A csíkszeredai Gutenberg Könyvkiadó 2010-ben alakult. Először tavaly, 2010-ben a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mutatkozott be az erdélyi olvasóközönség előtt három igen szép kivitelezésű Mátyás királyról szóló mesekönyvvel, melyek illusztrálására három jól ismert erdélyi illusztrátort kért fel. A kiadó kiadványaival így próbálta közelebb hozni a hagyományos meseirodalom klasszikus darabjait a mai gyerekolvasók számára.
A gyermekkönyv kategóriával indító hazai kiadó az idén a legkisebb korosztályt megcélozva új műfajjal jelentkezett, a jelenlegi erdélyi gyerekkönyvpiacról hiányzó lapozó-sorozattal, mely ötletével, megszerkesztésével, tipográfiai koncepciójával, nyomdai kivitelezésével is a Gutenberg kiadó és nyomda életképességéről, hozzáértéséről tanúskodik. Szakmai berkekben ismert tény, hogy a leporellók, lapozók többségét Kínában gyártják, a kiadó érdeme ezúttal nemcsak abban rejlik, hogy kiadványával a legkisebb „olvasó” korosztály igényeire is figyel, hanem abban is, hogy ennek a műfajnak a hazai körülmények között megvalósítható technikai kivitelezésére is vállalkozik.
Tudjuk, hogy az olvasóvá nevelésnek, a könyv megszerettetésének már egész kicsi korban kell elkezdődnie, amikor az anya ölében tartva gyerekét mondókás-könyvek, lapozók, leporellók forgatása közben segíti gyerekét a zenei anyanyelv elsajátításában, szókincsnek, a beszédészlelésnek és beszédértésnek a fejlesztésében. A leporellók a gyerek anyanyelvi képességeinek kiművelésén túl az auditív és vizuális emlékezetének fejlesztésében is igen nagy szerepet játszanak. Éppen ezért igen fontos szempont ennek a műfajnak az esetében az igényes szöveg és illusztráció megválasztása. A leporellók művészi szempontból értékes, a gyermeki világlátáshoz igazodó illusztrációi a kisdedek vizuális kultúráját fejlesztik, hiszen a rajzok segíti a gyereket az őt körülvevő valóság felfedezésében, mélyebb megismerésében, művészi leképezésében. A könyvek keménytáblás formátuma lehetőséget kínál az önálló lapozgatásra is, tudniillik 2 éves korig a gyerek a könyvre, mint játéktárgyra tekint. Ez a fajta mozgásos késztetés sajátosan illeszkedik alapvető tevékenységébe, a mindennapos játékba.
A Gutenberg kiadó lapozó-sorozata a kortárs erdélyi gyermeklíra legmarkánsabb képviselőinek, Kovács András Ferencnek és László Noéminek a verseit választotta. Az előbbiben a költő Napsugár-csízió című versével hívja játékra a gyermeki képzeletet, az évszakok váltakozásával érzékeltetve az idő múlását, az élet ritmusát. Az ősi mágikus természetszemlélet, a gyermeki antropomorfizáló világlátás elevenedik meg úgy a vers tartalmában, mint az illusztrációk bájában. KAF versének zseniális szövege, nyelvezete, valamint Faltisz Alexandra bájos kompozíciói találóan simulnak egybe a könyvben, újra és újra lapozásra hívva a kisgyereket.
A második Gutenberg-lapozó László Noémi Afrika című versét kínálja fel a gyermeki fülnek, elmének, Csillag István plasztikus, egyéni stílussal megfestett játékos illusztrációi pedig gyermeki szemeket bájolnak.
„Gyermekversből sosem elég” – szoktuk mondani mi, szülők, pedagógusok. És íme egy hazai kiadó, mely kívánságunknak eleget téve az erdélyi könyvkiadás szomorú helyzetének dacára úgy dönt, hogy vállalja a színvonalas kortárs magyar líra népszerűsítését a legkisebbek körében is. Mert ugye tudjuk, hogy mint minden nevelést, az olvasóvá nevelést is a legkisebb korban kell elkezdeni. És nem is mindegy, hogy hogyan és mivel.
Szia Kinga, tetszik a megfogalmazásod, hogy vers és kompozíció "találóan simulnak egybe." Grt! S Üdv!
VálaszTörlésKöszi, Ruki.
VálaszTörlés