2010. november 15., hétfő

Gyerekkönyv-újdonságok a XVI. Marosvásárhelyi Könyvvásáron

A visszejelzések, a résztvevők és a szervezők sajtónak adott nyilatkozatai, magánbeszélgetések, kommentek alapján állíthatom, hogy az idei Marosvásárhelyi Könyvvásár legalább három szempontból volt gyerekközpontú. Egyrészt a Gutenberg Kiadó kezdeményezésére beindított gyerekfoglalkozásoknak köszönhetően, másrészt az újonnan bemutatott gyerekkönyvek színvonaláról és számáról ítélve. Harmadsorban talán az is meghatározó volt, hogy a Szép könyv díj megítéléseként megválasztott zsűri elnökekének az idén Lackfi Jánost kérték fel, kinek jelenléte, itt tartózkodása ünnepélyessé tette az idei könyvvásárt, hiszen előadást is tartott a szerző A gyermek az új magyar irodalomban címmel. Káli Király Istvánnak, a Romániai Magyar Könyves Céh vezetőjének, a Mentor Kiadó igazgatójának megjegyzése, miszerint "gyermekeket szoktatni úgy a könyre, miként a bilire", az idei könyvvásár szlogenjévé vált.
Örvendetes tény, hogy az utóbbi tíz évben az erdélyi gyerekkönyvkiadás fellendülésének lehetünk tanúi. A magyarországi gyerekkönyvkiadás előremozdulása, új gyerekkönyvkiadók megjelenése és összefogása, a Móra monopóliumának megdöntése a gyerekkönyvpiacon stb. ösztönzőleg hatott az erdélyi gyerkkönyvkiadásra is. Az utóbbi években ugyanis egyre több kiadó vállalja fel a gyerekkönyvek megjelentetését. Annak ellenére, hogy egyetlen kiadó sem kötelezte el magát kizárólagosan a gyerekkönyvek mellett, ennek magyarázatát az állami támogatottság hiányában, a kisebbségi helyzetből fakadó, hazai anyagi-gazdasági-kereskedelmi szempontból mostoha körülményekben kereshetjük, és nem a kortárs erdélyi gyermekirodalom stagnálásában.
Az utóbbi években a romániai gyermekirodalomban ugyanis egy jól körülhatárolt fiatal költő és írótábor körvonalazódik, akiket, többek között, a kolozsvári Napsugár és Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője, Zsigmond Emese búzdít évről-évre, és népszerűsít az erdélyi gyerekeknek a lapok hasábjain. Gondoljunk csak az idősebb generáció (Markó Béla, Cseh Katalin, Ferenczes István, KAF, Egyed Emese stb.) mellett felsorakozó fiatal költőnemzedékre: László Noémi, Balázs Imre József, Demény Péter, Fekete Vince, Máté Angi stb. Illetve illusztrátorainkra, kik egyre ismertebbekké válnak Magyarországon is meghatározva az erdélyi gyerekkkönyvek és gyermeklapok sajátos, egyedi arculatát: Keszeg Ágnes, Mezey Ildikó, Csillag István, Cabuz Annamária, Jánosi Andrea, Szabó Zelmira stb.
A 2006-ban Fekete Vince által szerkesztett Tündérkert virágai című hazai gyermekvers-antológia azt a gazdag erdélyi gyermekköltészet-hagyományt igyekezett bemutatni, ami Benedek Elek óta általában jellemző a hazai irodalomra. Ebbe az antológiába a kortársak közül már bekerülnek olyan költők, mint KAF, Markó Béla, László Noémi, Fekete Vince, Cseh Katalin, Visky András, Egyed Emese stb., de kimaradnak olyan költők, mint Balázs Imre József és Demény Péter, kiknek azóta önálló gyermekverskötetük is napvilágot látott (lásd Hanna-hinta, Ágóbágó naplója), kötetek, melyek gyermekköltészetünk megújításának legfőbb bizonyítékai. Érdekes megvizsgálni, hogy a Csimota-Pagony Könyviadók vezetői (Edinger - Banyó - Csányi - Kovács) által szerkesztett Friss tinta! (Mai gyermekvers-antológia) Kányádi, KAF, László Noémi és Visky András gyermekverseiből emel be egy pár darabot kötetébe, míg az idén megjelent Lackfi szerkesztette Aranysityakba Máté Angi, Balázs Imre József, Demény Péter és László Noémi gyermekversei képviselik az erdélyi gyermekköltészetet.
A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár idei újdonsága, melyet titokban már sejtettünk, mitöbb tudtunk, László Noémi Labdarózsa című gyermekverskötete volt. Gyermekirodalmunkban nem először fordul elő ez a cím (lásd Bálint Ágnes Labdarózsája, mely egy barátságos vizsláról szól). Kötetének péntek délutáni bemutatása ezúttal Kovács András Ferencre hárult, aki a kötet szerkesztőjeként faggatta Noémit alkotói stílusáról, műhelytitkairól.

