Máté Angi úgy tört be a kortárs irodalomba, mint egy "susogó levél": sejtelmesen, titokzatosan, markáns erezetű arcéllel. Aki egyszer látta vagy tenyerébe fogta, többé nem akart megválni tőle. Néha látni őt, hisz itt szálldos gyöngéden, könnyedén, csupasz fák közt, susogó hangjával fel-fel idéz egy benyomást, egy élményt, egy valóságrészletet.
A kolozsvári szerző második mesekötete a Cerkabella kiadónál jelent meg nemrég. A kötet olyan, a gyerekek számára mindennap használt, hétköznapi fogalmakról szólnak, amelyek eddig mégsem jelentettek témát a gyerekirodalomban: fázás, magány, félelem, szeretet.
Korábbi kötete, a Volt egyszer egy, melyet a Pagony adott ki Szulyovszky Sarolta illusztrációival hasonlóképpen egyedi univerzumba ragadta az olvasót.
Lackfi János megfogalmazásában "Máté Angi írásai „világújrateremtő", egyszerre egyedi és erdélyi, gyermeki és művészi, csodásan hajlékony és mulatságosan naiv" Máté Angi - nyelven beszélnek. Mesékről lévén szó a szokatlan perspektívák, megszemélyesülő fogalmak, varázslatok használatával lesznek különlegesek ezek a történetek, melyekben az érzékelésnek kitüntetett szerepe van. A rövidprózák, Keszeg Ágnes illusztrációival kiegészülve különös, álomszerű, szürreális, ám mégis otthonos hangulatú mesekönyvet eredményeznek".
Kinga, köszönöm.
VálaszTörlésKedves Angi, ha személyesen nem is ismerjük egymást, hangod már igen ismerős számunkra. Szeretjük meséidet. Nagyon.
VálaszTörlés