Ha az élet egy nagy könyvtár, ahogyan Borges mondta, akkor miért ne mondhatnánk azt, hogy bizonyos könyvekkel való találkozásunk is sorsszerű. Boldizsár Ildikó Amália könyvét régóta vártam, és mint minden eddigi könyve, ez is megfelelő időben érkezett el hozzám. Számomra Amália a titkok és az elfogadás könyve. Jelképekben és archetípusokban rendkívül gazdag, többrétegű, csodálatosan szép mesék gyűjteménye. Sokrétűségük, parabolisztikus jellegük folytán kortalanok: megszívlelendő bölcsességeket hordoznak kicsiknek, nagyoknak egyaránt. Amália meséi végtelen barangolásra hívnak bennünket. A könyvet olvasva sűrű jelképek között járunk, olyan belső utakon, melyek érdekes titkokat rejtenek magukban. Amália álmaiban járva rájövünk, hogy mi is lehetünk Amáliák, hiszen ott lakik bennünk a szépség, a jóság és a bölcsesség, csak keresnünk kell. Hiszen mindannyian egy anyától származunk, ugyanannak az örökségnek a részesei vagyunk. Boldizsár Ildikó ennek a tudásnak a birtokában vezet bennünket. Amália meséi olyan univerzális életbölcsességek sűrített változatai, melyek tükröt tartanak elénk, önmagunk megismerését, az életszépségének, lényegének feltárását és meglátását segítik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése