2021. március 15., hétfő

Izge és Mozga nyomában




A 2020-as év kedvezőtlenül érintette a könyvkiadást általában, így az erdélyi gyerekkönyvkiadást is, a kolozsvári Ábel kiadónak mégis sikerült az év végére két figyelemre méltó gyerekkönyv-újdonsággal megörvendeztetni az olvasókat. (Izgemozga, Teszetosza). 

Az Izgemozga szerzője az öt gyerekkönyv-kötetes Alfonsín Gergely Edó, aki először a Monyómesék szerzőjeként lopta be magát a magyar gyermekolvasók szívébe. 

A mostani, tizenkét fejezetből álló meseregény alcíméből (Izge királykisasszony és Mozga lovag meséje) nemcsak a két mesehős nevét találhatja ki az olvasó, hanem egyben a könyv műfaját és a kort is, amelyben a meseregény cselekménye játszódik. 

A fejezetcímek alatt rövid, humorral átszőtt leírás tájékoztat a fejezetek tartalmáról. Maga a történet a klasszikus varázsmesék hármas szerkezetét követi: a hétfejű sárkány elrabolja a gyönyörűszép királykisasszonyt, a lovag elindul a királykisasszony kiszabadítására. Számos kaland és próba közepette sikerül legyőzni a hétfejű sárkányt. A mese boldog végkifejletében a két fiatal egybekélésének lehetünk tanúi.

A szerző a varázsmesei hagyományhoz híven annak egész tárházát vonultatja fel: kacsalábon forgó vár, varázseszközök, táltos paripa, sárkány. Mindezek az alapvető meseelemek és motívumok sajátosan keverednek a szerző írói leleményének termékeivel (pipa, a kancsók,  Hippiapacs és Hippianyacs, Copfmók). A modern mesék tipikus jellemzője a funkcióváltás, torzítás, így A. Gergely Edó meseregényében is a klasszikus tündérmesei elemek kiegészülnek: például a sárkánnyal való valóságos küzdelem szópárbajjal egészül ki. A főhős így nem csak a bátorság és vitézség, hanem az eszesség próbáját is kiállja. 

A teljes recenziót  itt olvashatjátok.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése