2011. július 28., csütörtök

A jó gyermekkönyv ismérvei

Mottó: „A gyermek lelke tiszta lap. Gondold meg jól, mivel írja tele a könyv, amelyet a kezébe adsz
Móricz Zsigmond



Olvasónak nem születik az ember. Az olvasóvá válás nevelés eredménye. Éppen ezért ennek a folyamatnak első számú felelőse a szülő, aki azzal, hogy maga is olvas (és követendő példát nyújt), megfelelő életkorban mesét olvas a gyerekének, majd később, mikor már megtanult olvasni a gyerek, megfelelő könyvet ad a gyermeke kezébe hozzájárul az olvasóvá válás segítéséhez. Ehhez az szükséges, hogy a szülő tudatosan válasszon könyvet a gyereknek. A gyerekkönyvek kiválasztásában úgy tartalmi, mint esztétikai szempontokat is figyelembe kell venni. Az előbbi nemcsak a nyelvezetre, az irodalmi szöveg esztétikai aspektusaira vonatkozik, hanem a lélektani, pedagógiai szempontokra is, vagyis figyelembe kell venni a gyermek érdeklődését, életkori sajátosságait, hogy olyan szöveget kínáljon meghallgatásra a gyereknek, amely olyan hétköznapi vagy akár nem hétköznapi, szimbolikus, irreális világot tár fel előtte, mely éppen foglalkoztatja, megérinti. Minden gyerek más. Más előélettel, más élményekkel, más személyiségjegyekkel rendelkezik. Éppen ezért a szülő, aki a legjobban ismeri gyerekét, ő tudja igazán, hogy melyik legmegfelelőbb olvasmány gyereke számára: mi érdekli, mi köti le a figyelmét, milyen nehézségű szöveget ért meg stb. Az is tapasztalt tény, hogy az olvasóvá válás az élvezet, a pozitív élménynyújtás alapján válik kisgyerekkorban megvalósíthatóvá. Eleinte az anya vegye ölébe gyermekét, pozitív emóciókat, átélést, örömöt nyújtson az olvasás által. Ennek biztosítása megalapozza azt a pedagógiai optimizmusunkat, hogy kamaszként is keresni fogja majd az olvasás felemelő élményét.

Milyen gyerekkönyveket válasszunk? Erre a kérdésre tehát némiképp egyszerű a válasz. Olyant, amely megszólítja a gyereket, amely olyan történetet mesél el, mely kielégíti a történés, cselekvés iránti igényét, másrészt olyan szereplőket mutat be, amellyel könnyen azonosul. Kiscsoportos óvodás korban a legalkalmasabbak a kortárs hétköznapi mesék (Marék Veronika, Berg Judit, Finy Petra, Lackfi János stb. meséi) egyszerű gyerektörténetek, illetve állatmesék. A gyerekkönyvek számos műfaja létezik, a leporellótól, a böngészőkön keresztül egészen a meséskönyvekig. Jó, ha a gyereknek minden műfajból van egy pár könyve, hogy belőlük kedvére válogathasson. Ne hagyjuk ki a verseket sem. Legnagyobb presztízsű kortárs költőink írnak ma a gyerekeknek: Lackfi János, Tóth Krisztina, Kovács András Ferenc, Kiss Ottó, hogy csak a legnagyobbakat említsem. A gyermekversek, akárcsak a mesék kortalanok, tehát születéstől kezdődően minden életszakaszban létjogosultságuk van az irodalmi ízlésformálás, személyiségfejlesztés terén. Figyeljünk viszont arra, hogy a nagy klasszikusokat csak később, nagycsoportos kora után olvassunk a gyereknek, hiszen csak később érti meg a népmesék, a klasszikus mesék erkölcsi célzatát, szimbolikus jelentését. Ezek a mesék megtanítják élni a gyermeket, megtanítják eligazodni a világban, segítenek neki megérteni önmagukat, és másokat. Hogy egy gyermeknek egy adott életkorban melyik mese a legfontosabb, teljességgel attól függ, hogy éppen hol tart a lelki fejlődésben, hogy éppen milyen problémák foglalkoztatják leginkább.

