XVI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár november 11-13.

November 11-13. között ismét sor kerül Marosvásárhelyen a hagyományos könyvvásárra, melynek programjából a következő eseményekre hívnám fel a gyermekirodalom iránt érdeklődők (szülők, pedagógusok stb.) figyelmét:

Csütörtökön 17: 30 kezdettel a Bernády György Közművelődési Központban a BOOKART Kiadó estje, ahol többek között László Noémi Labdarózsa című gyermekverskötetének bemutatására kerül sor. A kötet másnap, pénteken 15 órakor a Nemzetiben a Beszélgető sarokban ismét terítékre kerül. A szerzővel ezúttal Hajdú Farkas-Zoltán és Kovács András Ferenc a kiadó szerkesztői beszélgetnek. A könyv illusztrációit Sulyovszky Sarolta készítette. A szerző az események végén dedikál is.

Csütörtökön 17 órakor a Bernády Házban a Pallas Kiadó estjén Kozma Mária Marcika-mesék című kötetét mutatja be. A szerző csütörtökön és pénteken 15 órakor, szombaton 13 órakor dedikálja könyvét a Pallas Kiadó standjánál a Nemzetiben.

Ugyancsak csütörtökön délután 17 óra 30 perckor a Kultúrpalota Kistermében rendkívüli irodalmi estet tartanak A gyermek az új magyar irodalomban címmel. Meghívottak: Laczkfi János És Háy András. A beszélgetést Láng Zsolt vezeti.

A Mentor kiadó gyermekkönyvújdonsága Kopacz Mária Borika és a padlás manói című gyermekkönyve, amit szombaton 16:30-kor mutatnak be a Bernády Házban.

A Koinónia standját se kerüljétek el, ugyanis ők is különleges kötettel, egy karácsonyi mese-antológiával készültek a gyermekeknek könyvvásárra. Címe: Legszebb karácsonyi ajándék a nátha, melyben a kiadó kortárs hazai írókat, költőket kért fel karácsonnyal kapcsolatos prózai művek írására. A könyv szerzőivel és illusztrátorával a Koinónia Kiadó "délelőttjén" a Bernády Házban Zágoni Balázs beszélget. Jelen lesznek a szerzők: Balázs Imre József, Máté Angi, Keszeg Ágnes, Demény Péter, Láng Zsolt, László Noémi, Szabó Zelmira, a kortárs hazai gyermekirodalom színe-java. Izgalmas könyvbemutató lesz!

Az idén a könyvvásár legnagyobb újdonsága mégis egy friss kiadónak a feltűnése. Én mindig nagy örömmel fogadom az ehhez hasonló kezdeményezéseket. A kiadó neve Gutenberg (nem nehéz megjegyezni), igazgatója Tőzsér László, háromgyerekes édesapa, aki ezúttal három klasszikus meséskönyvvel lepi meg a hazai olvasóközönséget, különösen az 5-10 éves korosztályt. A kötetek a jól ismert (jól ismert?) Benedek Elek, Jókai Mór és Móra Ferenc Mátyás királyról szóló meséit gyűjtik egybe.

Érdekességük, hogy bennük ugyanaz a téma eltérő szerzők tollából olvasható. Szükség van arra, hogy történelmünk nagyjait, királyait, köztük a "legigazségosabbat" a mai gyerekek megismerjék, mégpedig legjobb íróink, mesemondóink tolmácsolásában, melyek őrzik még a magyar nyelv gazdagságát, egykori zamatos-régies ízét. A három mesekönyv legnagyobb erénye azonban mai szemmel az, hogy a három meséskönyvet három különböző hazai kortárs illusztrátor, névszerint Keszeg Ágnes, Mezey Ildikó és Csillag István illusztrálta. Sajátos technikájukkal, ábrázolásukkal próbálják közelebb hozni a mai gyerekek lelkéhez a Mátyás korabeli világot. A három meséskönyv tehát igazi csemege, úgy filológiai mint képzőművészeti szempontból. Hátha valamelyikük elnyeri majd a Szép Könyv-2010 díj egyikét!

Talán egyedül a Gutenberg Kiadó gondolt a gyermekközönség foglalkoztatására is, a könyvvásáron ugyanis érdekes porgramokkal várja az óvodás és kisiskolás gyerekek csoportjait: papírszínház, mesemondás, beszélgetés, rajzolás. A gyerekek a meghallgatott meséket, meséskönyveket kedvezményes áron vásárolhatják meg és dedikáltathatják a könyvek illusztrátoraival a kiadó standjánál.

