Csodaceruza 44.

A marosvásárhelyiek számára a Csodaceruza legújabb száma a Pallas-Akadémia könyvesboltban kapható!

Angi-mesék

Egy évvel ezelőtt nyerte el Máté Angi a Pozsonyi Pagony gyerekkönyvkiadó által 2007-ben alapított Aranyvackor-díjat, mely szerint Máté Angi olyan "tehetséges író, aki magas színvonalon tud szólni a legfiatalabb korosztályhoz, munkáiból pedig igényes gyerekkönyv készíthető". Akkoriban a a Volt egyszer egy város című mesével nyerte el a pályázat díját, az idei Könyvhéten már kézbe is vehettük a Pagony jóvoltából ezt a kitűnő gyerekkönyvet. A pályamű 7-8 kisebb meséből áll. Több darabját a hazai gyermekirodalmi folyóiratok hasábjain olvashatta először a gyerekolvasó közönség. A Volt egyszer egy város című rész a Napsugár idei számaiban már megjelent Szilágyi Tosa Kata illusztrációival, mint ahogy a Volt egyszer egy pocsolya, Volt egyszer egy kő, Volt egyszer egy szék című mesék hasonlóképpen a Napsi és a Szivárvány tavaszi számaiban láttak először napvilágot - ez utóbbi például Szabó Zelmira illusztrációval kísérve, hogy csak az utóbbi két számot említsem.

A könyv különlegessége, hogy ezúttal a szerző meséi az Olaszországban élő magyar illusztrátor, Szulyovszky Sarolta (lásd http://www.saroltaszulyovszky.blogspot.com/) képeivel nyertek sajátos formát, illetve nyújtanak felejthetetlen élményt azok számára, akik ezt a könyvet a kezükbe veszik. Szulyovszky Sarolta ábrázolási technikájával, képi stílusával az erdélyi olvasó a Bookart könyvkiadó gondozásában megjelent Balázs kertje című Markó Béla gyerekverskötetében ismerkedhetett meg (a szerzővel pedig tavaly ősszel a marosvásárhelyi Könyvvásáron). A művésznő ezúttal is zseniálisat alkotott.

Máté Angi 1971-ben született Kolozsváron, műveit publikálta többek között a Látó, a Kortárs, és az Irodalmi Jelen. Első könyve tavaly, 2009-ben látott napvilágot (Mamó) a kolozsvári Koinónia kiadó jóvoltából. Prózában, lírában egyaránt alkot.

Máté Anginak nem kellett tíz-húsz év, míg saját hangjára talált, úgy robogott be a jelenkor irodalmába, mintha legalább húsz év alkotói munka állna a hátamögött, ezáltal is igazolta, hogy igazi őstehetség, minthogy azt is, hogy az íróvá válás feltételei teljesen függetlenek egy-egy hívatás (Máté Angi végzettsége szerint óvónő, jelenleg is gyakorló pedagógus) gyakorlásában benne rejlő beszűkülési csapdáktól.

Mamó című kisregényét olvasva lenyűgözött az az érzékeny világlátás, lírai hangvétel, mely prózáján minduntalan kiütközik. Prózai költészet ez a javából, melyen átüt és sugárzik a nőiesség, gyöngédség, érzékenység, és melyhez foghatót még eddig sehol nem olvastam. Lackfi írta róla, hogy " Máté Angiból ősi mesemondók hangja szól, világa mégis friss és új nekünk. nem csoda, hogy így csillog-villog, varázslat hívta létre!" Nemcsak a gyermeki lelket ismeri melyrehatóan, hanem ő maga is ízig-vérig megőrizte gyermeki látását, világra rácsodálkozó érzékenységét, ahogy ő maga is vall egy interjúban magáról: "bennem valami azt hiszem nincs rendjén, mert én túl sokat látok, vagy többet látok, mint ami valami." S valóban csodás világot varázsol elénk minden leírt betűjével, sajátos hangját nem tudja feledni az, aki egyszer olvasott tőle valamit. Gyermeki és művészi látás képes csak ilyen világ-újrateremtő nyelvezetet létrehozni, mely egyszerre egyedi és erdélyi.

Hát ilyenek a Volt egyszer egy meséi: léleknek gyógyír, képzeletnek szabadság, a könyv illusztráció pedig szemnek gyönyörködtető.

... és szeretnék gyerekként tanítványa lenni!

Ilyen óvó nénit kívánok szívből minden gyereknek, mert biztos vagyok benne, hogy tanítványai általa igen korán és életreszólóan megízlelik az irodalom emberformáló erejét!

Vidám és színes nyár a Szivárvánnyal

A rozoga villamos, az öreg autó, a nyüzsgő utca és a nyugovóra térő tömbház, az alvó város és a babaszoba titkairól mesél Máté Angi, Tolna Éva, Nagyálmos Ildikó, László Noémi, Balázs Imre József, Tóth Ágnes, Donkó László, no meg az illusztrátorok: Szilágyi Tosa Katalin, Keszeg Ágnes, Bak Sára, Fazakas Csilla.

A Drótostót meséi

Dedikált könyvet kaptam a minap. Szerzője Dézsi Zoltán. A gyermekverskötet címe: A Drótostót meséi. CD is jár a könyvhöz. A szerző verseit ugyanis Barabás Árpád színművész adja elő, a zenei hátteret pedig a számomra olyannyira kedves szentegyházai Gyermekfilhamrmónia szolgáltatja. Az illusztrációkat Berszán-Árus Bence és Berszán-Árus Dániel különleges rajzai díszítik.

Dézsi Zoltán politikus, közíró, pszichológus (Hargita megye alprefektusa) első gyermekverskötete a 2007-ben jelent meg a Pallas-Akadémia kiadó gondozásában A Nap és a Hold mesélte címmel, melynek lapjait akkor is a sajátos Bence-rajzok tették a gyerekek számára is érdekessé.

A verseiben a szerző a klasszikus erdélyi gyermeklíra hagyományaira épít, tartalmában azonban egy-két téma erejéig igazodik a modern világ szemléletéhez (lásd a Béka internet című verset!).

Meglepetés volt számunkra ez az ajándék (nem tudom, hogyan jutottam a szerző eszébe?!) Marcival, mintahogy az is, hogy a versek között felfedeztem a Kingának című költeményt (melyet a szerző unokájának dedikál) - ilyen című gyerekverset tudtommal még senki nem írt.

Marci együltében végighallgatta az egészet! Mindenkinek ajánlom, aki a hagyományos kányádisándoros, markóbélás stílusú gyerekverseket kedveli. Mert Dézsi Zoltán stílusa az övékéhez áll a legközelebb.

És előkészületben a III. kötet.

Marcika-mesék Kozma Máriától

Kozma Mária neve ma már sokunknak ismerősként hangzik, ő ugyanis a Pallas-Akadémia Kiadó főszerkesztője (író, szerkesztő, újságíró), továbbá a kisgyerekeknek szánt Mesevonat sorozat kezdeményezője, szerkesztője. Sorozat, mely idén a főszerkesztő saját kötetével, a Marcika-mesékkel elérte a 18. darabot. Az erdélyi gyerekolvasók számára ismerősek ezek a kis füzetecskék, melyet Csillag István illusztrációi tesznek színesebbé, jellegzetessé.

A tegnap a Pallas Könyvesbolt kirakatjában fedeztem fel a Marcika-meséket, mondanom sem kell, mennyire megörültem neki. Természetesen gyűjtök minden olyan mesét, könyvet stb., melyek hőse, szereplője Marci nevezetű.

Amint a cím is elárulja Kozma Mária a 4 éves Marci unokájával tett erdei sétákat, beszélgetéseiket, meséiket örökíti meg kötetében. Amolyan okító, tanító szándékú mesék ezek, melyekben a nagymama unokája kérdéseire próbál választ találni bemutatva hogyan lehet a vérehulló fecskefű szárval sárga pontot rajzolni a kezére, elmagyarázva hogy miért van egy tisztáson 5-6 tűzhely (márcsak ilyenek az emberek!), hogy hol alszik a tűz, félnek-e tőlünk a hagyánk vagy miről ismerjük fel a gyilkos galócát. A mesékben bemutatott környezetet, tájat, az alakokat a felfedezés öröme, a ragaszkodás teszi olyan költőivé.

Köszönjük Kozma Máriának ezt a kis könyvet, melyben a névrokonságnak köszönhetően talán sikerül maj nekünk kissé könnyebben átélni a kis Marci erdei, mezei sétái alatt szerzett élményeket, tapasztalatokat irigykedve gondolva arra, hogy milyen jó annak a kisfiúnak, kinek ilyen mamája van, aki mesél, kézen fogja és kisétál vele az erdőbe feltárva előtte annak csodálatos rejtelmeit, titkait.

Ünnepi Könyvhét

Valóban ünnepi volt számomra. Több oknál fogva: az erdélyi Előretolt Helyőrség kiadta László Noémi Feketeleves című kötetét, mely a szerző első gyerekverskötete, s melyre ol régen várok már. A hazai gyereklapokból már ismertem és nagyon megkedveltem Noémi verseit. Író-olvasó találkozókon is olvasott fel belőlük, s nagyon hiányoltam a kötetét. Már a tavaly is faggattam ez ügyben, midőn egy szeptemberi konferencián volt szerencsém szobatársamként tisztelni kedves személyét. És ezen még dobott az a tény, hogy Keszeg Ágnes illusztrálta a könyvet, aki az erdélyi kortárs illusztrátorok talán legmarkánsabb képviselője. Nem is kaphatott volna bájosabb, találóbb illusztrátort kötetéhez Noémi!

Az Előretolt Helyőrség kolozsvári Kiadó ezúttal II. gyerekkönyvét adja ki. Az első, ha még emlékeztek, Fekete Vince Piros autó lábnyomai a hóban című szintén verseket tartalmazó kötete volt.

Egyébként a nemrég megjelent Aranysityakban Lackfi János 4 erdélyi szerzőtől válogatott kötetébe. Ezek a következők: Demény Péter, Balázs Imre József, László Noémi és Máté Angi. Érdekes, hogy míg a Friss tintá!-ba az erdélyiek közül: KAF, Kányádi és Visky kerülnek be néhány költeménnyel, addig az Aranysityakba ennél is frissebb, kortársabb versek jelzik az erdélyi gyermeklíra legifjabb vonulatának jellegzetes verseit. Ez utóbbiakban sokkal egyénibb és egyben eltérőbb a hang: mindenki egyéniségének megfelelően új utakat keres a magyar gyereklíra megújítására: mondanivalójának mai nyelvezettel, mai szemlélettel, hangulattal, egyéni színnel való kifejezésére.

Demény Péternek az Ágóbágó naplója címú gyerekverskötete a Koinóniánál jelent meg, nem is olyan rég, szintén Keszeg Ági rajzaival. És ugyancsak Keszeg Ági illusztrálta balázs Imre Józseg Hanna-hinta nemrég megjelent első gyerekverskötetét. Mivel a a Noémi kötetét is Ági illusztrálta, e könyvek amolyan ikreknek is tekinthetők.

Büszkék vagyunk rájuk!

Máté Angiról bővebben egy kicsit később. (Nemrég kaptam kézbe, most olvasom Marcinak a Volt egyszer egy... mesekönyvét: lenyűgöző!!!)