy!
  3. VII–VIII. osztály
    Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István: Időfutár I. – A körző titka
  4. IX–XII. osztály
    Vida Gábor: Ahol az ő lelke

Jelentkezési határidő: október 3.

A jelentkezés módja: 3 fős csapatok (osztályonként max. 2) jelentkezhetnek. A jelentkezésnek tartalmaznia kell a résztvevő diákok nevét, évfolyamát, az iskola nevét, a kapcsolattartó nevét és telefonszámát, valamint a csapat nevét.
Az első 15 jelentkező csapat az olvasásra kijelölt könyvet kapja ajándékba, és minden résztvevő könyvjutalomban részesül.
Tíznél több csapat jelentkezése esetén október végén előválogatásra kerül sor. A döntőbe továbbjutó csapatok a 20. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron találkoznak egy újabb játékra.

Az Olvasd el, és játssz velünk! játék  a 20. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár gyermek- és ifjúsági programjainak keretében zajlik.
Jelentkezés és további információ: office@vasarhely.ro
 

2014. szeptember 5., péntek

Mit olvastunk a nyáron?



 Szép volt ez a nyár. Tele élményekkel. Annyi jó dolog történt vele ezen a nyáron: túl van már élete első táborozásán, nyugodt, csendes vidéki környezetben nagyszüleinél tölthetett egy-két hetet; új bringát kapott a nyár elején, mellyel alaposan körbekerékpározta a környéket;  baráti együttlétek, beszélgetések, rokoni látogatások, családi nyaralás, tengerpart, sátorozás, új társi, kirándulás, na és természetesen legózás a végtelenségig. Mindezt a sok élményt kiegészítette a sok könyv, melyek igazi barátnak bizonyultak a nyár folyamán.
Megáll S. Nopola könyvével a kezében (barátjától kérte kölcsön), és könyvespolcát bámulja. Ősszel kezdi a harmadik osztályt, és idén nyáron szívesen időzött könyvek társaságában. Most fejezte be a Risto Rapper!-t, s azon gondolkozik, melyik legyen a következő: Ella és barátaiVilággá mentem, majd jövök, vagy a Felbukkan egy szombóc. Mind a hármat feltettem a polcára.  Ő majd beleolvas, és eldönti, hogy volna-e kedve hozzá vagy sem. Mert ő már olvasó. Az olvasónak pedig jogai vannak. Például a végig-nem olvasás joga. Vagy a választás joga. A beleolvasás joga. Hogy Pennac tíz parancsolatát kiegészítsük.



           
Mégegyszer megsimogatja a könyv fedelét, és beszúrja a legutóbbi olvasmányai mellé: Bálint Ágnes: Hajónapló. Padtársa kedvenc olvasmánya. Ez a lány rengeteget olvas, jobbnál jobb könyveket. Jó hatással van rá. Bár, kissé elszontyolodott, mikor észrevette, hogy ezt a kötetet már nem a szerző rajzai díszítik. Hiába hallotta, hogy Sajdik Ferenc kitűnő illusztrátor, hogy a Pompom is az ő keze munkáját dicséri, neki úgy is az első kötet (Szeleburdi család) rajzai tetszettek. Rendkívül nagy hatással volt rá a szerző stílusa, humora. Bálint Ágnes könyve tulajdonképpen kamasznapló. Benne a főszereplő, a tizenkét éves Laci, egy háromgyerekes család hétköznapi eseményeiről számol be lenyűgöző stílusban. Erre mondják, hogy „klasszikus”, meg hogy „halhatatlan”. 
Elhatározta - akárcsak a könyvben szereplő két jóbarát, Laci meg Radó, - hogy naplóírásba kezd, és megörökíti a mi családunk történéseit is. Ősszel pedig új naplót nyit, melybe majd az iskolai élet élményeit jegyzi fel. A naplóírás gondolata tulajdonképpen egy korábbi könyv kapcsán fogalmazódott meg benne, az Egy ropi naplója olvasásakor. Ez volt első igazi könyvélménye. Hihetetlen gyorsasággal száguldott végig a hat köteten. Most várja a nemrég megjelent 7. kötetet.


Mielőtt nekifogott volna a Szeleburdi családnak, megismerkedett Miúval és Vaúval. A finn szerzőt, Timo Parvelát a Mérleghintában ismerte meg, azóta kedvencei közé sorolja. Abból még én olvastam fel neki, és ezúttal is vágyott rá, hogy ezek a kalandok, történetek az esti mesehallgatás részeivé váljanak. Annak ellenére, hogy esténként egyedül olvas, szívesen meghallgatja azokat a meséket is, amit a hét éves öccsének olvasok. Az idén nyáron újdonságokból válogattam nekik az esti felolvasáshoz: Fahéjas kertTorzonborz, a rablóDalia és DáliaTündérbodárKicsibácsi és KicsinéniMiú és Vau. Ezekbe ő is belekóstolt. 


 




Öccsével szívesen hallgatták, forgatták, böngészték a régi kedvenceket is, mint amilyen a Garmann nyara, az Apa, irány a tenger vagy a Tatu és Patu sorozat. Ez utóbbi sorozat legújabb kötete (Tatu és Patu elszabadul) vált ismét a nyár kedvencévé. 
Az igazi slágert az iskolakezdés előtt álló öccsének a Kolibri Kiadó jóvoltából megjelent  Hihetetlen történet az óriás körtéről és a Torzonborz jelentették.

  

Második osztály végén Gárdonyi Géza Egérvadászat című könyvét kapta jutalomként tanító nénijétől. Abba is bele szeretne olvasni. 
Még van egy kis ideje...
Egy hét vakáció az iskolakezdésig. 
Lélekben már felkészült rá. De szívesen nosztalgiázik. Egy-két fénykép, könyvborító, játék idézi az önfeledt nyári perceket.  A személyesen átélt élményekhez képzeletbeli vagy fiktív szereplők társulnak. Ezek a történetek, figurák kísérik  lélekben a  harmadik osztályba.

2014. szeptember 2., kedd

Nagyszerű könyv óvodásoknak és kezdő olvasóknak!

Hihetetlen történet — hiteles história

korteA könyv címeHihetetlen történet az óriás körtéről
Alcímavagy hiteles históriája annak, hogyan került vissza Jeronimus Baltazár Severin Olsen az őt megillető, jogos hivatalába, Napváros polgármesteri székébe, a város összes lakójának örömére – egyvalakit kivéve
Az első mondat: „A nap sütött, a tenger ragyogó kék volt, Micó horgászott, miközben Sebastian az almalevével üldögélt, és újságot olvasott.”
Az utolsó mondat: „A nap süt, a tenger ragyogó kék, ez pedig itt a történet vége.”
A történet legfontosabb szereplői: Micó és Sebastian, Jeronimus Baltazár Severin Olsen, Napváros törvényes polgármestere, Karc alpolgármester (aki mindig haragos és folyton parancsolgat), Glükóz professzor és Doktor Pipetta az Atomkutató intézetből, A Marcona kalózok, A Rémséges Tengeri Sárkány, Ulysses Karlsen, Napváros lakói.
A történet: Egy cica (Micó) és egy elefánt (Sebastian) két feltaláló kíséretében egy óriási körte belsejében a Rejtélyes Sziget keresésére indul. Kalandos útjuk végén (találkoznak a Rémséges Tengeri Sárkánnyal, vitorláznak az Éjfekete-tengeren stb.) rátalálnak városuk eltűnt polgármesterére. Hazatérésüket óriási ünnepséggel jutalmazza a város.
Melyik korosztálynak ajánljuk? 3-9 éveseknek. Óvodásoknak böngészésre, kisiskolásoknak önálló olvasmányként (kezdő olvasóknak kitűnő!).
Hol, mikor olvasd? Ideális nyári olvasmány (tengerparti nyaralás közben javallott).
Mi jut eszembe róla? Tesz-vesz város.
Az erőssége: vonzó formátum, gazdagon illusztrált oldalak, izgalmas cselekmény, közvetlen írói hang (a szerző minden fejezet elején megszólítja a hallgatót/olvasót), humor.
korte1A kiadóról: KOLIBRI, az Év Kiadója 2013 (IBBY)
Eredeti kiadás: 2012
Magyar kiadás: 2013
Az íróról:  Jakob Martin Strid, neves dán képregényrajzoló (szül. 1972)
Az illusztrátorról: Maga a szerző  
Oldalak száma: 105

2014. február 16., vasárnap

Sikó-Barabási Eszter: Kabátvigasz, gombszomor



Sikó-Barabási Eszter a Bihar megyei Szalárdon született 1981-ben, Sepsiszentgyörgyön nevelkedett. Kolozsváron végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem Pedagógia-angol szakán (2004), majd a Filozófia Karon államvizsgázott (2005). Tanítónőként dolgozott, négy évig Kolozsváron, két évig Sepsiszentgyörgyön. Írói munkásságára hatással volt a munkája: a gyerekek számára mesejátékokat írt. Négy éve nem tanít: három gyermekét neveli. Közel ötven mesét vetett papírra az utóbbi években, novembertől pedig a sajtóban is dolgozik: az Erdélyi Naplóban kéthetente jelenik meg az Anyaölben című rovata.


Különös gyöngédség és érzékenység lengi körül az elsőkötetes Sikó-Barabási Eszter meséit. Hangja néhol Hervay Gizellára emlékeztet, a mesék líraisága, az, ahogyan a hétköznapi tárgyakat életre kelti Andersen meseírói stílusával rokonítja meséit, és van bennük egyfajta egyedi báj, kedvesség, sajátos hang és szemléletmód, mely az írónő egyéni stílusára vallanak.

A mesék történéseit a szerző gyerekkori élményei, valamint saját gyermekei világából fakadnak. Tulajdonképpen a saját gyermekei késztetik arra, hogy újra átélje egykori gyermeki mivoltát. Ezt a feltételezésünket igazolta maga a szerző is a könyv marosvásárhelyi bemutatóján tett vallomásával: „Ezt a kötetet, tulajdonképpen, negyedik gyermekemnek tekintem, hiszen azokból az érzésekből, gondolatokból, ötletekből, eseményekből és tapasztalatokból születtek, melyeket gyermekeim születésével és növekedésével párhuzamosan élhettem meg.”

A Kabátvigasz, gombszomor című kötetben 15 mesét olvashatunk, mindegyik kacéran kétrétegű, azaz a gyermeki világ, a hétköznapokban rejtőző apró csodák és örömök közös felfedezésére hív gyermeket, felnőttet egyaránt.  Hétköznapokból, a minket körülvevő hétköznapi tárgyak történéseiből, a családi élet egyszerű örömeiből táplálkoznak ezek a mesék, de átívelnek a valóságon túli világba, oda, ahol a csodák történnek. Gyermeki világkép és gyermeki világlátás érvényesül a narrátor történetmondásában, mintegy követve az óvodáskorú gyermek gondolkodására oly jellemző animisztikus, mágikus világszemléletet. Ez rokonítja az Erdélyben oly népszerű Hervay-féle Kobak-mesékkel a kötetet.

A mesék tematikailag és tartalmilag is valóságközeliek, földközeliek, ott történnek, ahol a gyermekek otthon érzik magukat. Ez a gyermekvilág azonban olyannyira valósághű, annyira hiteles, hogy a gyerekolvasó a szerző hangjából nem a mindentudó felnőttet hallja ki, hanem a gyermek által megélt valóságot.

A kötet első meséjében Rémusszal, az elsőre ijesztő bogárra hasonlító fekete gombbal, Sztaniollal, az apró vasgombbal és Fehérkével, az inggombbal ismerkedik meg, akik mind a gombosdoboz fenekéről kerülnek elő, és válnak Samu kedves játéktársaivá. A család többi tagja is részese a történetnek, így például anya, aki szinte szabólőrinces felismeréssel hajol le gyermekeihez játszani ebbe a Samu teremtette csodálatos gyermekvilágba, apa, aki néha rácsodálkozik ezekre a kis csodákra, és ott látjuk a kis tipegő Sárát is, Samu kistestvérét is a történetben, aki csodálkozva szemléli anya és testvére szívmelengető játékát. A szerző világot teremt. Gyermeki képzelettel. Gyermeki világképpel. Milyen is ez a gyermeki világ? Sikó-Barabási Eszter meséiből kiolvashatjuk: ebben a világban gombok énekelnek búgócsiga hangján (Rémusz, a fagomb), a tócsa arra jó, hogy a kis szilva tükörnek használja, és a szél váratlan vendégként érkezik (Lila mese), a virág úgy hálálja meg a gondoskodást, hogy gazdája szeme színéhez illeszkedik (Sárivirág), a fa arrébblép pár arasznyit, hogy az ágain rekedt cica átléphessen a párkányra. Olyan világ ez, amelyben a Veszekedés csúnya szörnyetegét képesek vagyunk elűzni otthonunkból (Taszajtós mese), melyben a porkandúrok hada és zsebpiszkok nemzetsége kel ádáz csatára, Szösztakovics, Szösz Ödön és Pihánder vezetésével (Szöszmöszök között),  melyben egy gyermekrajz segít egy kopott hintaszéknek régi vágyának valóra váltásában (Sára meg a hintaló),  melyben nem furcsa az sem, ha a gőzölgő lekvárból váratlan vendég érkezik, Edgár, a Lek vár királya személyében (Lekvár). Érdekes világ ez, melyben Jónás, a kíváncsi nagy lábujj folyton kikukucskál a barlangjából (Jónás, a kíváncsi…), a lépcsőmászáskor megszámlált farkasok meg nyulak megelevenednek (Lépcsőmászó), sapkamacskák telepednek a gyermekek fejére az emberi szokások tanulmányozása végett (A sapkamacska). Olyan világ ez, melyet valóságos királyfik és királylányok népesítenek be (Álruhások), beszélő és cselekvő tárgyak tesznek otthonossá (Bújócska, Az ábrándos bárányfelhő, A hólegény, A kék kabát). Samu és Sári, a két kisgyerek, akik által a szerző megeleveníti ezt a világot egyszerű, hétköznapi gyerekek, akikkel könnyen azonosul a mindenkori gyerekolvasó is.

A könyv tavaly, őszutón jelent meg a kolozsvári Koinónia Kiadó gondozásában. Hisszük, hogy a most induló tehetséges szerző egyéni hangvételű meséivel tovább gazdagítja a kortárs gyermekirodalmunk jelenét.

2014. február 1., szombat

Építs várost! Legofantáziák a világ körül


Az Építs várost! szerzője az ismert legóművész, az éves Lego-kiállítások ünnepelt bajnoka, Warren Elsmore. Az eredeti könyv 2013-ban jelent meg Londonban, a szerző legózáshoz fűződő örök szerelme gyümölcseként. Könyvével egyszerre tiszteleg a világ csodálatos építészete előtt és fejezi ki a Lego építőkockákban rejlő lehetőségek iránti rajongását. A könyvben bemutatott néhány óriási projektet már a nyilvánosság előtt is bemutatott, különböző világrangú rendezvényeken, de mellettük más legóművészek alkotásai is láthatók. A fejezetek különböző városok ikonikus látványosságait mutatják be, a San Franciscó-i villamosoktól a tokiói cseresznyevirágokon át a New York-i taxikig. Ennek köszönhetően egy kis világkörüli utazásra szólítja fel az olvasót. A világ száz csodás építménye jellegű kiadványa  legos szemmel című kiadványnak is elkel.

A Scolar Kiadó jóvoltából még tavaly napvilágot látott magyar nyelvű fordítás Polyák Emese munkája, hűen követi úgy minőségben, mint tartalomban az eredeti kiadványt.

Amióta megismerték fiaim a Legot, azóta rajonganak érte. Hogy mikor kezdődött a Lego-imádat nálunk, már nem tudom pontosan. Úgy tűnik, mintha örökké szerették volna. Két évesen már megkapták a Duplot, majd két évre rá próbálkoztunk az első apródarabos Legoval. Azóta se tudják letenni, abbahagyni.

Nem csoda, hiszen a legjobb konstrukciós játék, szerintem, amit valaha gyártottak. Egy kidolgozott „játékcsalád”, mely figyelembe veszi a gyermek fejlődését, értelmi szintjét. Alkalmas a gyakorlójátékra, konstrukciós és szerepjátékra egyaránt. Előnye abban rejlik, hogy változatos formában illeszthető össze, nagyobb teret adva a gyermeknek az egyéni elgondolásai megvalósításához. De ismerjük-e kedvenc építőjátékunk történetét?

A Lego története 1916-ban kezdődött, amikor Ole Kirk Christiansen fafaragó üzletet nyitott a dániai Billundban. Eleinte fából készült játékokat faragott, és a ’30-as évekre vállalkozása megkapta  a „Lego” nevet, mely a „Játssz jól!” dán kifejezés rövidítése. A vállalat 1947-ben áttért a műanyagra, 1949-ben pedig egymáshoz kapcsolódó műanyag építőelemeket kezdett gyártani „automatikusan kapcsolódó kockák” néven. 1958-ban fejlesztették ki é szabadalmaztatták azt a fajta elemet, amelyek a maiakkal is kompatibilisek (a bütyök és lyuk, stud-and-tube rendszerét). Ugyancsak abben az évben hunyt el Ole Kirk, Godfredre hagyva a vállalkozást. 1966-ra már 42 országban árulták a Lego- játékokat. Ma szinte mindenhol ismerik.

A könyvben nemcsak az különböző elkészítésre, megépítésre javasolt maketteket mutatja be, hanem mindegyikhez az anyagszükségletet is bemutatja. A makettek felsorakozása előtt külön oldalakon tárgyalja a leghasnzosabb kockákat, a Lego színeit, a léptéket, építési tippeket, a gyakorlást, valamint azt, hogy honnan szerezzük be az építkezéshez szükséges alapanyagokat.

A kötet 58 tervrajzot tartalmaz, a világ legnevezetesebb épületeit, melyet lépésről lépésre követve megépíthetünk. Gyermeki ötletesség, mérnöki prezicitás, kreativitás – ezt kínálja a legóvárosok világa

A következő felvételre kattintva az eredeti kiadványba nyerhetünk betekintést:
http://www.youtube.com/watch?v=5ETc87KaQWI
 


 

2014. január 7., kedd

Csillagászat gyerekeknek


A magyar gyerekkönyvpiac utóbbi két évtizedére jellemző fellendülés nem csak a szépirodalmi művekre vonatkozik: lényeges változások mentek végbe az ismeretterjesztő könyvek vonatkozásában is, ami az ilyen kategóriájú kötetek megjelenését, minőségét és mennyiségét illeti. A legszembetűnőbb változás éppen a mennyiség terén érhető tetten, hiszen olyan bőséges a kínálat és széles a választék, hogy az ismeretterjesztő könyvek között szinte mindent megtalálunk, ami csak érdekelhet minket vagy gyermekünket. Az ismeretterjesztő kötetek nemcsak témákban fedik le a lehetőségeket (a tabutémáktól kezdve a különböző tudományterületekig), hanem ellátják olvasnivalóval a különböző korosztályokat is: az egészen kicsiktől a nagy kamaszokig mindenki megtalálja a kedvére valót. Ugyanez a sokszínűség jellemzi a műfaji szempontú elosztottságot. Ma az ismeretterjesztő művek típusainak (monográfiák, kézikönyvek, határozók, atlaszok, lexikonok, enciklopédiák, lapozók, böngészők, foglalkoztatók, kérdező-beszélgető, felfedező könyvek) gazdag választéka között válogathat szülő és gyerek egyaránt.

 Az ismeretterjesztő művek kiadásának jelentős képviselője a magyar gyerekkönyvpiacon a Scolar kiadó. Elég, ha csak a népszerű Mit? Miért? Hogyan? Ravensburger szakkönyvsorozatra gondolunk, mely több mint 30 témába (A számok, A tűzoltók, A rovarok, A kalózok, A dinoszauruszok, A foci, Az autók, A vonatok stb.) kalauzolja el az érdeklődőket az óvodáskorú gyerekektől kisiskolás korig. A kiadó a kisebb korosztálynak ajánlja a Mini Ravensburger gyerekkönyv sorozatot, mely az apróságok kíváncsiságát hivatott kielégíteni.

Az óvodás gyerekeket, főleg a fiúkat 4-5 éves kor után különösen érdeklik a világűrrel, a Földdel és más bolygókkal, a világegyetem keletkezésével kapcsolatos kérdések. A világűr témáját a sorozat 10. része (A világűr felfedezése) dolgozza fel, mely az eredeti, Németországban 2005-ben megjelent mű (Wir entdecken den Weltraum) két évvel későbbi, magyar nyelvű fordítása. 

A nagyobb, 8-10 éves gyerekek számára, akik már átrágták magukat a kisebb célcsoportnak szánt böngészőkön, képes enciklopédiákon, és akiket behatóbban érdekel a világűr világa, egyszóval komolyabb olvasmányra, gazdagabb ismeretekre vágynak ezen a téren, a Scolar Kiadó Csillagászat gyerekeknek című kiadványát ajánlom, amely több mint 120 kitűnő fénykép (köztük a Hubble-űrtávcső felvételei) és számos tudományosan megbízható magyarázat, adat segítségével ad választ a felmerülő kérdésekre. A könyv színessége, nagyszerű élethű felvételei, fotói, mozgalmassága, kielégítő, logikus magyarázatai, leírásai, különböző tipográfiai leleményei mutatják, hogy a kötet a nagyobb, kisiskolás és általános iskolás gyerekeknek készült. De nemcsak nekik: a szülők szintén kivehetik részüket az együttolvasásból. Hiszen ennek a műfajnak a sajátja, hogy mintegy kettős követelménynek tesz eleget: az ismeretterjesztő könyveknek éppolyan megbízhatóan hiteles, tudományos igényű alkotásoknak kell lenniük, mint a felnőtteknek szánt könyveknek, ugyanakkor rendelkezniük kell mindazokkal a jellegzetességekkel is, amelyek a gyerek olvasók sajátos szükségleteiből és felfogóképességéből következnek.

A fordítás alapjául szolgáló mű (eredeti címén Children’s Guide to Astronomy) 1998-ban jelent meg először az angol Marshall Kiadó gondozásában. A magyar változat (fordította Nagy György) 2002-ben jelent meg, azóta már a második kiadás is elhagyta a nyomdát.

A könyv olvasója valóságos időutazásra indul, miközben betekintést nyer a világegyetem, a csillagok, a Naprendszer, az űrkutatás és a csillagles rejtelmeibe. A könyv öt fejezete táblázatok, adatok, kiváló minőségű fotók segítségével hozza közelebb az olvasóhoz ezt a titokzatos, néha szinte elképzelhetetlen világot.

Az első fejezetben a világegyetem keletkezésével kapcsolatos kutatások következtetéseit, az ősrobbanással kapcsolatos feltételezéseket, a Naprendszer szerkezetét, a csillagászat rövid történetét, első úttörőit, a galaxisokat, a Tejútrendszert ismerhetik meg az olvasók.

A könyv második fejezetéből megtudhatjuk, hogyan születnek a csillagok, a Napról mint óriási csillagról szerzünk fontos adatokat, de arról is olvashatunk, hogy milyen típusú csillagok léteznek (változó, kihunyó, kettőscsillagok), és mi különbözteti meg őket a holdaktól.

A Naprendszer című fejezet naprendszerünk bolygóiról, kis- és óriásbolygókról, üstökösökről, azok felfedezőiről, meteorokról és meteoritokról tájékoztat.

A csillagos ég szerelmesei számára talán a legizgalmasabb és leghasznosabb fejezet a Csillagles. Ebben a fejezetben ugyanis számos könnyen használható csillagtérkép segíti a kezdő csillagászok vizsgálódását. Először is a legfontosabb csillagképekkel ismerkedhetnek meg a gyerekek, majd a különböző szélességi fokoknak megfelelő területek csillagtérképei után a könyv külön oldalakon tárja fel a fogyatkozások és fényváltozások ismérveit.   

Az utolsó fejezet az űrkutatás rejtelmeibe avat be bennünket, az űrhajózás úttörőivel, az űrállomásokkal, űrrepülőgépekkel, távcsövekkel és csillagvizsgálókkal kapcsolatos érdekes tudnivalókat oszt meg az olvasókkal.

 A könyv végén fellelhető szójegyzék és névmutató segíti a könnyebb tájékozódást, illetve kézikönyv jelleget kölcsönöz a műnek.

Oly érdekes világ a csillagászat világa, hogy a kötet nemcsak az érdeklődő fiataloknak nyújt hasznos kikapcsolódást, hanem az általános iskolai tananyag kiváló kiegészítőjeként is szolgálhat. Hiszen az ismeretterjesztés legfőbb feladata az információk közlése, a gyerekek tudásának gyarapítása. A tartalmi megbízhatóság és érthető közreadás a mindenkori tankönyveknek is sajátja. Az ismeretterjesztő könyvek tartalmi sokrétűsége viszont túllép a tantervi anyagon. Ajánlott vagy választott olvasmány jellegük miatt ezek a könyvek vonzóbbá válnak a gyerekek szemében, mint a tankönyvek. Talán ezzel magyarázható, hogy a gyerekek az önálló felfedezés lehetőségeként tekintenek az ilyen típusú könyvekre.   

A kíváncsiság kielégítése, valamint az ismeretek gyakorlatba való átültetése céljából ajánlatos a könyv mellé egy távcsövet is beszerezni a világűr kis szerelmeseinek!