2009. november 5., csütörtök

Sün Samu ajándéka




A tavaly, 2008-ban a Mentor Kiadó gondozásában megjelent gyerekkönyvek sorába tartozik Hajdú Iringó, 34 éves Marosvásárhelyről elszármazott Németországban letelepedett édesanya alig 3 éves kisfiáról szóló könyve, mely Unipán Helga illusztrációinak köszönhetően igazán szép kivitelezésű példánnyá avatja a könyvet. A történetek mottói a kortárs költő, író Kukorelly Endre Samunadrág című népszerű gyermekverskötetéből vett idézetek. Innen a kisfiú címben jelölt irodalmi neve is. A könyvben szereplő történetek nyersanyagát tulajdonképpen egy kisfiú édesanyja által vezetett naplójának följegyzései szolgáltatják. A könyv tizenkét fejezete arról szól, hogy egy 2-3 éves kisfiú hogyan érzékeli a körülötte levő valóságot, milyen kapcsolatokat épít ki a rokonság tagjaival, milyen élményekben van része életének legkorábbi időszakában (játszótéren, vásárlás közben, séta közben, otthon sütés-főzés közben stb.). A történetek hol Németországban, hol a nagyszülőknél, Marosvásárhelyen játszódnak, általuk megismerjük Samu környezetét, szomszédait, kedvenc játékát, a Bobby-autót, nagyszüleit stb. Olyan mindennapi eseményekről van szó, melyek minden kisgyerek életében megtalálhatók: a hiszti, az alvásmegtagadás, az esti lefekvés ceremóniája vagy a betegséggel járó kellemetlenségek. Mindez főleg az anya és a gyerek közti párbeszéd, illetve az anya visszaemlékezései által történik. A stílus érdekessége, hogy a szerző édesanya a párbeszédek rögzítése során megőrzi a beszéd elsajátításának kezdő szintjén álló, gyakran az önkifejezés nyelvi nehézségeibe ütköző, a második nyelv (német) elsajátításával járó, érdekes megnyilvánulásokat eredményező gyermeknyelvi állapotot. A kétnyelvű környezet eredményezte nyelvállapot a kisgyerek számára azonban nem jelent nehézséget, a kevertnyelvűség az olvasó számára pedig az érdeklődés fenntartását eredményezi. A könyv a bemutatott főhős alapján a Kobak könyvéhez és kortársához, a Barni könyvéhez áll közel, hiszen valós személyről van szó, egy erdélyi kisfiú élettörténetei elevenednek meg az anya beszámolói által. Samu könyve azonban mindvégig a valóság talaján mozog, ezért műfajilag inkább a gyerektörténetekkel rokonítható.
Véletlenül értesültem a nyáron arról, hogy a szerző Mezei Borinak (a Caritas Baba-mama klub kezdeményezőjének) a nővére, illetve a csíkszeredai Bookart Könyvkiadó szerkesztőjének, Hajdú Farkas-Zoltán felesége. Ilyen kicsi a világ!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése