2009. november 5., csütörtök

Berszán István: A válogatott útibatyu



A válogatott útibatyu (2002) című könyv, melyet a szerző lányainak, Panninak és Virágnak dedikál, Szöszmögi Müsszents Sündörgő utazási regénye. Műfaját tekintve akár állatregény is lehet, hiszen a főhős, Szöszmögi, egy kis sün, aki elunta életét és meg szeretne változni, társai, akikkel vándorlásai, kalandjai során összehozza a sors állatok, akik emberi körülmények között élnek, és emberi típusokat képviselnek. Berszán István első meseregényében ízelítőt kapunk egyszersmind a szerző lírával átszőtt, sziporkázó, szólásokban, nyelvi fordulatokban igen gazdag stílusából, élénk, humoros, fantáziadús leírásaiból. „Szöszmögi Müsszents Sündörgő elhatározta, hogy nyakába veszi a világot. Sokáig szöszmögött magában, míg kimüsszentette sündörgő szándékát, de aztán egykettőre összetarisznyálta a holmiját, a batyut az ágasfára kötötte, és a vállára próbálta. Kicsit nehéznek tűnt, ezt-azt kiszedett belőle. Így maradt otthon egyebek közt a bánata is.” Ez a regénykezdés nemcsak a főhősünket mutatja be egy-két ecsetvonással, hanem az alcímben megjelölt leleményes névadás magyarázatul is szolgál, nem beszélve arról a mű egészén végigvonuló motívumról, mely egységes keretbe zárja a fejezeteket, mintegy áthidalja őket, Szöszmögi ugyanis minden kaland után kicsit nehéznek érzi batyuját, lelkét, ezért sok mindent maga mögött hagy: otthon hagyja bánatát, a szöcskő-huszár kapitány sáska-király veszedelmes serege elől való megmentése után, melyben vitézséget tanult a büszkeségét, az ezután következő időszakban, amit a Mindentudó Békabölcs vízpalotájában töltött, és ahol bölcsességet tanulni ment a butaságot, a Sürgi-forgi országbeli kalandjai után a tekintélyét. A művet akár a jellemformálás, kiteljesedés regényének is tekinthetjük, hiszen a hős ahogy át-meg átesik a különböző emberformáló kalandokon, egyre több erényre tesz szert. Ezeknek az erényeknek a megszerzése, klasszikus értelemben, az emberré válás vagy felnőtté válás próbatételeiként is tételezhetők (bátorság, bölcsesség, becsületesség), sajátossá teszik ezt a fajta kalandozást, hogy minden erény megszerzése által egy-egy emberi gyengeséget is sikerül a főhősünknek maga mögött tudnia (félénkség, butaság, nagyravágyás). Hiszen a bátorság próbájának kiállása, tulajdonképpen a félénkség leküzdését jelenti, illetve a bölcsesség megszerzése együtt jár butaságtól való megszabadulással stb. Így kell ennek történnie, hogy a cselekmény a szerző szándékának megfelelően jusson el a végső üzenetig. Berszán műve az utazásregény típusába tartozik, annak egy modern, gyermekek számára adaptált változata. A fejezeteket a főhős alakja szövi össze. A főhős megnyerő alakján kívül a kalandokkal teli izgalmas cselekményszövés is fenntartja a gyerek vagy felnőtt olvasó érdeklődését. A könyvet Gacs Réka illusztrálta, aki egy évvel a könyv megjelenése előtt végzett a Magyar Iparművészeti Egyetem animáció szakán. Aprólékos rajzai jól illeszkednek a meseregény hangulatához, továbbgondolásra késztetik a gyerekolvasót.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése