A 17. Marosvásárhelyi Könyvvásár gyerekkönyvújdonságai

Az idén a Marosvásárhelyi Könyvvásáron három erdélyi kiadó jelentetett meg gyerekkönyveket, ha tisztázzuk már mindjárt az elején, hogy csíkszeredai Bookart Kiadó Sárkányok enciklopédiája című kiadványa nem sorolható kimondottan a gyermekkönyvek kategóriájába.

A marosvásárhelyi Mentor Kiadó Wass Albert Bonifác, a húsvéti nyuszi című mesekönyvét mutatta be a héten, mellyel elnyerte a Könyvvásár Szép Könyv-díját. Az eredeti Wasss Albert mese angol nyelven íródott, szövegét Gálfalvi Ágnes fordította magyarra, az illusztrációk Căbuz Andrea kezemunkáját dicsérik. A kötet egy nagy formátumú igen szép kivitelezésű művészi mesekönyv, mely valóban megérdemelte az előbb említett díjat.

A csíkszeredai Gutenberg Kiadó az egészen kicsi korosztályt célozta meg idén megjelent két lapozójával, melyek két kortárs erdélyi költő, Kovács András Ferenc és László Noémi egy-egy gyermekversét (KAF: Napsugár-csízió, LN: Afrika) mutatják be. A versek illusztrálására a kiadó két ismert illusztrátort, az édesapja révén erdélyi származású Faltisz Alexandrát és a csíkszeredai születésű Csillag István képzőművészt kérte fel, akik igényes, a gyermeki szemeknek igen tetszetős ábrázolással jelenítették meg az említett verseket. A lapozókról bővebben itt olvashattok.

Az előbbit maga a szerző mutatta be a gyerekeknek egy közös beszélgetés kapcsán a vásár első napján.

A kolozsvári Koinónia Kiadó gyerekkönyvújdonságainak bemutatására szombaton került sor egy hagyományos Koinónia-délelőtt keretén belül, ahol a közönség személyesen is találkozhatott az új gyermekeknek szánt kiadványok szerzőivel, név szerint Berszán Istvánnal, Demény Péterrel, Jánosi Andrea illusztrátorral, és nem utolsó sorban Zágoni Balázzsal, aki nemcsak mint szerző, hanem mint a kiadó felelős igazgatója magára vállalta az esemény házigazda szerepét. Berszán István, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tnszékének vezetője az idén harmadik gyermekprózai alkotásával lépett a nyilvánosság elé. Mindhárom gyermekprózai alkotását a Koinónia Kiadó jelntette meg. Mostani meséskönyvének címe (Angyalok meséi) sokat elárul tartalmáról. Olyan meséket, történeteket tartalmaz a kötet, melyeket angyalok sugallnak. A szerző, saját bevallása szerint, csupán észreveszi, lejegyzi őket, hogy üzenetük hozzánk, laikus olvasókhoz is eljussanak. A leleményes, ötletekkel teli mesefüzér megformálásában, nyelvezetében az író igen ravasz, játékos és kimunkált stílusa bontakozik ki. A kötetet a korábbi Berszán-féle meséskönyvhöz (Bundafüles Subanagy) hasonlóan, Szabó Zelmira illusztrálta.

A Koinónia-délelőtt második bemutatott könyvújdonsága Hóbucka Hugó a mókusoknál című meseregény volt, melynek szerzője az Ágóbágó-versek nyomán jól ismert költő, író, publicista, BBTE Bölcsészettudományi Karának tanára, a Látó irodalmi folyóirat szerkesztője, Demény Péter, aki a népszerű Ágóbágó-versek után idén gyermekprózával jelentkezett. A meseregény tulajdonképpen a 2009-es Aranyvackor pályázat első díjas meséjének a folytatása. Keszeg Ágnes, a könyv illusztrátora bűbájos illusztrációkkal rajzolta meg a történetet. Demény Péter meseregénye egy „nyárban rekedt” hóemberről szól, aki termosztátjának és barátságos, szeretnivaló természetének köszönhetően ideiglenes otthonra lel Makk Marciék Mókusönkormányzat által kiutalt Terebélyes Tölgyben berendezkedett tágas odújában. A csupán nyolc fejezetből álló meseregény vidám történetei Hóbucka Hugó nyárba rekedtségétől az első hó lehullásáig követi a két barát kalandjait a szerző humoros, meleghangú előadásában.

A Kiadó harmadik könyvújdonságaként Zágoni Balázs Barniék tele című meséskönyvét kell megemlítenünk, amely az előző kötetekhez hasonlóan (Barni könyve, Barni és lányok) a Zágoni család hétköznapjaiból elevenít fel egy-egy eseményt, vicces vagy tanulságos történetet. A Barniék tele mesegyűjtemény a család karácsonyáról, téli hétköznapjairól mesél. A kötet meséi közül kettő a Napsugár gyermeklap hasábjain jelent meg először, a többi mesével ebben a kötetben találkozhat először az olvasó. Zsigmond Emese a Napsugár főszerkesztője írja a szerzőről: „Zágoni Balázs tud néhány varázsigét, amitől a gyermekolvasó kezébe repül és akár száz oldalon át is ott marad a könyv”. Tagadhatatlan, hogy Zágoni Barni történeteivel immár örökérvényűen beleírta magát az erdélyi gyerekolvasók szívébe.

Végül szintén egy könyv, mely a Koinónia idei gyerekkönyvtermését gazdagítja, és ez nem más mint a pár évvel ezelőtt útjára indított Képeskönyv-sorozat negyedik darabja, melyben a kiadó munkatársa, Zágoni Bálint filmtörténész és rendező egy igen szép erdélyi várost, Segesvárt mutatja be Jánosi Andrea érdekes és korhű illusztrációival. A képeskönyv román nyelvű párja is megjelent, szövegét Demény Péter ültette át román nyelvre. Ezzel a Kiadó idén megjelent gyerekkönyveinek száma eléri a hetet figyelemre méltó gazdagságot mutatva nemcsak az erdélyi, hanem a magyarországi gyerekkönyvpiacon is.

A három erdélyi kiadó hét gyerekeknek szánt kiadványa bármelyike értékes ajándéktárgy lehet gyerekeknek a közelgő ünnep alkalmából, hiszen művészi színvonalú, értékes gyerekkönyvekről van szó, melyek közül három témájában is közelít a téli évszakhoz, ünnepkörhöz.

Az idén is gyermekfoglalkozásokkal várja a könyvvásárra a gyerekeket a Gutenberg kiadó

A Gutenberg kiadó jóvoltából az idén is lesznek gyermekfoglalkozások a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron.

A vásár első napján, azaz csütörtökön délelőtt 11 órától gyermekközpontú könyvbemutatóra kerül sor a kiadó standjánál. Kovács András Ferenc  évszakról-évszakra gyerekközönségével együtt forgatja  majd és dedikálja a  Napsugár-csízió című verse alapján és Faltisz Alexandra illusztrációival készült lapozót.

A kiadó további gyermekprogramjai:

16.00 Nemzeti Színház – Gutenberg Kiadó standja –  Kibe bújt több csízió? Esztendőkerülő társasjáték, öröknaptár készítése.

Péntek, november 11.

11.00 Nemzeti Színház – Gutenberg Kiadó standja – Kibe bújt több csízió? Esztendőkerülő társasjáték, öröknaptár készítése.

14.00 Nemzeti Színház – Gutenberg Kiadó standja – Afrikai szafari. Társasjáték az afrikai állatokkal, közös rajzolás.

Szombat, november 12.

11.00 Nemzeti Színház – Gutenberg Kiadó standja – könyvbemutató – László Noémi: Afrika. A szavannától a Kilimandzsáróig László Noémi költővel – a kis felfedezők térképe a Csillag István illusztrációival készült lapozó. A kaland jutalma: közös játék és rajz.

12.00 Nemzeti Színház – Gutenberg Kiadó standja – Afrikai szafari. Társasjáték az afrikai állatokkal, közös rajzolás.

Lapozók a Gutenberg kiadó műhelyéből

 

            A csíkszeredai Gutenberg Könyvkiadó 2010-ben alakult. Először tavaly, 2010-ben a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mutatkozott be az erdélyi olvasóközönség előtt három igen szép kivitelezésű Mátyás királyról szóló mesekönyvvel, melyek illusztrálására három jól ismert erdélyi illusztrátort kért fel. A kiadó kiadványaival így próbálta közelebb hozni a hagyományos meseirodalom klasszikus darabjait a mai gyerekolvasók számára. 

A gyermekkönyv kategóriával indító hazai kiadó az idén a legkisebb korosztályt megcélozva új műfajjal jelentkezett, a jelenlegi erdélyi gyerekkönyvpiacról hiányzó lapozó-sorozattal, mely ötletével, megszerkesztésével, tipográfiai koncepciójával, nyomdai kivitelezésével is a Gutenberg kiadó és nyomda életképességéről, hozzáértéséről tanúskodik. Szakmai berkekben ismert tény, hogy a leporellók, lapozók többségét Kínában gyártják, a kiadó érdeme ezúttal nemcsak abban rejlik, hogy kiadványával a legkisebb „olvasó” korosztály igényeire  is figyel, hanem abban is, hogy ennek a műfajnak a hazai körülmények között megvalósítható technikai kivitelezésére is vállalkozik.

Tudjuk, hogy az olvasóvá nevelésnek, a könyv megszerettetésének már egész kicsi korban kell elkezdődnie, amikor az anya ölében tartva gyerekét mondókás-könyvek, lapozók, leporellók forgatása közben segíti gyerekét a zenei anyanyelv elsajátításában, szókincsnek, a beszédészlelésnek és beszédértésnek a fejlesztésében. A leporellók a gyerek anyanyelvi képességeinek kiművelésén túl az auditív és vizuális emlékezetének fejlesztésében is igen nagy szerepet játszanak. Éppen ezért igen fontos szempont ennek a műfajnak az esetében az igényes szöveg és illusztráció megválasztása. A leporellók művészi szempontból értékes, a gyermeki világlátáshoz igazodó illusztrációi a kisdedek vizuális kultúráját fejlesztik, hiszen a rajzok segíti a gyereket az őt körülvevő valóság felfedezésében, mélyebb megismerésében, művészi leképezésében. A könyvek keménytáblás formátuma lehetőséget kínál az önálló lapozgatásra is, tudniillik  2 éves korig a gyerek a könyvre, mint játéktárgyra tekint. Ez a fajta mozgásos késztetés sajátosan illeszkedik alapvető tevékenységébe, a mindennapos játékba.

A Gutenberg kiadó lapozó-sorozata a kortárs erdélyi gyermeklíra legmarkánsabb képviselőinek, Kovács András Ferencnek és László Noéminek a verseit választotta. Az előbbiben a költő Napsugár-csízió című versével hívja játékra a gyermeki képzeletet, az évszakok váltakozásával érzékeltetve az idő múlását, az élet ritmusát. Az ősi mágikus természetszemlélet, a gyermeki antropomorfizáló világlátás  elevenedik meg úgy a vers tartalmában, mint az illusztrációk bájában. KAF versének zseniális szövege, nyelvezete, valamint Faltisz Alexandra bájos kompozíciói találóan simulnak egybe a könyvben, újra és újra lapozásra hívva a kisgyereket.

A második Gutenberg-lapozó László Noémi Afrika című versét kínálja fel a gyermeki fülnek, elmének, Csillag István plasztikus, egyéni stílussal megfestett játékos illusztrációi pedig gyermeki szemeket bájolnak.

„Gyermekversből sosem elég” – szoktuk mondani mi, szülők, pedagógusok. És íme egy hazai kiadó, mely kívánságunknak eleget téve az erdélyi könyvkiadás szomorú helyzetének dacára úgy dönt, hogy vállalja a színvonalas kortárs magyar líra népszerűsítését a legkisebbek körében is. Mert ugye tudjuk, hogy mint minden nevelést, az olvasóvá nevelést is a legkisebb korban kell elkezdeni. És nem is mindegy, hogy hogyan és mivel.