Minden gyereket szeretettel várunk!

Csodaceruza

A Csodaceruza legfrissebb száma több mint 120 példányszámban kelt el Marosvásárhelyen. Olvassa pedagógus, pedagógus jelölt, szülő és gyerek. Köszönjük Csilla!

Fedezd fel a középkori Kolozsvárt!

A Donát Alapítvány gondozásában megjelent Kolozsváros. Milyen város? Fedezd fel a középkori Kolozsvárt! című műemlékpedagógiai munkafüzetet mutatják be a szerzők október 13-án, délután 17 órai kezdettel a Gaudeamus könyvesboltban, Szentegyház utca 3 szám alatt. Az interaktív bemutatón közreműködnek Fórizs Enikő, Veress Boglárka, Zsigmond Ilka szerzők, Kürti Andrea és Magdó Eszter illusztrátorok, Gergely Balázs történész, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője. Moderátor Sándor Boglárka Ágnes.

Fekete-e a Feketeleves?

A József Attila-díjas költő, László Noémi Feketeleves című könyve a kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadó gondozásában jelent meg, kiadó, mely elsősorban a fiatal erdélyi író-és költőnemzedék műveinek kiadását támogatja, és melynek köszönhetően 2008-ban Fekete Vince Piros autó lábnyomai a hóban című verses gyermeknaplója is napvilágot látott.
S hogy a címben foglalt kérdésre válaszoljak, a szerző könyvében valóban tisztán, fekete-fehéren, nevükön nevezve a dolgokat a mindenkori gyermek, kamasz nevében „kipakol” magából mindenféle felgyülemlett sértést és elégedetlenséget, bánatot és keserűséget, mit a felnőttekkel való keserves együttélés során idáig lenyelt. 15 éve ír László Noémi gyermekverseket, 15 év, talán még több, távlatából pakol ki, olvas be, adja fel a leckét és a feketelevest a felnőtt generációnak. Költői stílusa, a versei által közvetített életérzése a kamaszok világlátásának szintén a költészet nyelvén hangot adó költőnk, Ágai Ágnest idézi emlékezetemben.
László Noémi kötetének nagyszerűsége őszinteségében, közvetlenségében rejlik, abban ahogyan egy tinédzser hangján mindenféle modorosság és megjátszás nélkül kitárulkozik és „beolvas” a felnőtteknek. A lecke, melyet felad tanulságos és elgondolkodtató. A hajdani kamaszként hasonlóképpen átélt sértődöttségét, lázadását elfelejtett szülő mindenféle empátia hiányában az erkölcsi tökéletesség piedesztáljáról folyton kioktatja, megalázza, lehordja, megfenyíti, megszidja, korholja gyerekét: „A gyereknek nem árt,/ ha néha vállfával, pálcával, kötéllel/ kikap. Ettől lesz jelleme erős,/ szíve acélosabb./ Tehát a fenti eszközökkel/engem a bátorság és becsület/magas tetőire terelnek./ Én ebből azt értem:/ idegesek, elégedetlenek/és vernek.”(A gyereknek nem árt).László Noémi nem felejtette el, hogy milyen kamasznak lenni. Mitöbb, benne él még a kamasz. A kamasz szól hozzánk általa. Ehhez nemcsak empátia szükséges, a gyermeki lélek kitűnő ismerete, hanem az, hogy nap mint nap újraéli a hajdani kiskamasz érzéseit. A gyermekkel való összekacsintásnál többről van itt szó. L. N. önmagát írja, hajdani önmagát. Csakis így tud hitelessé válni. Nem szerepel, hanem megél, újraél. Érez és éreztet, vall és kimond. És mindezt imádnivaló bájjal, humorral: „Viszont/ha nem figyelnek rám, elszemtelenedem./ Tekergek, hóbortos vagyok, és elfelejtem:/ hol van a helyem./ Ha nem figyelnek rám, hülye igényekkel/állok elő./ Például, hogy tanulni jobb a/füvészkert vagy épp a temető./ Nehogy már elhiggyék, hogy én ott tanulok./ Oda kellene rám figyelni végre, mielőtt/ megbolondulok.” (Viszont)

...

Bővebben lásd a Csodaceruza következő száma