Mottó: „A gyermek lelke tiszta lap. Gondold meg jól, mivel írja tele a könyv, amelyet a kezébe adsz”
Móricz Zsigmond
Móricz Zsigmond
Olvasónak nem születik az ember. Az olvasóvá válás nevelés eredménye. Éppen ezért ennek a folyamatnak első számú felelőse a szülő, aki azzal, hogy maga is olvas (és követendő példát nyújt), megfelelő életkorban mesét olvas a gyerekének, majd később, mikor már megtanult olvasni a gyerek, megfelelő könyvet ad a gyermeke kezébe hozzájárul az olvasóvá válás segítéséhez. Ehhez az szükséges, hogy a szülő tudatosan válasszon könyvet a gyereknek. A gyerekkönyvek kiválasztásában úgy tartalmi, mint esztétikai szempontokat is figyelembe kell venni. Az előbbi nemcsak a nyelvezetre, az irodalmi szöveg esztétikai aspektusaira vonatkozik, hanem a lélektani, pedagógiai szempontokra is, vagyis figyelembe kell venni a gyermek érdeklődését, életkori sajátosságait, hogy olyan szöveget kínáljon meghallgatásra a gyereknek, amely olyan hétköznapi vagy akár nem hétköznapi, szimbolikus, irreális világot tár fel előtte, mely éppen foglalkoztatja, megérinti. Minden gyerek más. Más előélettel, más élményekkel, más személyiségjegyekkel rendelkezik. Éppen ezért a szülő, aki a legjobban ismeri gyerekét, ő tudja igazán, hogy melyik legmegfelelőbb olvasmány gyereke számára: mi érdekli, mi köti le a figyelmét, milyen nehézségű szöveget ért meg stb. Az is tapasztalt tény, hogy az olvasóvá válás az élvezet, a pozitív élménynyújtás alapján válik kisgyerekkorban megvalósíthatóvá. Eleinte az anya vegye ölébe gyermekét, pozitív emóciókat, átélést, örömöt nyújtson az olvasás által. Ennek biztosítása megalapozza azt a pedagógiai optimizmusunkat, hogy kamaszként is keresni fogja majd az olvasás felemelő élményét.
Milyen gyerekkönyveket válasszunk? Erre a kérdésre tehát némiképp egyszerű a válasz. Olyant, amely megszólítja a gyereket, amely olyan történetet mesél el, mely kielégíti a történés, cselekvés iránti igényét, másrészt olyan szereplőket mutat be, amellyel könnyen azonosul. Kiscsoportos óvodás korban a legalkalmasabbak a kortárs hétköznapi mesék (Marék Veronika, Berg Judit, Finy Petra, Lackfi János stb. meséi) egyszerű gyerektörténetek, illetve állatmesék. A gyerekkönyvek számos műfaja létezik, a leporellótól, a böngészőkön keresztül egészen a meséskönyvekig. Jó, ha a gyereknek minden műfajból van egy pár könyve, hogy belőlük kedvére válogathasson. Ne hagyjuk ki a verseket sem. Legnagyobb presztízsű kortárs költőink írnak ma a gyerekeknek: Lackfi János, Tóth Krisztina, Kovács András Ferenc, Kiss Ottó, hogy csak a legnagyobbakat említsem. A gyermekversek, akárcsak a mesék kortalanok, tehát születéstől kezdődően minden életszakaszban létjogosultságuk van az irodalmi ízlésformálás, személyiségfejlesztés terén. Figyeljünk viszont arra, hogy a nagy klasszikusokat csak később, nagycsoportos kora után olvassunk a gyereknek, hiszen csak később érti meg a népmesék, a klasszikus mesék erkölcsi célzatát, szimbolikus jelentését. Ezek a mesék megtanítják élni a gyermeket, megtanítják eligazodni a világban, segítenek neki megérteni önmagukat, és másokat. Hogy egy gyermeknek egy adott életkorban melyik mese a legfontosabb, teljességgel attól függ, hogy éppen hol tart a lelki fejlődésben, hogy éppen milyen problémák foglalkoztatják leginkább.
Fontos szempont a gyerekkönyv kiválasztásakor az illusztráció minősége, vagyis a képi megjelenítés. Hiszen ma a vizuális kultúra térnyerésének köszönhetően a könyv illusztrátora szinte egyenrangú társa a könyv szerzőjének. A kisgyerek figyelmét lekötik a színes rajzok, így a gyerekkönyv a vizuális nevelés, esztétikai ízlésformálás eszközévé is válik. A könyv tartalmi jegyein kívül, a szöveg és az illusztrációk minőségén kívül a könyv esztétikai értékeihez tartozik még a tipográfia és a könyv kötésmódja. Ne adjunk giccses, megjelenésében silány könyvet a gyerek kezébe.
Legfontosabb magyar gyerekkönyvkiadók, amelyek a fent megnevezett szempontok szerint igényes és értékes gyerekkönyveket jelentetnek meg: Móra, Pagony, Csimota, Naphegy, Csodaceruza, Vivandra, Holnap, Ceruza, Cerkabella, Koinónia stb. Ma már számos internetes portál foglalkozik az olvasóvá nevelés, gyerekkönyvek kérdésével, könyvajánlók, tanácsok által segítik a szülőket, hogy mikor, milyen könyvet olvasson gyerekének. A kiadók weboldalain kívül figyelembe ajánlom a http://www.konyvmutatvanyosok.wordpress.com/ gyermekirodalmi blogot, illetve az egyetlen magyar gyermekirodalmi folyóiratot, a Csodaceruzát.
Olvassatok minden nap!
Megjelent a Hargita Népe napilap július 8-ai számában
http://hnepe.files.wordpress.com/2011/07/11070808.pdf
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése