 |
| A Marosvásárhelyi Pedagógiai Líceum XI. E-s diákjai |
Szomorúan tapasztalom munkám során, hogy a pedagógusok többsége nem ismeri a kortárs gyermekirodalmat, a kortárs gyerekkönyveket, szerzőket, illusztrátorokat.
A világ változik. Változnak a társadalmi, kulturális feltételek, elvárások, melyek közepette a gyerek felnő. Tudjuk, hogy a személyiségfejlődésében az átörtöklés mellett a környezeti hatások alapvető tényezőt jelentenek. A változás következményeként el kell fogadnunk, hogy az új életérzés következtében a mai gyerekek eltérő igényeket támasztanak az olvasási, irodalmi művekkel szemben.
Hiszen az irodalom rólunk, emberekről szól. Ha a műalkotás nem nyeri el a befogadó tetszését, ha úgy érzi, nem róla szól az a mű, akkor elmarad a katarzis, tehát elmarad a pozitív irodalmi élmény, és megkérdőjelezhető a műélvezet. Műélvezet, irodalmi élmény hiányában viszont nincs olvasóvá nevelés. Nem lehet olvasóvá nevelni olyan művekkel, amelyek nem érintik meg a ma gyermekét. Ez nem azt jelenti, hogy a klasszikus irodalmat értéktelennek tartjuk, és mellőzzük a mai gyerekek olvasmányélményeiből. Vannak érzések, életmozzanatok, melyek sohasem változnak. Az ilyen életérzések, erkölcsi szabályok, értékítéletek, melyek kiállták már az idő próbáját teszik halhatatlanná a klasszikusokat. Olvassuk is őket. De mellettük megjelentek a mai világ új életérzései, problémái, melyekről beszélni (olvasni) kell. És erre alkalmasak a kortárs gyerekkönyvek.
Miután tanítványaimmal megismertetem a klasszikus gyermekirodalmat, jöhetnek a kortársak. Saját (gyerek)könyvtáram segítségével szemléltetek. Kiosztom a műveket, és előre megbeszélt időpontban maguk a diákok elemzik és mutatják be a gyerekkönyveket tartalmi, lélektani, irodalmi szempontból. Ez által olyan készségre tesznek szert, mely által képesek lesznek megkülönböztetni az értékes gyerekkönyvet a "silánytól, ahogy Benedek Elek fogalmazott az ismert képviselőházi beszédében.
Végső soron az a célom, hogy a jövő pedagógusnemzedék megismerje a kortárs gyermekirodalmat, ezzel párhuzamosan a jó gyerekkönyv kritériumait, és ne csak ajánlani tudja a szülőknek, hanem ő maga is használja majd munkája közben.
A világ változik. Változnak a társadalmi, kulturális feltételek, elvárások, melyek közepette a gyerek felnő. Tudjuk, hogy a személyiségfejlődésében az átörtöklés mellett a környezeti hatások alapvető tényezőt jelentenek. A változás következményeként el kell fogadnunk, hogy az új életérzés következtében a mai gyerekek eltérő igényeket támasztanak az olvasási, irodalmi művekkel szemben.
Hiszen az irodalom rólunk, emberekről szól. Ha a műalkotás nem nyeri el a befogadó tetszését, ha úgy érzi, nem róla szól az a mű, akkor elmarad a katarzis, tehát elmarad a pozitív irodalmi élmény, és megkérdőjelezhető a műélvezet. Műélvezet, irodalmi élmény hiányában viszont nincs olvasóvá nevelés. Nem lehet olvasóvá nevelni olyan művekkel, amelyek nem érintik meg a ma gyermekét. Ez nem azt jelenti, hogy a klasszikus irodalmat értéktelennek tartjuk, és mellőzzük a mai gyerekek olvasmányélményeiből. Vannak érzések, életmozzanatok, melyek sohasem változnak. Az ilyen életérzések, erkölcsi szabályok, értékítéletek, melyek kiállták már az idő próbáját teszik halhatatlanná a klasszikusokat. Olvassuk is őket. De mellettük megjelentek a mai világ új életérzései, problémái, melyekről beszélni (olvasni) kell. És erre alkalmasak a kortárs gyerekkönyvek.
Miután tanítványaimmal megismertetem a klasszikus gyermekirodalmat, jöhetnek a kortársak. Saját (gyerek)könyvtáram segítségével szemléltetek. Kiosztom a műveket, és előre megbeszélt időpontban maguk a diákok elemzik és mutatják be a gyerekkönyveket tartalmi, lélektani, irodalmi szempontból. Ez által olyan készségre tesznek szert, mely által képesek lesznek megkülönböztetni az értékes gyerekkönyvet a "silánytól, ahogy Benedek Elek fogalmazott az ismert képviselőházi beszédében.
Végső soron az a célom, hogy a jövő pedagógusnemzedék megismerje a kortárs gyermekirodalmat, ezzel párhuzamosan a jó gyerekkönyv kritériumait, és ne csak ajánlani tudja a szülőknek, hanem ő maga is használja majd munkája közben.
Sok sikert! Beszélj velük képeskönyvekröl is, és kérdezd meg, milyen illusztrációk tetszenek, és miért. Kérdezd meg tölük, milyen ifjúsági könyveket olvasnak most, és ajánljanak ök is egymásnak olvasnivalót.
VálaszTörlésKedves Marika, jövő héten indítom az Olvasó kört a suliban, de ott inkább nekik/róluk szóló irodalmat szeretnék ajánlani, feldolgozni - olyan együttlétekre gondolok, ami értük lesz, és minden didakticizmustól mentes (a gyerekkönyvek ismertetésére inkább veszek el a saját óráimból). A havi találkozókról rendszeresen beszámolok majd a blogon. Ölellek
Törlés