Fontos szempont a gyerekkönyv kiválasztásakor az illusztráció minősége, vagyis a képi megjelenítés. Hiszen ma a vizuális kultúra térnyerésének köszönhetően a könyv illusztrátora szinte egyenrangú társa a könyv szerzőjének. A kisgyerek figyelmét lekötik a színes rajzok, így a gyerekkönyv a vizuális nevelés, esztétikai ízlésformálás eszközévé is válik. A könyv tartalmi jegyein kívül, a szöveg és az illusztrációk minőségén kívül a könyv esztétikai értékeihez tartozik még a tipográfia és a könyv kötésmódja. Ne adjunk giccses, megjelenésében silány könyvet a gyerek kezébe.

Legfontosabb magyar gyerekkönyvkiadók, amelyek a fent megnevezett szempontok szerint igényes és értékes gyerekkönyveket jelentetnek meg: Móra, Pagony, Csimota, Naphegy, Csodaceruza, Vivandra, Holnap, Ceruza, Cerkabella, Koinónia stb. Ma már számos internetes portál foglalkozik az olvasóvá nevelés, gyerekkönyvek kérdésével, könyvajánlók, tanácsok által segítik a szülőket, hogy mikor, milyen könyvet olvasson gyerekének.  A  kiadók weboldalain kívül figyelembe ajánlom a http://www.konyvmutatvanyosok.wordpress.com/ gyermekirodalmi blogot, illetve az egyetlen magyar gyermekirodalmi folyóiratot, a Csodaceruzát.

Olvassatok minden nap!

Megjelent a Hargita Népe napilap július 8-ai számában

http://hnepe.files.wordpress.com/2011/07/11070808.pdf

2011. július 19., kedd

Mesés Székelyföld

Hargita Megye Tanácsának Műemlékvédelmi Közszolgálata és Hargita Kiadóhivatal közös kiadásával jelent meg nemrég a Túros Eszter, valamint Lövétei Lázár László, a Hargita Kiadóhivatal vezetője által szerkesztett Mesés Székelyföld mesekönyv, mely amint a cím is mutatja Székelyföld nevezetes tájait, jellegezetességeit mutatja be Sarány István mesélésében.
Az első kötet főszereplője a Madéfalvára a nagyszülőkhöz nyaralni érkező két unoka: Zolika és Annácska, akik kirándulva, utazgatva, a nagyapa és nagymama meséiből ismerhetik meg Alcsíkot, Csíkszeredát és környékét, valamint a Kászonok jellegzetességeit.
A szerzőnek, Sarány Istvánnak a családi kirándulások adták a könyvhöz a kiindulópontot. „Mikor sikerül összehangolni szabadidőmet a gyermekek szabadidejével, akkor igyekszünk együtt tölteni azt a pár órát. Így hétvégeken egyik-másik ismerősünket, rokonunkat keressük fel, s miközben áthaladunk a környékbeli településeken, igyekszünk megtudni minél többet róluk. Előnyünkre szolgál, hogy újságíróként Kristó Tibor és Ferencz Imre kalauzolásával megismerhettem a megyét, sok olyan információt raktároztam el, amit a napi anyagokban talán nem is írtam meg. Egy-egy ilyen kirándulás alkalmával előjönnek ezek a történetek, s akkor megosztom azokat gyermekeimmel. Ezekből a történetekből állt össze ez a kis kötet, no meg pár jópofa párbeszédből, elejtett mondatból, ami gyermekeimhez kapcsolódik. Ezek a történetek rég érlelődtek bennem, így kapóra jött a megyei önkormányzat részéről a felkérés, hogy osszuk meg azokat a székelyföldi gyermekekkel." - nyilatkozta a Hargita Népe napilapnak a szerző.
A Székelyföld fontosabb jellegzetességeit bemutató sorozatot ötkötetesre tervezték. Az első kötetből, melyet Péter Alpár háromszéki képzőművész illusztrált, Csíkszeredát és környékét, valamint Alcsíkot és Kászont ismerhetik meg. A következő Felcsíkról és a Gyergyói-medencéről szól. A többi kötet természetesen Udvarhelyszék, Háromszék, Marosszék, sőt Aranyosszék nevezetességeit tartalmazza. Egy-egy kötet megjelenésére mindig valamilyen alkalmat választanak . Az elsőt a Székelyföld Napok tiszteletére jelentették meg.