A 2008-ban megjelent Berszán-mű, Bundafüles Subanagy, a Koinónia kiadó által szervezett karácsonyi könyvvásárral egybekötött könyvbemutatóján került méltatásra[i].
„Ez a meséskönyv csupa irodalomtudomány, de nem csak szakembereknek szól, az olvasónak ugyanis lehetősége nyílik barangolni a mesékben. Minden mese arra ad választ, hogy mi minden történhet velünk, ha mesét írunk, olvasunk, vagy hallgatunk.” [ii] A szerző ugyanis a posztmodern Derrida-féle dekonstruktív irodalomelmélet tételeit próbálja ki a klasszikus mesehagyományon keresztül. Felrúgja a mese megkövesedett dogmáit (szerkezet, a megoldást, a sarkított jellemű állatszereplők stb.) úgy, hogy visszafele játssza vagy megfordítja a mesék cselekményét. Játék ez tulajdonképpen, a posztmodern meseíró játéka a szöveggel, a hagyományos mesék újraírására tett kísérlet tele irónikus, abszurd prózai elemekkel, melyek felrúgják a klasszikus mesék megrögzült szerkezetbeli és egyéb kliséit.
A mesék főszereplője az erdő medvéje, a klassszikus állatmesékből jól ismert bölcs medve, akit Bundafüles Subanagynak hívnak, akivel sohasem jár pórul senki – olvassunk a könyv alcímét. A könyvben szereplő állatok, jól ismert mesei fordulatok, valamint a reformáció irodalmának hangulatát idéző didakticizmus, erkölcsi tanítás jelenléte a könyvben sajátosan keveredik a szerző egyéni stílusával, a mai nyelvhasználattal. Az egyes fejezetek a folklórból ismert népi szólásmondásokra, (gyermekjáték is egyben) vagy népi bölcsességekre épülnek, így: „kinn a bárány, benn a farkas”, vagy „Kecske is jóllakjon, s a káposzta is megmaradjon” stb.
Berszán István Bundafüles Subanagy című, hét darabból álló mesefűzért tartalmazó és „szeretettel tanító” könyvének az lehet talán az üzenete a mai gyerekolvasó számára, hogy „egyetlen megoldást se fogadjunk el végérvényesnek, hanem mindig legyenek kérdéseink és alternatív megoldásaink – melyekben jobb szem előtt tartani azt is, ami másoknak is jó[iii]. A könyvet Szabó Zelmira munkái (rajzok, különböző kollázsok: madártollak, tortalátétek, préselt virágok stb.) teszik különlegessé.
[i] Könyvvásár a Bocskai-házban, In: Szabadság, 2008.december 19.
[ii] Elhangzott a könyv bemutatóján. Sajtóban megjelent 2008.december 19-én a Szabadság Kul-túra című rovatában.
[iii] Lőrentz Éva-Noémi: Bundafüles bocskorának nyomain, In: LÁTÓ, 2009. július
„Ez a meséskönyv csupa irodalomtudomány, de nem csak szakembereknek szól, az olvasónak ugyanis lehetősége nyílik barangolni a mesékben. Minden mese arra ad választ, hogy mi minden történhet velünk, ha mesét írunk, olvasunk, vagy hallgatunk.” [ii] A szerző ugyanis a posztmodern Derrida-féle dekonstruktív irodalomelmélet tételeit próbálja ki a klasszikus mesehagyományon keresztül. Felrúgja a mese megkövesedett dogmáit (szerkezet, a megoldást, a sarkított jellemű állatszereplők stb.) úgy, hogy visszafele játssza vagy megfordítja a mesék cselekményét. Játék ez tulajdonképpen, a posztmodern meseíró játéka a szöveggel, a hagyományos mesék újraírására tett kísérlet tele irónikus, abszurd prózai elemekkel, melyek felrúgják a klasszikus mesék megrögzült szerkezetbeli és egyéb kliséit.
A mesék főszereplője az erdő medvéje, a klassszikus állatmesékből jól ismert bölcs medve, akit Bundafüles Subanagynak hívnak, akivel sohasem jár pórul senki – olvassunk a könyv alcímét. A könyvben szereplő állatok, jól ismert mesei fordulatok, valamint a reformáció irodalmának hangulatát idéző didakticizmus, erkölcsi tanítás jelenléte a könyvben sajátosan keveredik a szerző egyéni stílusával, a mai nyelvhasználattal. Az egyes fejezetek a folklórból ismert népi szólásmondásokra, (gyermekjáték is egyben) vagy népi bölcsességekre épülnek, így: „kinn a bárány, benn a farkas”, vagy „Kecske is jóllakjon, s a káposzta is megmaradjon” stb.
Berszán István Bundafüles Subanagy című, hét darabból álló mesefűzért tartalmazó és „szeretettel tanító” könyvének az lehet talán az üzenete a mai gyerekolvasó számára, hogy „egyetlen megoldást se fogadjunk el végérvényesnek, hanem mindig legyenek kérdéseink és alternatív megoldásaink – melyekben jobb szem előtt tartani azt is, ami másoknak is jó[iii]. A könyvet Szabó Zelmira munkái (rajzok, különböző kollázsok: madártollak, tortalátétek, préselt virágok stb.) teszik különlegessé.
[i] Könyvvásár a Bocskai-házban, In: Szabadság, 2008.december 19.
[ii] Elhangzott a könyv bemutatóján. Sajtóban megjelent 2008.december 19-én a Szabadság Kul-túra című rovatában.
[iii] Lőrentz Éva-Noémi: Bundafüles bocskorának nyomain, In: LÁTÓ, 2009. július
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése