A héten egy különleges könyvet mutattunk be a nagyközönségnek: Zsidó Tímea Tizenhat fekete felhő című regényét. Olyan könyvet, amely szerintem különösen közel állhat a középiskolás fiatalokhoz, hiszen róluk, nekik és az őket foglalkoztató, sokszor kimondatlan kérdésekről szól.
Különösen hitelessé teszi a könyvet, hogy a szerző maga is mindössze tizennyolc éves, miközben történetének szereplői tizenhat éves fiatalok. Közelről, hitelesen és érzékenyen mutatja meg tehát a kamaszok belső vívódásait, lelki nehézségeit és azokat a kérdéseket, amelyekről sokszor nem beszélünk. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a fiataloknak „nincsenek igazi problémáik”, pedig nap mint nap megküzdenek a maguk nehézségeivel, bizonytalanságaival és sokszor feldolgozatlan érzéseivel.
Magam is fiatalokkal dolgozom, ezért különösen örültem a könyvnek, legfőképp annak, hogy egy tizenéves szemszögén keresztül nyerünk betekintést Hiszem, hogy az ilyen könyvekre nagy szükség van: segíthetnek a fiataloknak felismerni és megfogalmazni a saját érzéseiket, szembenézni a problémáikkal, vagy egyszerűen csak megnyugtató érzést adhatnak: "nem vagyok egyedül azzal, amivel küzdök. Más, velem egykorú fiatalok is hordoznak hasonló, kimondatlan kérdéseket és fájdalmakat. "
Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy a könyv nem tartozik a szó szoros értelmében vett problémaregények közé, hiszen fikció a javából, mégis erőteljesen a valóságban, a mai társadalom mindennapjaiban gyökerezik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése