2010. december 11., szombat

Könyvesboltok Marosvásárhelyen

Az, hogy az Erdélyben a könyvkiadás közszolgálat, szinte közhellyé vált. De mi a helyzet a gyerekkultúra terjesztésében, népszerűsítésében igen nagy szerepet játszó könyvesboltok terén? A könyvkiadás, a színvonalas gyermefolyóiratok, gyerekkönyvtárak mellett a gyerekkönyvesboltok lehetnének a gyermekirodalom, a gyerekek, fiatalok olvasóvá nevelésének posztmodern fórumai. A gyerekkönyvtárak célja elsősorban a gyerekek egyéni érdeklődésének a kielégítése. A gyerekkönyvtári térnek, berendezésnek, s az állomány összetételének is jobban kell alkalmazkodni a gyerekek életkorához és igényeihez (pl. legyen tér a gyerekek manuális foglalkozásához, lehetőség a bábozásra, játékos foglalkozásokra, a számítógép-használatra stb.) A Maros Megyei Könyvtár csupán részben képes eleget tenni ezen elvárásoknak. Egyre kevésbé tud lépést tartani az egyre gyarapodó gyermekkönyv címekkel és árakkal. Véleményem szerint sokkal több időt, energiát kellene arra fordítania a könyvtárnak, hogy a gyerekeket becsalja a könyvtárba.

A téma szempontjából az a legszomorúbb, egyrészt, hogy a gyermekkönyvtári részleg könyvtárosai nem ismerik a kortárs gyerekkönyveket, még a klasszikus magyar gyermekirodalomról is igen hiányos ismereteik vannak, másrészt az anyagi juttatás évről-évre csökken, egyre kevesebb pénz jut egy megyei könyvtárban a gyerekkönyvállomány bővítésére, ezen belül még kevesebb jut kisebbség nyelvén írt gyerekkönyvekre. Az a pár példányszám, mellyel évről-évre bővítik az állományt, inkább a hazai kiadók újdonságaira, illetve a már meglévvő klasszikusok újrabeszerzésére, pótlására kórlátozódik.

A megyei gyerekkönyvtár hivatását képtelen betölteni, és ebből a sajátos helyzetből fakad, hogy az az igényes szülő, aki tájékozott az értékes kortárs gyerekkönyvpiacon, saját pénzén kénytelen gyeremekének ezeket a gyerekkönyveket beszerezni. Ilyen szempontból tehát egy korszerű gyerekkönyvesbolt létesülése városunkban igen szükségszerű tényezővé vált.

Annak ellenére, hogy kimondottan gyerekkönyvesbolt városunkban nem létezik (egy hangulatos, gyermekközpontú, a gyerekek igényeihez igazodó, teljes készletű könyesboltra gondolok. Hamarosan Pöszkével/ kidolgozzuk a jó gyerekkönyvesbolt kritériumrendszerét!), mégis örvendetes tény, hogy csak a város központjában 5 könyvesbolt működik, ahol sok más jellegű kiadvány mellett értékes gyerekkönyveket is megtalál ma már az ember.

Könyvesbolt-szemlém egy igen egyszerű okból kifolyólag született meg fejemben: feltérképezni, hogy a hazai és a magyarországi nemrég kiadott újdonságok milyen mértékben fellelhetők városunk könyvesboltjaiban. Konkrétan Lovász Andrea Navigátora, Szegedi Kata Lenkája és a Csodaceruza Kiadó Samu-sorozata érdekelt.

Először a némrég nagyobb helyiségbe költözött Kulcslyuk könyvesboltba "kukkintottam" be, eleget téve a helyi ErdélyFM Rádióban naponta többször is elhangzó reklámfelhívásnak. Ez egyébként városunk "legfiatalabb" könyvesboltja. Méltó is lenne fiatalságához, hogy elsősorban az újdonságokkal kecsegtesse az olvasóit. A bebarangolt 5 könyvesbolt közül a Kulcslyuk könyvesbolt kirakata vonzott leginkább.



A könyvesbolt a Kossuth utca 5. szám alatt található, kirakatában örömmel fedeztem fel az egyik keresett könyvújdonságot, a Lenkát, illetve azokat a gyerekkönyveket, melyeket nemrég a blogomon is közzétettem, s melyeket karácsony körül szoktam fiaimnak felolvasni. A kirakatrendező tehát igen "jól tájékozott" ebben az ügyben.



A könyvesboltba belépve óriási tér fogadja a könyvek iránt érdeklődő belépőt, jobb felől pszichológiával, neveléssel kapcsolatos könyvek, balkéz felől pedig a gyerekkönyvek sora következik. A gyerekkönyveket életkorok szerint rendezték - világosított fel a szociálpedagógógusi oklevéllel rendelkező eladó. Előtérbe helyezték a karácsonnyal, az évszakkal kapcsolatos könyveket. Megsaccolva (becslés tőlem!) kb. 100 gyerekkönyvcím szerepel a készletükben a legrangosabb magyarországi gyerekkönyvkiadóktól: Móra, Naphegy, Pagony, Csimota, Cerkabella, Vivandra, Ceruza stb. Szinte teljes mértékben a fiam könyvtára kacsintott vissza a könyvespolcokról a Csodafától kezdve a Naphegy sorozat Művészi Mesekönyv sorozatán keresztül egészen a Ceruza Kiadó Kippkopp-sorozatáig vagy az igen kedvelt Findusz-sorozatig.

Én, személy szerint, jobban szeretem a kisebb helyiségeket, melyben a zsúfolásig megtelt polcok a bőséget, a nagyobb választékot sugallják a vevő számára. A nagyobb helyiségben való gondolkodás az egyesület azon szándékéban keresendő, hogy gyerekfoglalkozások is teret nyerjenek majd a közeljövőben. A Bookline-féle árkedvezményes játék mentén a bolt is hasonlóképpen a szerdai napot választotta az egy-egy kijelölt könyvkiadó könyveinek kedvezményes megvásárlása céljából.
Annak ellenére, hogy a könyvkészletet szegényesnek találtam, mégis figyelemre méltó a beszerzésben, a könyvek megválasztásában megmutatkozó értékszemlélet.
Boldogan léptem ki tehát az üzletből, hiszen a keresett könyvek közül - aminek céljából, végül is, nyakamba vettem a várost - a Lenkát megtaláltam, illetve a Emmet - Cabban-sorozat III. nekünk hiányzó darabjába is bele tudtam kukkintani.



A könyvfelderítő sétám második állomása az Erdélyi Könyvklub könyvesboltja volt, melyet azért szeretek, mert sok erdélyi kiadó gyerekkönyvét kizárólag itt lehet beszerezni. Például az Erdélyi Helyőrség kiadványát, Fekete Vince A piros autó lábnyomai című gyermekverskötetét is csak itt találtam meg a könyv megjelenése után. De itt bukkantam rá ugyancsak ennek a kiadónak a legfrissebb gyerekkönyvére, László Noémi Feketelevesére is. A fent megnevezett kiadó mellett a Koinónia gyerekkönyvei is mind megtalálhatók a könyvesbolt polcain (lásd Demény Péter Ágóbágója vagy BIJ Hanna-hintája. Természetesen a kiadó két legújabb kiadványa a Legszebb karácsonyi ajándék, valamint a Legelső karácsony legeDőltndája is kapható itt Kányádi jiddis dalkötetével egyetemben. A könyvesbolt előbb említett erénye mellett, sajnos számos hiányosságot is magán visel, hogy csak egyet említsek: a hazai és anyaországi gyerekkönyvkiadók, klasszikusok és kortársak, lapozók és meseregények keverednek itt egy polcon, hogy nehogy megkönnyítse esetleg a vásárló dolgát. Vagy ez a hozzánemértés biztos tanúsága lenne? Ki sem mondom, mert ismét a fejemre koppint valaki.



Nem messze innen a Kultúrpalota másik oldalán található, mintegy közrevéve a híres monumentális épületet, a Mentor Kiadó Aranka György könyvesboltja, ahol nem csak a Mentor kiadó kiadványai kerülnek eladásra, hanem egyéb könyvek is. Ami a gyerekkönyveket illeti, bár a könyvek elhelyezése igen megkapó, rendezett és bőséget sugalló (ezt az igényességet mutatja egyébként a gondosan elrendezett kirakat is), a könyvek sorában igénytelen, nevenincs kiadók gyerekkönyveit is ott találjuk. És ez azért elszomorító. Nem tudom, én úgy vagyok ezzel a könyvesbolttal, hogy akárhányszor beléptem, és kerestem egy könyvet, mindig nemleges választ kaptam. Azt hiszem, egy ideig fenntartással közeledem a készlethez. Pedig van egy erénye is a boltnak, hogy a mellékhelyiségben antikvárium is működik. Jaj, és még valami kapható a Móra Kiadó sok kiadványa, mint például Lackfi János A buta felnőttje.



Következzen az utolsó előtti állomás, szintén a főtér szívében, mégis a főúttal félresve egy kapualjban az ún. TKK könyvesbolt, melyet pedagógusok előszeretettl látogatnak. Itt ugyanis szemléltető eszközöket is árusítanak.

A gyerekkönyvkészlet külön helyiségben kapott helyet. Nagy káosz, ízléstelen, giccses könyvek, rendszertelen, igénytelen elrendezés fogadott. Roppant barátságtalan, hideg, gusztustalan szürke csempével lerakott helyiségbe léptem, ahol még a földön is álltak szétszórtan a könyvek a kínai játékok szomszédságában.

Sajnálattal nyugtáztam a Legszebb karácsonyi ajándék a nátha antológia, valamint a Feketeleves kétségbeesett árvaságát és segélykiáltását.


Gyorsan kiszaladtam a boltból, csak oda bemenni ne kelljen többé. A sétám vége mégis igen hasznosnak bizonyult, ugyanis elérkeztem a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó könyvesboltjához, ahol célba értem. Itt ugyanis mindhárom keresett könyv boldog tulajdonosává válhattam. A kirakatmustrám már eleve felvídított, mikor megláttam a Karácsonyi vásáros plakátot, mely 10% kedvezményt ígért a könyvekre. 250 új gyerekkönyv-címmel egészült ki a könyvesbolt készlete a héten a legnevesebb magyar gyerekkönyvkiadók kiadványaival: Csimota, Pagony, Naphegy, Csodaceruza, Scolar, Cerkabella, Holnap, Ceruza, Vivandra, Móra stb.



Végre kezembe vehettem a Csodaceruza legújabb sorozatait: A kis ló-sorozatot, megtekinthettem a Rofusz Kinga illusztrálta Samu-könyveket, a Scolar kitűnő ismeretterjesztő böngészőit (melyre a 6 éves kisfiam mostanában igen rávetette magát), és végre kézbe vehettem a NAVIGÁTORT, mely annak, aki a gyeremekirodalom szenvedélyes rajongója, igazi csemegéül szolgál (itthon órákig csüngtem rajta, míg aztán a család többi tagja sorra kikapta a kezemből. S ez így ment egész este: kézről-kézre!).


Szeretem a Pallas könyvesboltot, mert a hazai kiadók gyerekkönyveit is megtaláljuk itt egy helyen: lásd az újonnan alakult Gutenberg Kiadó Mátyás-királyról szóló sorozatát, a Koinónia, valamint a Pallas Kiadó gyerekkönyveit, valamint a Bookart-könyveket. A neves erdélyi könyvkiadók közül csupán Mentor könyvei nincsenek jelen, de ez a helyi Aranka György könyvesbolt monopóliumának tudható be, amely logikus is.
A helyszűke ellenére a könyvek mégis kiadók szerint rendeződnek a polcokon, néhol az életkori sajátosságokat is figyelembe véve. Így kerülnek egy polcra a Boribon-könyvek, a Pagony és a Móra kiadó művészi lapozói, Berg Judit Maszat-sorozata, valamint Finy Petra Ovi-ügyei. Ami az árakat illeti, a könyvek csupán az aktuális kedvezménynek köszönhetően maradnak a Kulcslyuk könyvesbolt árai alatt.

Úgy gondolom, hogy annak ellenére, hogy ezek a könyvesboltok még messze nem teljesítik a jó könyvesboltok standardjait, elvárásait - gondolok itt olyan kényelmes kulturális terekre, ahol az ember kényelmes fotelekben elhelyekedve, nyugodt környezetben, esetleg kortárs költőkkel, írókkal megismerkedve, gyerekeit a számukra kiképzett, fenntartott foglalkoztató sarokban szem előtt tartva, értékes irodalmat olvasva, hallgatva töltené el azt a "kevés idejét", ami marad az egész napos munka, rohanás, gyermeknevelés, háztartás vagy egyéb foglalatosság mellett -, de a tények szerint pozitív előremozdulások vannak, és tervek is az említett könyvesboltok fenntartói vallomása szerint.

Mert sajnálkozni lehet, hogy ez sincs, meg az sincs, hogy a magyarországi gyerekkönyv- újdonságokat még mindig a Booklineról rendeljük, hogy az elárusítók szinte egyáltalán nem értenek a gyerekkönyvek nyelvén, hogy a könyvesboltok egyáltalán nem gyermekbarátok (sok helyen el sem érik a polcokon az éppen őket megcélozó könyveket, de ezzel semmit nem változtatunk a helyzeten (Mert utolérni a fővárosi pagony/ és az Anno Mesebolt/ színvonalát szinte lehetetlennek tűnik!).
Én mégis hiszem azt, hogy előbb utóbb városunkban szülő és pedagógus egyre tudatosabban fog könyveket vásárolni gyermekének. Természetesen ez tőlünk is függ! Hogy ki-ki megtalálja gyermekei számára a legmegfelelőbb olvasmányt, igényesebbtől a legigényesebbig. Benedek Elek utolsó szavait parafrazálva:
"Fő, hogy "olvassanak"!

Gondolatok az erdélyi gyermekirodalomról (részlet)

Az erdélyi gyermekirodalmi hagyomány nemcsak azokat a múltban íródott értékes gyermekirodalmi alkotások összességét jelenti, melyek itt, Erdélyben láttak napvilágot, és melyek értékét, nagyszerűségét nemzedékek sora igazolta, hanem mindazokat a fórumokat (gyermeklapok, folyóiratok, másodlagos irodalom megléte stb.), melyek felkarolták a gyermekirodalom ügyét kezdetektől. A gyermekirodalom mindig is szerves része volt az erdélyi irodalmi műveltségnek. A Benedek Elek kezdeményezésére megalakult magyar gyermekirodalom kivívta presztízsét a két világháború közötti időszakban is, sőt az azt követő évtizedekben is megőrizte azt az irodalmi köztudatban. Sajnos ennek a gyermekirodalmi hagyománynak, örökségnek a rendszerezése még várat magára. Ma sem létezik egy átfogó, egységes rendszerbe foglalása, irodalomtörténeti, irodalomesztétikai feldolgozása
Sajnálatos tény, hogy igen kevés tanulmány, szakirodalmi munka foglalkozik a romániai gyermekirodalmi mai helyzetével is. A 90-es évek erdélyi gyermekirodalmát, ennek fejlődési vonalait igyekezett feldolgozni Végh Balázs Béla, aki a Babes-Bolyai Tudományegyetem nagyváradi kirendeltségének Óvoda és elemi oktatás pedagógiája szakának professzora. A szerző az erdélyi gyermekirodalom talán egyetlen jelenlegi kutatója. Ezt a hiányt igyekeztem pótolni nemrég megjelent tanulmányommal[i], melyben a romániai magyar gyermekirodalom jelenlegi tendenciáit ismertetem.
Amikor az erdélyi gyermekirodalmi hagyomány iránti elkötelezettségről írok, akkor nemcsak a múltbéli és jelenlegi gyermekirodalmi alkotásokra, szerzőkre, gyermeklapokra, könyvkiadókra gondolok, melyek a XX. század évtizedeiben igen nagymértékben gazdagították az egyetemes magyar gyermekkultúrát, s melyek száma igen jelentős, hanem arra a gazdag népmesehagyományra is, amely híres erdélyi folklórgyűjtőink (Kríza János, Kallós Zoltán, Faragó József, Nagy Olga, Gazda Klára, Fábián Imre, Ráduly János) kitartó és elszánt munkája eredményeképpen látott napvilágot nyomtatásban az igen jelentős gyűjteményes kötetekben, és vált az egyetemes magyar gyermekkultúra forrásává. Az erdélyi népi kultúra, a történelmi Magyarország legarchaikusabb területének kultúrforrása, a leggazdagabb, legváltozatosabb, legszínesebb magyar népköltészeti hagyomány tárháza, a legősibb, így egyben a legértékesebb magyar kulturális örökség fenntartója. A romániai magyar gyermekirodalom a sajátosan gazdag erdélyi népköltés és a helybeli irodalmi hagyományok talaján indult fejlődésnek a XIX. század végén. Benedek Elek irodalomszervező tevékenységének köszönhetően Erdélyben akkor is a gyermekirodalom legjavát a legjobbak, a legnagyobb presztízsű írók, költők írták. És írják ma is. Az 1948-ban létesült Ifjúsági Kiadó munkáját 1969-től a népszerű Ion Creangă Gyermek és ifjúsági könyvkiadó folytatja, mely mesekönyveivel és művészi kiadványaival jelentős mértékben hozzájárult a gyermekek irodalmi műveltségének megalapozásához. Az akkori monopolhelyzethez képest mára lényegesen megnőtt azoknak az erdélyi kiadóknak a száma, amelyek- többek között- felvállalják a gyermekkönyvek népszerűsítését is.
Az utóbbi tíz évben megjelent értékes gyerekkönyvek száma (A legjelentősebb kiadók: Pallas-Akadémia, Koinónia, Erdélyi Gondolat, Mentor, Erdélyi Helyőrség, Bookart, kiadók melyek, a klasszikus esztétikai, irodalmi értékek mentén megfogalmazott kultúraterjesztői programukkal nagy szerepet vállalnak a mai magyar gyermekkönyvek terjesztésében) eléri a 150-et. Ez a szám sajnos nem jelent azonban fölényt az értéktelen, minden művészi igény nélkül íródott gyermekkönyvek széles piacával szemben. De az arányokat megvizsgálva, még mindig jobb helyzetben vagyunk a magyarországi gyermekkönyvpiachoz képest, ahol - a legutolsó statisztikai adatokat tekintve - évente 800 gyerekkönyv közül, csupán egy tizede mondható presztizsértékű alkotásnak.
A szóbeli hagyomány, gyermekfolklór, mese-és legendakincs, az elsődleges irodalom mennyisége és minősége, valamint a gyermekkönyvkiadás mellett a gyermekfolyóiratok igen nagy jelentőséggel bírnak egy-egy nemzet gyermekirodalmának fejlődési kritériumrendszerében. Az erdélyi gyermeklap-hagyomány az erdélyi magyar irodalmi életben két évszázados hagyományra tekinthet vissza (Gyermekbarát – Szilágyi ferenc szerkesztésében 1843-ban, majd a Fiatalság barátja - Brassai Sámuel szerkesztésében 1851-ben) A két világháború közötti időszak igen nagy jelentőségű lapja, a Cimbora 1922-ben Benedek Elek kezdeményezésének köszönhetően indult útjára, melynek hasábjain az elszánt művelődésszervező pedagógiai, esztétikai, népnevelői, irodalmi elveit szerkesztői tevékenységében ültette át a gyakorlatba. Méltó utódjaként 1957-ben indult meg a Napsugár (kisiskolásoknak, óvodásoknak vele párhuzamosan a Szivárvány), mely napjainkban Zsigmond Emese szerkesztésében 40 000 példányszámban szolgálja, támogatja a nemzeti önazonosság-tudat és magyarság történelmi, művelődési hagyományainak szellemében a gyermeknevelést.
Örvendetes tény tehát, hogy a gyerekirodalom megőrzi és bővíti saját intézményeit Erdélyben: vannak folyóiratai, felkarolták a könyvkiadók, színházaink műsortervében állandósultak a gyermekelőadások, alaptantárgyként szerepel az óvónő- és tanítóképző főiskolákon, egyetemeken, olyan szakkönyvek és tanulmányok jelentek meg, amelyek az erdélyi magyar gyermekirodalommal is foglalkoznak, sőt egy-két konferencia is szerveződött ebben a témában.[ii]
Az előbb felvázolt évszázados hagyománnyal rendelkező értékes erdélyi magyar gyermekirodalom kötelez bennünket ennek a hagyománynak az ápolására, megőrzésére és továbbadására. Gyermekirodalom, mely oly sok remekművel gazdagította az egyetemes magyar gyermekirodalmat, ellátva egyúttal olyan sajátos célokat is, melyek egy kisebbségi gyermekkultúra sajátja (nemzeti identitástudat megőrzése).
[i] Makkai Kinga: Az erdélyi gyermekirodalmi helyzete, In: Korunk, 2010/5.
[ii] Végh Balázs Béla: Az erdélyi magyar gyermekirodalom vizsgálata, In: A gyermekirodalom változatai, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2007.
(Részlet egy hosszabb tanulmányból. A teljes tanulmány Az iskola a magasban, iskola a mélyben című jubileumi évkönyvben olvasható. Mentor Kiadó, 2010, Marosvásárhely.)

Mesék, versek, elbeszélések karácsonyról


A Pallas-Akadémia Nagyapó mesefája sorozat 2008-ban megjelent kötete a Karácsonyi mesék címet viseli, és magyar klasszikusok verseit, meséit gyűjti egybe a szeretet ünnepéről, ehhez kötődő emlékeikről. A válogatás nevelő célzata vitathatatlan, de természetesen ez sohasem válik didaktikussá. Reinhart Erzsébet (a kötet szerkesztője) jól tudja, hogy a legjobb tanító mindig a példa és a példakép – s mindez élvezetes olvasmányba, igazi irodalomba bújtatva.
A kiadvány régmúlt karácsonyokat idéz. Nagyobb gyerekeknek, felnőtteknek ajánlom.
A tartalomból:
Babits Mihály: Karácsonyi ének
Gárdonyi Géza: Karácsonyi ének
Ady Endre: Karácsony
Wass Albert: Karácsonyi mese
Tamási Áron: Öreg fiú, December,
Szabó Magda: Karácsonyi ajándék (részlet),
Móra Ferenc: Szép karácsony szép zöld fája,
Fekete István: Régi karácsony,
Harsányi Zsolt: Karácsony,
Gárdonyi: Csordásék karácsonya,
Kosztolányi: Öröm
stb.

2010. december 6., hétfő

Az első karácsonyi ajándékok legendája és a legszebb karácsonyi ajándék







Az adventi időszak a várakozás időszaka. Ez az időszak felelőssé tesz szülőt, pedagógust, hogy milyen történetekkel, olvasmányokkal, gyerekkönyvekkel, meghitt beszélgetésekkel készíti elő a gyermekeket lélekben az örömhír befogadására, hogy az ünnep ne csak a külsőségekről szóljon, hanem katartikus élménnyé váljék. Ebben segítenek azok a könyvek, amelyek tartalmuknak és képanyaguknak köszönhetően elindítanak egy belső folyamatot a gyermek lelkében a megtisztulás, a világ mélyebb megértése felé.

Az első karácsonyi ajándékok legendája című könyv(Keszeg Ági ill.), mely idén jelent meg a Koinónia Kiadó jóvoltából egy ilyen olvasmány lehet. Nagyfiam e könyv iránti rajongása azzal is magyarázható, hogy az óvodában épp betlehemes szereppel készülnek (dicséret az óvónőknek, hogy nem a szokásos verses-dalos télifaünnepély lesz terítéken), melyben a hagyományos szerepek kiosztása (Mária, József, a pásztorok, angyalok stb.), a szerepekkel való azonosulás biztosítja a történet megértését és átélését a kis óvodások körében.

Ezek után már könnyű dolgom volt. Fiam örömmel mutogatta a történet szereplőit:

"-Nézd, a kisebbik pásztor, Moldován Tamás, a középső pásztor Schnedarek Bence, és a legnagyobb pásztor, az én vagyok."

A betlehemes játék óvodai előkészítése, a történet otthoni olvasása a képeskönyvekből, majd a történetek közötti egyezések, eltérések megbeszélése egy óvodáskorú gyermekkel, mi sem nagyszerűbb lelki előkészület az ünnepre! :)

Témában közelít szintén a Koinónia Kiadó kiadványa a Legszebb karácsonyi ajándék a nátha című antológiának a Három vándor címet viselő meséje, melynek szerzője Balázs Imre József, aki ezúttal egy nagyon pontos, precíz, klasszikus szerkezetű mesét írt. Mese, mely tulajdonképpen a mindannyiunk által jól ismert bibliai történet, Gáspár, Menyhárt és Baltazár történetének a sajátos felfogásban és egyéni nyelvezetben való újramesélése.






A kötetben a fenti történeten kívül megannyi megkapó mese a szeretetről, a karácsonyról, az ünnepről. Neves erdélyi szerzők tollából: Máté Angi (Volt egyszer egy ablak), Simon Réka (A szelek karácsonya), Láng Zsolt (Az erdei nátha), Demény Péter (Kalandos fejezet, amelyben Micimackó unatkozik és kifulladásig), Berszán István (A juhászkutya karácsonya), László Noémi (Cinege Panni nem örül, de aztán álmodik), Zágoni Balázs (Az Angyal tanítványa) és Boda Edit (Egy karácsony előtti karácsony). Illusztrátor: Szabó Zelmira.

Ennyi szép mese, ennyi nagyszerű szerző tollából mind egy kötetben. Kell-e szebb karácsonyi ajándék? Az antológia mesedarabjai más-más színnel festik meg, vázolják fel, varázsolják lelki szemeink elé az igazi ünnep lényegét.

Sajnos ez a tartalmilag igen gazdag értékes prózai anyag nem talált megfelelően szép kivitelezésre, tipográfiára, megszerkesztettségre (Szerény véleményem szerint megérdemelt volna ez a téma/anyag egy sokkal szebb kivitelezésű nyomdai kiadványt).