Beszélgetésükből kiderült, hogy László Noémi kötete méltó példája annak, hogy a mai irodalmi felfogásban mennyire elmosódnak a határok felnőttköltészet és gyerekköltészet között. Hacsak nem követel meg ez utóbbi még nagyobb odafigyelést, gondosságot a költő részéről. Hogy ilyen későre jelenik meg Noémi első önálló gyermekverskötete annak egyetlen egy magyarázata van véleménye szerint: az elégedetlenség, az a bizonyyos mérce, melynél alább nem hagyhat az önmagával szemben roppant igényes, a gyermeki méltóság előtt fejethajtó költő. 15 év írásaiból válogatott tehát a szerző, mikor végre úgy gondolta ezzel a kötetnyi gyermekverssel szégyenkezés nélkül megmutatkozhat olvasói előtt.
Volt
A világ kék volt, zöld, piros,
nagy, ismeretlen, titkos, otthonos.
Az égre hinta szállt, akáclevél,
a földre álom, tollú, tél.
A földben vasgolyó volt, tört cserép,
formátlan, csonka kő, törmelék.
Az idő lágy, forró viasz,
és minden szó igaz.
ezeket a verseket olvasván bennem önkéntelenül a Nemes Nagy Ágnes-féle objektív világláttatásra törekvő, mégis a végtelenségig szubjektív hang ötlik fel, mely tele van bájjal, gyöngédséggel, a világot körülölelő gyermeki szeretettel. Igazi lírai hang ez, mely a kortárs gyermekprózában a Máté Angi-féle sajátos világszemlélettel rokon. Jellemzőiként két szót lehetne meghatározni: tisztaság és ősi ritmikusság. Nagy költő elődöket keresve László Noémi gyermekköltészetének tisztasága József Attilát, dallamossága, rímes-ritmusos sajátossága pedig Weöres Sándort juttatja eszünkbe (KAF méltatása).
Ezt a gyöngédséget, ezt a gyermeki naiv látásmódot a kötet illusztrátora Szulyovszky Sarolta zseniálisan tudta visszaadni, felerősíteni sajátosan egyéni stílusú ábrázolás-technikájával. Az illusztrációk érdekessége a kétsíkú ábrázolásban a rejlik, ami az illusztrátor rajzai és a gyerekrajzok (Blanka, Peti, Levente és Matyi) párbeszédében mutatkozik meg (hasonló párhuzamos technikának lehettünk Takács Mari Friss tinta!-beli illusztrációiban, csak ezúttal a gyerekrajzok képviselik a fekete-fehér rajzokat, melyek nagyszerűen mosódnak bele az eredeti rajzokba. A Bookart Könyvkiadónak idén is sikerült egy gyönyörű gyerekkönyvvel gazdagítani a művészi színvonallal készült hazai gyerekkönyvkiadványok sorát.
Folytatnám a sort az erdélyi gyerekkönyvkiadás talán legjelentősebb kiadójával, a kolozsvári Koinóniával, mely az idén három gyerekeknek szánt kiadvánnyal lepte meg olvasóit. Az első egy mese-antológia, karácsonyi témában. Szerzői az erdélyi gyerekkönyvírók színe-java: Láng Zsolt (Az erdei a nátha), Máté Angi (Volt egyszer egy ablak), Balázs Imre József (Három vándor), László Noémi: Cinege Panni, nem örül, de aztán álmodik), Zágoni Balázs (Az Angyal tanítványa), Demény Péter (Kalandos fejezet, amelyben Micimackó unatkozik és kifulladásig), Berszán István ( A juhászkutya karácsonya), Boda Edit (Egy karácsony előtti karácsony) és Simon Réka Zsuzsanna (A szelek karácsonya). A mesék idén januárban, az ünnepek utáni hangulatban születtek, Zágoni Balázs a kötet szerkesztője, ugyanis ekkor kérte fel írótársait a mesék megírására. A kötet alcíme: Mai erdélyi mesék. Miután elolvastam László Noémi meséjét, a tőle megszokott egyéni kamaszhangján, mellyel a Feketelevesben annyira evidensen megütött, a disznóvágásról, disznófősajtról stb, akkor értettem meg tulajdonképpen az alcím értelmét.

A kötetet Szabó Zelmira illusztrálta, kedves, gyermeki, néhol mágikus, szürrealista vonásokat magánhordozó képekkel. Kitűnő karácsonyi ajándék lehet óvodás-iskolás gyereknek egyaránt.

A Koinónia Könyvkiadó második újdonsága Az első karácsonyi ajándékok legendája című könyv, melynek érdekessége, hogy a karácsonyi történet magyarra fordítása előbb prózában, majd színpadi átdolgozásban olvasható. Ez utóbbi változat tanároknak kimondottan hasznos segédanyagként szolgálhat most, ünnepek előtt. A fordítás Garay Erzsébet, a színpadi átírás Ferenczy Noémi munkája. A lehetletkönnyű, helyenként miniatűr, kedves illusztrációkat Keszeg Ágnes készítette.

A nyomdafriss gyerekkönyvek sorát folytatva a Koinónia könyvbemutatójának utolsó mozzanataként, Zágoni Balázs, a kiadó igazgatója igencsak elégedetten mutatta be a régóta dédelgetett álma valóraváltásaként létrejött Volt egyszer egy kis zsidó Kányádi Sándor által fordított jiddis népdalokat tartalmazó kötetét. A kötet a könyvkiadásnak azt a módját mutatja, nyilatkozta Zágoni Balázs, mikor előbb születik meg a CD, és utóbb a könyv. Minekutána a gyerekeivel évek óta hallgatják a Gryllus-testvérek és a Szalóki Ági-féle feldolgozást, úgy gondolta a kiadó igazgatója, igazi csemege lehet a gyerekek számára ezeknek a szövegeknek a könyv formájában való kiadása, nagyszerű rajzokkal illusztrálva. Ennek az illusztrációs munkának a kivitelezésével Jánosi Andreát bízta meg, kinek rajzai oly mértékben lenyűgözték még Kányádit is, hogy lelkére kötötte a zsidó felmenőinek felkutatását. Valóban Jánosi Andrea rajzai nagyszerűen simulnak a szövegekhez igazi gyerekkönyvvé avatják ezt a méreteiben is a gyerekek apró kezeihez igazodó kiadványt. Mindezek ellenére, úgy vettem észre, a felnőttek még nagyobb szeretettel forgatták a könyvet. Kányádi Sándornak ismertek a szász népdal-fordításai. Nagygalambfalván gyerekkorában együtt játszott a szász, zsidó pajtásaival. Az irántuk való szeretet és tisztelet fejeződik ki népdalfordításaiban. Szent István királyunk Imre herceghez intézett intelmeire, valamint a nagy költői példaképének, Petőfinek a gondolataira hivatkozva fejtette ki a népek kölcsönös tiszteletének és szeretetének fontosságát, mely tudatosan ott munkált gondolataiban a fordítói munka közben - vallotta Kányádi a könyv bemutatóján.
A Könyvvásár ünnepélyes megnyitójának fő mozzanata a Szép könyv díjazottainak ismertetése volt. A Lackfi János szépíróból, Albert András nyomdászmesterből és Részegh Botond képzőművészből álló zsűri gyermekirodalom kategóriában a Bookart Kiadó László Noémi - Szulyovszky Sarolta Labdarózsa című kötetének ítélte oda az első díjat.
A második, harmadik és negyedik díjat a Gutenberg Kiadó három Mátyás királyról szóló meséskönyve nyerte, kiknek illusztrátorai erdélyi képzőművészek: Csillag István (a Pallas Kiadó Mesevonat sorozatának illusztrátora, Mezey Ildikó a Piros autó lábnyomai a hóban című kötet illusztrátora) és a Keszeg Ágnes a fiatal, kortárs befutott képzőművész, akit már nem is szükséges bemutatni (Hanna-hinta, Ágóbágó naplója, Feketeleves illusztrátora). Az újonnan alakult csíkszeredai kiadónak, mely gyermekkönyv kiadásával indult útjára, épp ez volt a szándéka: megfigyelni hogyan lép dialógusba három kortárs illusztrátor az azonos tematikájú klasszikus szövegekkel, és hogyan tudja a mai gyerekeket megszólítani rajzaikkal. Célkitűzései között szerepel a színvonalas erdélyi gyerekkönyvkiadás ügyének fellendítése erdélyi szerzők és illusztrátorok megbízásával, támogatásával. A három Mátyás királyról szóló meséskönyveket illetően elmondható, hogy a kiadó érdeme, hogy a szövegeken nem másított, hisz legjobb mesemondóink mesélnek benne egy archaikus, mégis vonzó nyelven. Ennek ellenére az illusztrációknak és a téma közkedveltéségének köszönhetően frissen hatnak a mai olvasóra. A kiadónak sikerült egyszerre három szakmai értelemben vett szép könyvet az olvasó asztalára tenni, mely az értékelés különböző szempontjainak (könyvterv, borítóterv, tördelés, a nyomtatás minősége, kötészet igényessége és az illusztrációk kidolgozottsága) eleget téve jelzi az erdélyi gyerekkönyvnyomtatás versenyképességét.
A marosvásárhelyi Mentor kiadó az idén Kopacz Mária Borika és a padlás manói című meseregényét adta ki a szerző illusztrációival. A neves képzőművész Marosvásárhelyen született a 80-as években a Napsugár munkatársaként működött. Akkoriban írta meg a Borika világkörüli sétája egy szerda délután című meseregényét, melyet sizntén maga illusztrált. Színes, szürrealisztikus grafikái legújabb könyvében a régi szép időket idézik fel a hajdani gyerekolvasóban.
Az itt fevázolt szemle, mely az idei könyvvásár gyermekkönyv-újdonságait igyekezett bemutatni azt igazolja, hogy a Marosvásárhelyen évente megrendezett könyvvásár az erdélyi gyermekirodalom meghatározó orgánumává vált, hiszen az ilyenkor bemutatott gyerekkönyvek száma és minősége jelzi a létező, s egyre inkább magára találó, a magyarországi fejlődési, újító tendenciákat szem előtt tartó erdélyi magyar gyermekirodalom értékeit, az egyes alkotói szándékokat, trendeket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése